1.034.149

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Gesta Romanorum

Szerkesztő
Fordító

Kiadó: Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám: 513 oldal
Sorozatcím: Régi Magyar Könyvtár
Kötetszám: 18
Nyelv: Magyar  
Méret: 21 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: Nyomtatta a Franklin-Társulat nyomdája.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a kötetből:

"Haller János «Hármas Istoria»-jának második része, a «Példabeszédek», melyet ezúttal az 1695. évi kolozsvári első kiadás egyetlen ismert teljes példányának hű lenyomatában... Tovább

Előszó

Részlet a kötetből:

"Haller János «Hármas Istoria»-jának második része, a «Példabeszédek», melyet ezúttal az 1695. évi kolozsvári első kiadás egyetlen ismert teljes példányának hű lenyomatában közzéteszünk, a «Gesta Romanorum» ú. n. vulgáris szövegének majdnem teljes, csupán csak egy, a 166. történet híjával lévő magyar fordítása.
A fordító életrajzát eddig a legkimerítőbben Váczy János dr. irta meg előbb 1883-ban, azután ujabb adalékokkal bővítve 1885-ben, a «Figyelő» XVIII. k. 173-191. és 249-273. ll. (A H. J.-ra vonatkozó irodalom repertóriumát l. Szinnyei, «Magyar irók életrajzai».) Ugyancsak Váczy Haller munkájának mind a három részét illetőleg tisztázni igyekezett azokat a bibliographiai és irodalomtörténeti kérdéseket is, a melyeknek felvetésére a középkor három fölötte népszerű könyvének ez érdekes tákolata alkalmat ad. A mi feladatunk az ő szorgalmas munkálata után tehát e részben csak az lehet, hogy egy-két kisebb tévedését helyreigazítsuk s adatait néhány újabbal kiegészitsük." Vissza

Fülszöveg

Ez a mű volt a középkor végének legnépszerűbb olvasmánya. Keletkezésekor afféle prédikációs kézikönyvnek szánták - talán német, de valószínűbben angol szerzetesek-, valamikor a 13. és 14. század fordulóján. Címe ne tévesszen meg bennünket. Nem úgy gesta, mint a középkori történetírásnak a krónika mellett másik kedvelt műfaja. Ma anekdotagyűjteménynek vagy novellás kötetnek mondanánk. A középkori hitszónokok ebből fűszerezték a sokszor órákig is eltartó prédikációkat. A figyelem felkeltését célzó történetekben a hallgatóság megkapta az irodalom primitív szenzációit: szerelem, halál, bosszú, bűn és bűnhődés.
A legteljesebb magyar változatot Haller János, 17. századi erdélyi főúr fogarasi rabságának köszönhetjük: itt fordította ugyanis a híres Hármas Históriá-t, amelynek másodika a magyar Gesta Romanorum. 1682-ben kinyomtatott korábbi műve előszavából világosan kitűnik, hogy a magyar nyelv szeretete és a nyelvművelő szándék adta kezébe a tollat. A 17. század legnépszerűbb prózai... Tovább

Fülszöveg

Ez a mű volt a középkor végének legnépszerűbb olvasmánya. Keletkezésekor afféle prédikációs kézikönyvnek szánták - talán német, de valószínűbben angol szerzetesek-, valamikor a 13. és 14. század fordulóján. Címe ne tévesszen meg bennünket. Nem úgy gesta, mint a középkori történetírásnak a krónika mellett másik kedvelt műfaja. Ma anekdotagyűjteménynek vagy novellás kötetnek mondanánk. A középkori hitszónokok ebből fűszerezték a sokszor órákig is eltartó prédikációkat. A figyelem felkeltését célzó történetekben a hallgatóság megkapta az irodalom primitív szenzációit: szerelem, halál, bosszú, bűn és bűnhődés.
A legteljesebb magyar változatot Haller János, 17. századi erdélyi főúr fogarasi rabságának köszönhetjük: itt fordította ugyanis a híres Hármas Históriá-t, amelynek másodika a magyar Gesta Romanorum. 1682-ben kinyomtatott korábbi műve előszavából világosan kitűnik, hogy a magyar nyelv szeretete és a nyelvművelő szándék adta kezébe a tollat. A 17. század legnépszerűbb prózai alkotása volt. Miután Haller 1695-ben, tehát jóval szabadulása után "maga költségével M. Tótfalusi Kis Miklós által" Kolozsvárt kinyomtatta, a következő században négy, a múlt században három kiadást ért meg, nem számítva a vásári ponyvák számára készült lenyomatokat. Még századunk elején, 1902-ben is kiadták. Klasszikus műfordítás-irodalmunk e jeles darabja a régi magyar műfordításokat bemutató sorozatban jelenik meg. Vissza

