Idegenforgalmi földrajz I.

Távoktatási tankönyv/Alapfogalmak, Magyarország általános és regionális idegenforgalmi földrajza

Szerző

'Hegedüs Ernő: Idegenforgalmi földrajz I. ' összes példány

Kiadó:	Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1999
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	139 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér illusztrációkkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az idegenforgalmi földrajz az idegenforgalmi lehetőségek, adottságok és a fogadóképesség szempontjából azt a környezetet vizsgálja, amelyben a turizmus folyamata lejátszódhat.
Az idegenforgalmi földrajz tárgyát képező környezet vizsgálatának szükségessége magából az idegenforgalmi folyamatból fakad, amelynek a környezetváltozás az alapfeltétele és tartalma speciális áruk, szolgáltatások és környezet nyújtása, illetve igénybevétele. A folyamatban a szolgáltatások köre és a környezet egymást feltételezik, az egyik a másikhoz kötött nemcsak térben és időben, hanem az idegenforgalmi piacon megjelenő árakban is.
Így pl. a magas hegységi turizmus szolgáltatásainak körét az alap, illetve általános szolgáltatások mellett olyan természeti környezet szabja meg, amely lehetőséget nyújt a hegymászásra és téli sportokra a speciális természeti látványosságok megtekintésére, a klimatikus gyógytényezők igénybevételére stb. Az itt megjelenő turisták ugyan a pormentes tiszta levegőért, az alpesi napsütésért, a szállodai szoba ablakából feltáruló látványért, az idegnyugtató színek széles skálájáért vagy a csendért a számlában külön feltüntetett díjat nem fizetnek, de az alap és speciális szolgáltatások - sőt az esetleges áruvásárlásuk során is - effektív árképző tényezőként jelentkezik az adott környezet.
Az idegenforgalmi realizálás egyik gazdasági sajátossága éppen abban rejlik, hogy ennek együttesében komplex kínálat kerül értékesítésre.
Az egyes szolgáltatások adott térben és időben történő együttes idegenforgalmi értékesítése nem csupán azok reális értékének számtani összegét eredményezik - mint más gazdasági ágakban - hanem többek között az adott környezet miatt és egyéb tényezők következtében a realizálás gazdasági hatékonyságában egy jelentős többlet is keletkezik. A környezet szerepe tehát az idegenforgalmi kínálat olyan fontos elemeként értékelhető, amely szorosan kapcsolódik az áruk és szolgáltatások speciális megjelenéséhez és realizálásához az idegenforgalmi piacon.
Az idegenforgalmi folyamat - mint említettük - annak alanya szempontjából környezetváltozással jár együtt. A környezetváltozás indítékai, az idegenforgalmi mozgás motivációi rendkívül széleskörűek és összetettek. Közös jellemzőjük, hogy olyan környezet felé irányulnak, amely eltér a megszokottól, kikapcsolódást, pihenést vagy éppen gyógyulást, fizikai és pszichikai regenerálódást, élménygyűjtést ígér. A környezet szerepe tehát az idegenforgalmi kereslet szempontjából is meghatározó. Hiszen a potenciális utas környezetváltoztatási szándékát, utazásának célját, indítékát sok más tényező mellett jelentősen befolyásolják lakóhelyének települési viszonyai, pl. az urbanizáció foka, előrehaladottsága, a meteorológiai, a geográfiai helyzet stb.
Tehát az idegenforgalmi földrajz tárgya a környezet vizsgálata. Ezzel az idegenforgalom jelenségeinek megismeréséhez és az idegenforgalmi folyamat törvényszerűségeinek feltárásához nyújt segítséget.
Szükségesnek látszik körülhatárolni, hogy az idegenforgalmi szempontból mit értünk környezet alatt.
Az idegenforgalmi környezetet szélesebb értelmezésben és komplexen kell megfogalmaznunk. E fogalomkörbe kell vonnunk az adott terület idegenforgalomra ható természeti, gazdasági és bizonyos vonatkozásban társadalom-politikai tényezőit. Például a nyugodt, kiegyensúlyozott atmoszféra a turisták választásánál napjainkban igen lényeges szempont a feszült környezetből való átmeneti kiszakadás iránti törekvés miatt. Vissza

