Az újtipusú testületi vezetés kézikönyve

Módszertani segédlet

Szerző

Szerkesztő

Lektor

'Dr. Folkmayer Tibor: Az újtipusú testületi vezetés kézikönyve ' összes példány

Kiadó:	Studium Szervezésmódszertani Gazdasági Társaság
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1985
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	150 oldal
Sorozatcím:	Studium könyvek
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Megjelent 1000 példányban.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A gazdaságpolitikai célok megvalósításához, a.fejlődés intenzitásának növeléséhez elengedhetetlen a gazdasági hatékonyság javítása. Az életszínvonal, az életkörülmények szoros összefüggésben vannak a gazdasági fejlődéssel.
Kiemelt fontosságú gazdaságpolitikai célkitűzés a népgazdaság külső és belső egyensúlyának megszilárdítása, az exportképesség további jelentős növelése. Ehhez fokozott mértékben kell alkalmazni a tudományos-technikai fejlődés eredményeit, az innovációs (újítási és megújulási) folyamat felgyorsításával javítani kell a termékek nemzetközi versenyképességét, ezáltal a vállalatok jövedelemtermelő képességét. (Az innováció az új, korszerű műszaki és gazdasági megoldások keresésére és alkalmazására irányuló rendszerezett tevékenységek sorozata, az irányítási, műszaki és gazdasági megújhodás folyamata.)
A nemzetközi versenyképesség megköveteli a műszaki színvonal emelését, korszerű gyártmányszerkezet kialakítását, a termelékenység növelését, a minőség javítását, egyben a gazdaságos értékesítési lehetőségek megteremtését. A gazdaságosságot leginkább - az érvényesített eladási árakon túlmenően - az anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazása, az állóeszközök jobb kihasználása, az ésszerűbb munkaerőgazdálkodás, a termelés szervezettségének javítása, a vezetés színvonalának emelése befolyásolja.
A gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósításának elősegítése, a vállalati magatartás aktívabb befolyásolása érdekében a gazdasági szabályozórendszer (továbbiakban szabályozó rendszer) több elemét módosították. A népgazdasági érdeket a népgazdasági terv teljesítése végett a szabályozó rendszer közvetíti a gazdasági élet szereplőinek.
A magyar népgazdaságban továbbra is alapvetően nyereségérdekeltségi rendszer érvényesül. A változtatások hatására várhatóan növekszik a gazdálkodó egységek differenciálódása, vagyis a nagyobb nyereséget elérő vállalatok fejlődési lehetőségei a korábbinál jobban nőnek, a kevésbé nyereségesekéi pedig csökkennek, vagy meg is szűnnek.
A jövedelemszabályozást alkotó elemek mértékei változtak. Új jövedelem-elvonási formákat is alkalmaznak. Az elvonás mértéke - a vállalatonként sajátosságoktól függően - összességében mérsékelten növekszik.
A keresetszabályozás módosítása - a vállalati működés jövedelmezőségének megfelelően - a korábbinál nagyobb lehetőséget ad a keresetek növekedési ütemének fokozására. A kereset-adózási rendszer hatékonyabb munkaerőgazdálkodásra ösztönöz, elősegíti a munkaerő átáramlását a magasabb hatékonyságú területekre. A keresetszintszabályozás bevezetése mérsékeli a bázisszemlélet érvényesülését. A szabályozó rendszer elemei összhatásukban érvényesülnek. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 5
I. A VEZETÉSI DÖNTÉSEK ÉS KORLÁTAIK 7
A vezetés néhány elméleti kérdése 12
II. AZ EGYSZEMÉLYI ÉS A TESTÜLETI VEZETÉS 15
Egyszemélyi felelős vezetés 15
A vezető személyisége és magatartása 17
Tekintély és presztízs 20
A testületi vezetés alapkérdései 22
A testületi vezetés előnyei és-hátrányai 24
Kollegiális vezetés 25
Többségi döntéssel működő vezető testületek 29
III. A VÁLLALATOK TESTÜLETI VEZETÉSE 37
A vállalati vezető testületek 37
A vezető testületek rendszere, hatásköre és működése 39
A közgyűlés (küldöttgyűlés) vezetésével működő vállalat 39
A vállalati vezetés és a társadalmi szervek együttműködése 41
A vezető szervek megválasztása 41
A vállalat vezető szerveinek működése 42
Az igazgató általános vezetésével működő vállalat 43
Az igazgató tanács létrehozása 43
A felügyelő bizottság működése 44
Vállalati tanács általános vezetésével működő vállalat 44
Az új vállalatirányítási formák és a szakszervezetek 45
A testületek döntési hatásköre 47
A stratégiai döntések köre, alapvető szempontjai 49
A követendő stratégia értékelése versenyhelyzetben 52
A konkurrenciaprofil meghatározása 53
A konkurrens vállalatok (ágazatok) feltételezett stratégiáinak feltárása 53
A stratégiát minősítő szempontok meghatározása 55
IV. A VÁLLALATI VEZETŐ TESTÜLETEK MŰKÖDTETÉSE 57
A téma időszerűsége 57
Az információ jelentősége és a vele szemben támasztott követelmények 59
Az információ közvetítésének módja 61
A testületi tagok információszerzési lehetőségei 63
Felkészülés a testületi ülésre 68
Személyes közreműködés a testületi ülésen 71
A testületi ülés előkészítése és levezetése 72
Beszámolók készítése a testület és a választók számára 76
Konfliktushelyzetek és megoldásuk
V. A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ÉS ELEMEI 79
A vállalati eredményre ható tényezők, a vállalati működés hatékonysága 79
Az ármechanizmus 80
Árformák, ármegállapítási jogkörök 80
Árképzési előírások 81
Az ipari árrendszer 84
Árváltozás, árellenőrzés 85
A vállalati jövedelemszabályozás 86
Keresetszabályozás 89
Keresetszintszabályozás 90
Keresetnövekményszabályozás 90
Központi keresetszabályozás a jogszabály szerinti besorolás alapján 90
Központi keresetszabályozás a vállalat kérésére 90
Az érdekeltségi alap ösztönzési célú felhasználása 91
Magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltsége 91
VI. VÁLLALATI PÉNZÜGYEK. HITELPOLITIKA, PÉNZFORGALOM. A VÁLLALATOK, SZÖVETKEZETEK VESZTESÉGÉNEK, ÉRDEKELTSÉGI ALAPHIÁNYÁNAK RENDEZÉSE 93
VII. A VÁLLALATI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE 97
A vállalati folyamatok rendszere, a működés szabályozása
MELLÉKLETEK 1-9 115
FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK 133
FELHASZNÁLT IRODALOM 137