Tartalom

Bevezetés. Haller János «Hármas Istoria»-ja 5
I. A Gesta Romanorum.
A) Kéziratok 17
B) A legrégibb kézirat és a hozzá fűződő kérdések 31
C) A «vulgáris» szöveg 64
II. A Gesta Romanorum fordításai.
A) Kéziratiak:
a) A német és cseh fordítás 75
b) Az angol fordítás 80
B) A «vulgáris» szöveg alapján állók:
a) A hollandi 88
b) A franczia 88
c) A lengyel és orosz 91
d) A magyar fordítás 92
e) Ujabb angol és német fordítások 92
Az 1695. évi kolozsvári kiadás czímképe 95
Haller János a Gesta Romanorum*-fordítása. (A «Hármas Istoria» II. része az 1695. évi kolozsvári kiadás szerint) 97
Jegyzetek 490
A Gesta Romanorum 181 történetének tartalomjegyzéke 507
Pótlék a Bevezetés 24. lapjához 514

A GESTA ROMANORUM 181 TÖRTÉNETÉNEK TARTALOMJEGYZÉKE
I. Az elcsábított s visszahódított királyleány megajándékozása 97
II. Irgalmas szivü fiú, előbb atyjától, majd nagybátyjától kitagadva 101
III. Kétszer egy vétekért nem kell bünhődni 103
IV. Két itélet közül az enyhébb felé hajlik a biró 104
V. A kalózok fogságába került ifjút apja nem akarja kiváltani, a rabló lánya megszökteti, s most az apa nem akarja engedni, hogy fia a leányt hálából nőül vegye 106
VI. Az özvegy ne kövesse férjét a halálba 109
VII. A megtért fiú irigy bátyja és irgalmas atyja 111
VIII. Az ékességeiktől megfosztott szobrok 112
IX. Az apját üldöző fiú megtérítése 115
X. A megemlékezés és feledés gyürüje 118
XI. A mérgen felnevelt királylány 119
XII. A feslett életü pap tanítása hasonló a döglött kutya szájából csorgó tiszta
forráshoz 121
XIII. A vérfertőző királyné kezein látszó négyszer négy betű (C. D. M. R.) 124
XIV. Apját vagy anyját köteles-e a fiú inkább eltartani? 126
XV. Szt. Elek legendája 128
XVI. A feliratos koporsó 132
XVII. Guido hat szolgálata 135
XVIII. Julianus 141
XIX. Pompeius és Caesar 144
XX. Isten végzését nem lehet megmásítani 146
XXI. A. száműzött király városmentő titkos levele 150
XXII. Isis és Serapis szobrai 151
XXIII. A méreg által megholtnak szive eléghetetlen 153
XXIV. A bűbájos kertjébe csábított s ott veszett bolondok 153
XXV. A zaklattatástól felmentett özvegy hálátlansága 155
XXVI. A kétféle posztóba öltöztetett fattyú 156
XXVII. Az udvarmesterre bizott s rosszúl őrzött királylány 158
XXVIII. A siró ebecske 160
XXIX. A megnyúzott igazságtalan biró bőre az itélőszéken 163
XXX. A diadalmas hadvezér három tisztessége és három megalázása 164
XXXI. Nagy Sándor temetése 166
XXXII. A megmérgezettnek tetemében nem terem féreg 167
XXXIII. Peratinus fája, melyre három felesége akasztotta fel magát 168
XXXIV. Aristoteles hét tanítása 169
XXXV. A békekötés áldozati báránya 172
XXXVI. Mi az ember? 172
XXXVII. A sas védekezése a fiait üldöző kigyó ellen 175
XXXVIII. A város veszedelmének hirét hozó galamb 176
XXXIX. A viszálkodó testvérek kibékítése 177
XL. A hitvesi hűség próbája. (Erveres kitapintása) 178
XLI. Codrus önfeláldozása 179
XLII. A háromszor négy betű (P. R. S. F.) 180
XLIII. Curtius önfeláldozása 182
XLIV. A hajlítható üveg 183
XLV. Az apjok tetemére lövöldöző fiúk 184
XLVI. A hét fáról és a hollóról 186
XLVII. A három napkeleti királyról 187
XLVIII. Perillus réz bikája 189
XLIX. Az avar khán ós Romilda 190
L. Az igazságos Zaleucus (Zelongus) 191
LI. A fekélyes emberről nem kell a legyeket elhajtani 193