Tartalom

BEVEZETŐ 5
1. AZ IDEGENFORGALMI FÖLDRAJZ ÁLTALÁNOS FOGALMAI 7
1.1 AZ IDEGENFORGALMI ADOTTSÁGOK 7
1.1.1 Természeti adottságok 8
1.1.2 Gazdasági adottságok 12
1.1.3 Történelmi, művészettörténeti adottságok 14
1.1.4. Egyéb adottságok 14
12 AZ IDEGENFORGALMI FOGADÓKÉPESSÉG 16
1.2.1 Az infrastruktúra, a kommunális ellátottság 16
1.2.2 Elszállásolási lehetőségek 17
1.2.3 Az étkezési ellátás 17
12.4 A kereskedelmi hálózat 18
1.2.5 A szórakozási, sportolási, kulturális lehetőségek 18
12.6 Az egyéb idegenforgalmi szolgáltatások 18
1.3 AZ IDEGENFORGALMI KÍNÁLAT 19
1.4 AZ IDEGENFORGALMI RÉGIÓ VAGY KÖRZET 19
1.5 A FOGADÓTERÜLETEK VONZÁSINTENZITÁSA, ILLETVE VONZÁSKÖRZETE 20
1.6 AZ IDEGENFORGALMI KÖZÚTI TRANZITFOLYOSÓ 21
2. MAGYARORSZÁG ÁLTALÁNOS IDEGENFORGALMI FÖLDRAJZA 23
2.1. MAGYARORSZÁG IDEGENFORGALMI ADOTTSÁGAI 23
2.1.1. Természeti adottságok 23
2.1.2 Gazdasági adottságok 33
2.1.3. Közlekedés 36
2.1.4 Kereskedelem 40
2.1.5 Történelmi és művészettörténeti emlékek 41
2.1.6 Művészeti élet 49
2.1.7 Néprajz, népművészet 50
2.1.8 Egyéb adottságok 52
22 MAGYARORSZÁG IDEGENFORGALMI FOGADÓKÉPESSÉGE 53
3. MAGYARORSZÁG REGIONÁLIS IDEGENFORGALMI FÖLDRAJZA 57
3.1 BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKE KÖRZET 59
3.1.1 Budapest és agglomerációja 59
3.1.2 Emma-kanyar 66
3.1.3 A Ráckevei (Soroksári)-Duna 73
32 BALATON ÉS KÖRNYÉKE KÖRZET 74
3.2.1 A Balaton-parti üdülőterületek 74
322 A Bakony-vidék 80
3.2.3 A somogyi területek és a 7-es üt tranzitfolyosója 86
3.3 NYUGAT-DUNÁNTÚL 88
3.4 ÉSZAK-DUNÁNTÚL VAGY KISALFÖLD 94
3.5 DÉLNYUGAT-DUNÁNTÚL 97
3.6 DÉL-DUNÁNTÚL 99
3.7 A VELENCEI-TÓ ÉS KÖRNYÉKE 106
3.8 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 109
3.8.1 Eger és környéke IO9
3.8.2 Miskolc és környéke 116
3.9 AZ ALFÖLD
3.9.1 Duna-Tisza köze 123
3.9.2 Szeged és környéke 129
3.9.3 A Közép-Tisza mente 133
3.9.4 Debrecen és környéke 134
FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM 139

ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE
1. ábra - A szentendrei pestis kereszt és skanzen 69
2. ábra - Esztergom, Bazilika 69
3. ábra - Migazzi-kastély és a zebegényi templom 71
4. ábra - Nagybörzsönyi St. István templom és Bányásztemplom 71
5. ábra - Tatai óratorony és öregvár 71
6. ábra - Bajna - Sándor Móric kastély 72
7. ábra - Ajka -Bányászati múzeum 82
8. ábra - Veszprém - völgyhíd 83
9. ábra - Zirci apátsági templom és bakonybéli Néprajzi Múzeum 84
10. ábra - Bakonybél, Gerence fogadó és bakonyi ház 84
11. ábra - Sümegi várkapu és Kinizsi vár 85
12. ábra - Sopron - rondelle és belváros 90
13. ábra - Sopron - Kolostor utca és a Károly-kilátó 91
14. ábra - Kőszeg - Hősök kapuja 92
15. ábra - Kőszegi Jurisich vár és a cáki pincesor 93
16. ábra - Szombathelyi Őrségi falumúzeum és a Jáki templom 94
17. ábra - Győr - barokk városkép 95
18. ábra - Zalaegerszeg - göcseji falumúzeum 98
19. ábra - Egervár - várkastély 99
20. ábra - Pécs - Gázi Kaszim pasa dzsámija és a székesegyház 102
21. ábra - Pécs - Barbakán a püspöki palotával és Jakováli Hasszán dzsámija 103
22. ábra - Pécsváradi vár 103
23. ábra - Eger - bazilika és a volt püspöki palota 112
24. ábra - Eger Minaret 113
25. ábra - Bélapátfalva - apátsági templom 114
26. ábra - Kazári palócházak és Hollókő 115
28. ábra - Feldebrői templom 115
29. ábra - Avasi református templom és a Miskolc-Lillafüred: Palota-szálló 120
30. ábra - Debrecen - Nagytemplom és a Déri múzeum 137