LII. Fabius saját költségén váltja ki a hadi foglyokat 194
LIII. Dionysius és a vén asszony 194
LIV. A capuai feliratos kapu 195
LV. Iustitia, Veritas, Misericordia és Pax vitája 196
LVI. A kereskedő a fejedelem udvarában 201
LVII. Focus kovács 203
LVIII. A három mentő igazmondás 207
LIX. Iovinianus 208
LX. A gyorsfutó királylány legyőzése 215
LXI. Sokrates a feleségét meggyógyítja 218
LXII. Florentina szépsége 221
LXIII. Aglae (Ariadne) 223
LXIV. Az okos leány 226
LXV. A négyféle útra mutató kereszti 227
LXVI. A megmentője emlékét tisztelő hálás királyleány. (V. ö. a XXV. történettel) 229
LXVII. Az okos és oktalan vitéz 231
LXVIII. A beszélő kakasok 235
LXIX. A bűvös ing s a pórúljárt csábítók 237
LXX. A három feladat 240
LXXI. A vak és a béna 242
LXXII. Az öt hordó bor. (A király hálátlan fia. Lear.) 243
LXXIII. A kapzsiságból önmagukat megvakítok csalódása 246
LXXIV. A legbolondabbnak szánt aranyalma 248
LXXV. Az újra férjhez menni vonakodó három özvegy 250
LXXVI. A két tudós orvos remek-mütéte. (Kecskeszem.) 252
LXXVII. A szép és a rút királyleány 254
LXXVIII. Az újra férjhez menni vonakodó özvegy. (V. ö. a LXXV.-kel) 255
LXXIX. Az öleb és a szamár 256
LXXX. Az angyal és a remete 257
LXXXI. Gergely pápa 261
LXXXII. A házasságtörő gólya 272
LXXXIII. A szive nélkül feltálalt vadkan 273
LXXXIV. A kedvese sólymára féltékeny asszony 275
LXXXV. Az arany horogé 276
LXXXVI. A házasságtörő anyjával börtönbe került gyermek kegyelmet szerez anyjának 277
LXXXVII. A hálátlan királynak megmentője érte kapott sebeit mutatja 279
LXXXVIII. A megmérgezett boros hordók 280
LXXXIX. Az igazi varázs-gyűrű (Bölcs Náthán parabolája) 281
XC. Az örökség felosztása 282
XCI. A lusták lustája 283
XCII. A két kigyó, melyek egyikének életétől függ a király, másikáétól a királyné élete 284
XCIII. Kétféle fogadtatása a hazatérő fiúknak 285
XCIV. A bélpoklossá lett s egy csodás erejű kő által kigyógyult királylány 286
XCV. Maxentius és Constantinus 287
XCVI. A kegyelem égő gyertyája (N. Sándor.) 288
XCVII. Julius Caesar halálának előjelei 289
XCVIII. A XCVI. tört, változata (Róma.) 290
XCIX. A varangyos béka és a kigyó 291
C. A házasságtörő nőt a fia nem akarja megölni 292
CI. A végnélküli boldogság hazája 293
CII. A viaszkép 295
CIII. Három bölcsmondás vásárlásának haszna 299
CIV. A hálás oroszlán (Androclus esetéhez hasonló) 302
CV. A feljelentők harangja ós a vak császárnál segélyt kereső hálás kigyó 304
CVI. A ki a legszebbet álmodja, azé a czipó 305
CVII. A földalatti palotába veszett tudós pap (Percute hic!) 307
CVIII. A két, egymáshoz halálig hű haramia. (V. ö. Schiller, Die Bürgschaft) 309
CIX. Kincs a fatuskóban 311
CX. Placidus-Eustachius legendája 314
CXI. Argus, a százszemű pásztor, és az aranyszarvú tehén 322
CXII. A mostohaanyját meggyógyítani vonakodó királyfi 324
CXIII. Harczjáték 326
CXIV. A sárkány farkán kigyók gödréből kimenekült ember 327
CXV. A gonosz elefánt és a két mezítelen szűz 329
CXVI. Az édes és mostoha gyermekét megkülönböztetni nem tudó királyné 330
CXVII. A megmentőjét hálátlanúl eláruló nő 332
CXVIII. A hitszegőn eltulajdonított kincsnek cselfogással való visszaszerzése 334
CXIX. Ingratus és Guido. (A hálátlan ember és a hálás állatok) 337
CXX. Ionathas három bűvös tárgya. (Gyűrű, láncz, szőnyeg) 341
CXXI. A vén vitéz ifjú felesége, ennek kedvese és a megölt fülemüle 347
CXXII. A félszemére megvakult férjnek a másik szemét betapasztja a kikapós
menyecske 348
CXXIII. A hazatérő férjnek bemutatott díszes ágylepel mögött kiszökik a csábító 349
CXXIV. A férje titkát haragjában kijelentő asszony (Félig lóháton, félig gyalog, stb.) 350
CXXV. A férje titkát kifecsegő asszony barátnői tódítják a hallottat. (Egy holló - negyven, az e.-ben hatvan holló.) 353
CXXVI. Egy" Papirius nevű okos fiú hogyan szedi rá a kiváncsi római nőket 355
CXXVII. A látszólag igazságtalanul, de valójában igazságosan bünhődő szolga. (V. ö. a LXXX. sz. tört. elejével.) 356
CXXVIII. A halott ujjával megpecsételt hamis tanúlevél 358
CXXIX. A barátság próbája 361
CXXX. Többet észszel, mint erővel 363
CXXXI. A világ felosztása a szegények és gazdagok között 364
CXXXII. A tudósabb társukra irigy doktorok 366
CXXXIII. A czivakodó ebek és a farkas 367
CXXXIV. A megmentője iránt hálátlan város. (Sirból kiásott fegyverek. Szükség törvényt bont) 368
CXXXV. Lucretia 370
CXXXVI. A pórúl járt tolvaj 371
CXXXVII. Coriolanus történetéhez hasonló 373
CXXXVIII. Az apja ellen támadó, de a harcz hevében vele megbékélő királyfi 374
CXXXIX. A saját képétől holttá dermedő baziliszk 375
CXL. Az első elhamarkodott itéletet más még kegyetlenebb kettő követi 376
CXLI. A jóltevő kigyó iránt hálátlan ember bűnhődése 377
CXLII. A vadászat allegóriája. (Angol kutyanevek.) 379
CXLIII. A halálos ítéletet hirdető trombitaszó és a Damokles-kard 382
CXLIV. Rejtelmes feliratok a város kapuján 384
CXLV. A hegyszoros levegőjét megmérgező sárkány 386
CXLVI. Nagy Sándor és az elfogott kalóz 387
CXLVII. A megmérgezett forrással elemésztett király 389
CXLVIII. Arion 390
CXLIX. Macedóniai Fülöp meggyilkolása 391
CL. A zeneszóra megeredő kútfő 391
CLI. A fösvény és az irigy vitéz s a bélpoklossá lett királyfi meggyógyulását 392
CLII. A nyilvesszőre írt üzenet 395
CLIII. Tyrusi Apollonius 395
CLIV. Az edessai Krisztus-kép 428
CLV. Wandelburia 429
CLVI. Trója elestének oka. (Achilles lányok között rejtőzik.) 431
CLVII. A nyomorékok vámja 433
CLVTII. El nem rothadt óriási holttest Rómában 434
CLIX. A bor részegítő hatásának eredete 435
CLX. Ördög parancsára egy asszony az evangelium után kénytelen a miséről távozni 436
CLXI. Varázskút 437
CLXII. Csodálatos hegy 439
CLXIII. Rühös lóval összekötve legelésző juhok. (Az ördög versei.) 440
CLXIV. Öt esztelenről szóló látomás 442
CLXV. Három esztelen cselekedete 444
CLXVI. A sakk-játék allegóriája. (Haller kihagyta, de jegyzetet írt róla.) 445
CLXVII. Az elfogott és szabadon eresztett fülemüle tanácsai 445
CLXVIII. Az egyszarvú elől menekülő ember az örvényben 447
CLXIX. Lykurgos tizenkét törvénye 449
CLXX. Szt. Bernát és a koczkajátszó 451
CLXXI. Az egyiptomi és a báldáki (bagdadi) ember 452
CLXXII. Guido és Tyrius barátsága 455
CLXXIII. A jelképes nyolcz csomag 464
CLXXIV. A megmentett kigyó hálátlansága 466
CLXXV. Különféle csodálatos emberekről 468
CLXXVI. Egy csodaszülött gyermekről s a kigyó által megmérgezett fáról 471
CLXXVII. Esther története 472
CLXXVIII. Allegorikus kép egy király palotájában 474
CLXXIX. A mértéktelenségről 477
CLXXX. Grimoaldus 479
CLXXXI. A házasságtörő nőstény oroszlán bűnhődése. (V. ö. a LXXXII. sz, történettel.) 480
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv