A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A kelta és germán irodalom története

Szerző

Kiadó: Franklin-Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám: 680 oldal
Sorozatcím: Egyetemes irodalomtörténet
Kötetszám: 3
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 19 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér és színes képekkel illusztrált.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

BEVEZETÉS
Kelták és germánok.
Európa őslakóit nem ismerjük: nyelvöknek legkisebb nyoma sem maradt reánk; a hegyek és vizek nevei sokféle magyarázatot engednek meg, a földből kiásott csontvázak... Tovább

Előszó

BEVEZETÉS
Kelták és germánok.
Európa őslakóit nem ismerjük: nyelvöknek legkisebb nyoma sem maradt reánk; a hegyek és vizek nevei sokféle magyarázatot engednek meg, a földből kiásott csontvázak és eszközök nem nyújtanak kellő fölvilágosítást. Nem lehetetlen, hogy ez őslakók, a czölöptelepek építői, az ural-altáji népcsaládhoz tartoztak; tény, hogy a történeti korszak kezdetén már nem ők a világ urai, hanem a kelták (a. m. a fenségesek), a kikről a Kr. előtti VI. század óta tudunk. Az ő birtokukban vannak ekkor már Közép-Európa összes nyugati és északi tartományai: Németország, Ausztria és Magyarország nagy része, Francziaország, az Alpesek északi és déli lejtői és síkjai, a brit szigetek. Első bevándorlásuk idejét nem tudjuk pontosan meghatározni; a nép maga azt mesélte, hogy a sziget őslakói Keletről, a nyár országából vándoroltak be a ködös tengeren át; később, már római hatás alatt, azt tartották, hogy Brutus, Trójából menekülve, sok kaland után került Albionba, mely tőle nyerte nevét: Brutannia vagy Britannia. E mondák természetesen semmit sem bizonyítanak, mert tudákos szerzetesek csinálmányai. De már a történeti korszakba esik a keltáknak három nagy vándorútja, mely új hódításokra vezetett: a Kr. előtti VI. század végén elfoglalják a pyrensei félszigetet (Numantia, a keltiberek); a Kr. e. IV. század elején birtokukba ejtik északi Itáliát, melyet akkor nagyrészt etruszk népek laktak; és Kr. e. 384 és 278 közt lenyomulnak a Duna partjain vagy hullámain a Balkán-félszigetre egészen Görögországig és átkelve a tengeren, letelepednek Kis-Ázsiában: a gálátok, kikhez Szt. Pál apostol levelet írt és kik még Szt. Jeromos idejében (Kr. u. IV. század) is gall nyelven beszéltek. De Livius (V, 34) följegyzése, hogy Kr. e. 590-ben, Tarquinius Priscus uralkodása idejében, kelta népek Sigovesus vezérlete alatt bevándoroltak Közép- és déli Németországba, csupán monda. Vissza

Fülszöveg

Képek jegyzéke.
Philipp Sidney (Olivér I. miniatűré képe után, Windsor-Castle) (Színes melléklet a czímlap mellett)
Bevezetés Kelták és germánok (Czímkép) - - - - - 1
A kelták elterjedése (Térkép) 4
A Fingal-barlang Staffa szigetén 9
Macpherson Jakab (Reynolds képe után) - _ - 11
Ossian «Fingal»-jának első kiadása, 1762. (Czímlap) 12
Fábián Gábor magyar Ossiánjának czimlapja - - - 13
Skandinávok (Czímkép) - _ 29
Oldal az Edda legrégibb kéziratából. XIV. század. Kopenhága (Színes melléklet)33
L. Holberg (Melléklet) 67
A. G. Oehlenschläger (Olajfestmény után 1846) ... 83
Hans Christian Andersen 92
Frederik Paludan-Müller (Fénykép után) _ „ ... 94
Björnstjerne Björnson .„. ..110
Henrik Ibsen (Fénykép után).. 113
Ibsen szánon tulajdon szobra előtt a christiániai színház mellett (Fénykép után.) (Melléklet) 115
Gustav Adolf (Melléklet) 122
Esaias Tegnér _ .„. „. ... _ ..„ 144
J. L. Runeberg (Melléklet) 153
Angolok... Tovább

Fülszöveg

Képek jegyzéke.
Philipp Sidney (Olivér I. miniatűré képe után, Windsor-Castle) (Színes melléklet a czímlap mellett)
Bevezetés Kelták és germánok (Czímkép) - - - - - 1
A kelták elterjedése (Térkép) 4
A Fingal-barlang Staffa szigetén 9
Macpherson Jakab (Reynolds képe után) - _ - 11
Ossian «Fingal»-jának első kiadása, 1762. (Czímlap) 12
Fábián Gábor magyar Ossiánjának czimlapja - - - 13
Skandinávok (Czímkép) - _ 29
Oldal az Edda legrégibb kéziratából. XIV. század. Kopenhága (Színes melléklet)33
L. Holberg (Melléklet) 67
A. G. Oehlenschläger (Olajfestmény után 1846) ... 83
Hans Christian Andersen 92
Frederik Paludan-Müller (Fénykép után) _ „ ... 94
Björnstjerne Björnson .„. ..110
Henrik Ibsen (Fénykép után).. 113
Ibsen szánon tulajdon szobra előtt a christiániai színház mellett (Fénykép után.) (Melléklet) 115
Gustav Adolf (Melléklet) 122
Esaias Tegnér _ .„. „. ... _ ..„ 144
J. L. Runeberg (Melléklet) 153
Angolok (Czímkép)... ._. __ „ 161
Angolszász zenészek. Egy zsoltárkéziratból. VIII. század (British Muzeum)... „. 168
Egy lap a Beowulf-kéziratból (British Muzeum) „, __ 170
Minstrelek (Kőfaragvány Beverleyben, a templomban) __ _ __181
LapTroilus and Cryseide Kelmscottkiadásából „.. _ „ „ 185
Geoffrey Chaucer (Houbraken rézmetszete után) - - 187
A southwarki vendéglő - Tabard - (A Canterbury Tales egyik színhelye) _- 188 Percy népdalgyüjteményének czímlapja 1765 ~ - - ~~ ~ ~~ 200
John Gower síremléke (Southwark) 202
Edmund Spenser ... ~~ .. - ... 203
E. Spenser (Vertue metszete után.) (Melléklet) . - __ .. ~ 204
Ben Jonson „. _ 210
Templom Stratford-on-Avon-ban (Fénykép után) . 217
Shakespeare szülőháza Stratfordban megújítása előtt 218
A Globe-szinh. Londonban Shakespeare idejében (Melléklet) ... 219
A szonettek czímlapja ... ... 221
Az első folio Shakespeare-kiadás czímlapja 1623 (Melléklet) ... __ 225
A Swan-szinház belseje (Wett 1596-ban készült vázlata után. Utrecht. Egyetemi könyvtár) 226
Ó-angol színpad ... „ 227
Shakespeare (Menzel rajza) „„ 228
Shakespeare sírja a stratfordi templomban (Festett kőszobor) 230
Thomas Morus ... ... 234
Francis Bacon (Somer arczképe u.) 235
Milton (Olajfestmény után)... 239
J. Milton (Faer festménye után.) (Melléklet) __ „ __ 240
Alexander Popé (Houbraken metszete után) ... ._ ... 250
Jonathan Swift ... ... __ 258
Daniel Defoe ... ... ... 261
Stothard illusztrácziója: Robinson Crusoe ... ... ... 263
Fielding. (William Hogarth rajza után) __ ... ... .. 267
L. Sterne (Reynolds képe után.) (Melléklet) _.. _ „ „ _ 269
Oliver Goldsmith (Korabeliolajfestmény után.) (Melléklet) ... _ 270
R. B. Sheridan (Gainsborough festménye után.) (Melléklet) _ 271
R. B.Sheridan (Reynolds festménye után)-. . _ _ - _ 272
Sámuel Johnson (Korabeli metszet után)... _ _ _ - _ 273
Róbert Burns (Nasmyth után.) (Melléklet) - - - - - - - 277
William Cooper (G. Romney arczképe után.) (Melléklet) - 277'
R. Burns szülőháza- ._ _ _ 278
R. Burns (Skirving czeruzarajza után)- .„ - - _ - - ._ 280
W. Wordsworth_ - ._ - 282
Sámuel Coleridge _ „. - . 283
R. Southey ._ - - - - 284
Thomas Moore .. ... ._ 286
P. B. Shelley ... _ _ _ 289
Shelley sírköve (Róma) ... ... 291
Tájkép a harrowi kollégium környékéről (Byron-kilátás.) (Melléklet) _ 291
Byron (egy 1823-ból való rajz után) 292
Byron 294 Byron albáni öltözetben (1810) (Philips festménye után) - 296 Csarnok Walther Scott abbotsfordi kastélyában ... _ - „ __ 301
W. Scott (Th. Lawrence festménye után.) (Melléklet) .. - - - 301
W. Scott „,__._ _„ „ ..;. 302
Kenilworth tornya... - 303
Walter Scott dolgozó szobája Abbotsford kastélyában ... 304
Dickens (Maelise képe után) _ 308
W. M. Thackeray (Rajz után) 311
George Eliot (Burton arczképe után)- - - - - - - - 315
A. Tennyson (Watts festménye után) - - - - - - 320
Róbert Browning - - - - 321
Elizabeth Browning - - - 323
Macaulay - - - ... - - - 327
Th. Carlyle - _- 330
John Ruskin - - - - - 331
Ruskin lakóhelye (Coniston Laké, a hol 1871-től haláláig lakott) - 332
Edgar Allan Poe (Fénykép után) 336
Mark Twain (Fénykép után) 341
Németalföld (Czímkép) - 343
Rézmetszet Roemer Visscher Sinnepoppen-jéből. Amsterdam 1614. 356
Jakob Cats (Rézmetszet P. Duberdieu képe után.) (Melléklet) 358
Cornelis Pieter Hooft (Lamsvelt rézmetszete után) . -. 360
Metszet Hooft Emblemata amatoria czímű művéből. Amsterdam 1611. 361 Vondel lakóháza Amsterdamban (1658-1668) „ 362
Kép Vondel Luciferéből (Amsterdam 1854) _ 363
Joost Van den Vondel 50-ik évében (J. Sandrart képe után)(Melléklet) 363 Constantyn Huygens (Rézmetszet után) (Melléklet) _ ... ~ 364
W. Bilderdyk (Rézmetszet után) 374
Da Costa (Rézmetszet után) _ 380
Jacobvan Lennep (Rézmetszet után) 381
B. Ter Haar (Aczélmetszet után) 384
Nicolaas Beets (Melléklet) . „386
Ten Kate (Fénykép után) __ 389
P. A. de Genestet (Metszet után) 390
H. Conseience (Aczélmetszet után) 397
Németek (Czímkép) _ ._ 399
Ulfilas bibliájának (Codex Argenteus, Upsala) egy oldala. V. század (Márkus ev. VII. 3-7.) (Színes melléklet) 402
Konrád Celtes átadja Frigyes szász választófejedelemnek Hrotsuit műveit (Metszet Celtes Hrotsuit kiadásából) .. _ 419
Hartmann von Aue (A Manesse-féle kéziratból) _ _ ... „. 447
«Der arme Heinrieh» kezdete (A Manesse-féle kéziratból)_ 449
«Von Kürenberg» három versszaka a Manesse-féle kéziratból _ 465
A Hohenems-Lassberg-féle Nibelung-kéziratból a 667-679. versszak) (Színes melléklet) __ 472
Dietmar von Aist (A Manesse-féle kéziratból) ._ 466
Sebastian Brant _. 483
Johan Geiler von Kaisersberg (A «Postill» cz. művének czímlapjáról. Strassburg, 1522) _ _ 484
Luther bibliafordításának czímlapja (Wittenberg, 1534.) (Melléklet) 487
Martin Luther (Cranach képe után, Firenze) _. ... . 488
Wartburg vára _. 489
Ulrich von Hutten («Gesprächbüchlein» czímű művének fametszete után) - _ - - - - 490
Philipp Melanehton szobra 491
Melanchton (Dürer rézmetszetének hasonmása) ._ __ 492
Hans Sachs (Korabeli metszet után) 493
Jost Amann fametszetei Hans Sachs «Beschreibung aller Stände auf Erden» czímű művéhez 494
Martin Opitz (Rézmetszet után) 499
Paul Fleming ._.„._„_-_ 500
Andreas Gryphius (Kilián rézmetszete után) 503
Albrecht von Haller (Studer képe után)_. ... _ ._ _ ... - 513
G.W. Rabener (Graff arczképe után) 516
F. G. Klopstock utolsó éveiben 518
A «Messias» első kiadásának czímlapja ... .„ _ _ „ - _ -519
Gessner «Idyllen»-jének czímlapja (1756) _ .. 522
G. A. Bürger (Rézmetszet után).. 524
C. M. Wieland (Jagemann festménye után)...____ ... 527
Az «Oberon» első kiadásának czímlapja - .. 530
A «Hamburgische Dramaturgiéi első kiadásának czímlapja ... _ 533
Lessing műveinek (első kiadás) czímlapja _ „ _ „ _ ... 535
G. E. Lessing 42 éves korában (Melléklet) _ _ _ _ 537
Chodowiecki illustrácziója Lessing «Minna von Barnhelm» ez. vígjátékához (V. 11.) - . -539
Herder 41. évében (Graff festménye után.) (Melléklet) _ _ ._ __ 541
Kant- _ .. .. ... _ ... _ 545
Christian Dániel Schubart _ 547
Nagy Frigyes (Melléklet) _ ... 550
A Goethe-ház Frankfurtban, átépítése előtt _ _. _ _ _ 552
Schönkopf Katalin (Korabeli rézmetszet után) _. _ _ . _ 553
Friderika lakóháza Sesenheimban 554
Brion Friderika ... 555
Goethe Lotteja (A család birtokában levő pasztell kép után) ._ 556
Charlotte von Stein (1790) metszet után __ _ _ _ „ _ _ 559
Goethe arczképe (Angelika Kaufmanntól). - - - - - 560
Schiller «Die Rauber» cz. drámájának czímlapja - ... - - 563
F. Schiller (Graff festménye után.) (Melléklet) ... - 565
Charlotte von Lengefeld, Schiller felesége (Melléklet)- _ - _ 566
Schiller Karlsbadban ... . - 567
Goethe kerti háza Weimarban 568
Goethe lakóháza Weimarban ._ 572
Goethe szobra Trippeltől... - 573
Goethe és Schiller emléke Weimarban Ritseheltől (Melléklet) _ 575
A. Kotzebue „ . .. . _ ~ 577
Friedrich Schlegel „ ... _ 583
L. Tieck .. .. . ... - - 585
Grimm Jacob és Wilhelm ... - 588
W. von Humboldt... ... - - 589
G. G. Gervinus ... - ... ... - 590
H. v. Kleist .. _ - 592
J. Kerner, G. Schwab és L. Uhland (Korabeli rajz után.) (Melléklet) __„___„_ 597 F. Rückert 31. évében (Melléklet) 597
A. v. Chamisso (Reinick Róbert képe után) _ . .. - __ - -599
Pyrker László (Kovács M. festménye Egerben) _________ 601
F. Grillparzer (Kriehub er kép e után) (Melléklet) _. ... _ __. 603
Hegel, dolgozószobájában - .. 607
L. Burne _______ 608
Heine (1827) - - 610
Heine (1829) .._ - 611
Laube (Rézkarcz után) „ ... - 613
K. Gutzkow _ _„._.__ 616
Eduárd Bauernfeld _ _. _ _ 617
Lenau _ _ _ _ _ _ -, 619
Lenau szobra Csatádon (Radnai Béla műve (Melléklet) - ... 620
Geibel (Rézmetszet) - ... _ 623
Paul Heyse _ _ _ _ _ 625
Fr. Hebbel- _ _ _ - _ 630
B. Auerbach (Fénykép után) ... 633
G. Keller (Fénykép után)_ _ ... 636
K. F. Meyer (Stauffer-Bern képe után)_ ________ 638
G. Hauptmann mint ifjú, római műtermében (Melléklet) _ _ 644
H. Sudermann - _ _ 646 Vissza

Tartalom

Bevezetés
Heinrich Gusztáv: Kelták és germánok1
Skandinávok
Skandinávok30
Petz Gedeon: Középkor31
Erdélyi Károly: Újkor49
Izland
Dán-Norvég irodalom
Dánia a XIX. században
Norvégia
Svédek
Angolok161
Angolok163
Petz Gedeon: Középkor
Ó-angol korszak (500-1066)
Közép-angol korszak (1066-1500)
Voinovich Géza: Újkor201
I. Könyv. A renaissance és a reformáció
II. Könyv. Classikus kor
III. Könyv. A XIX. század
IV. Könyv. Az észak-amerikai angol irodalom
Németalföldiek
Nagy Zsigmond: Németalföldiek343
Első korszak: középkor. XIII. és XIV. század346
Második korszak. XV. és XVI. század352
Harmadik korszak. XVII. század355
Negyedik korszak. 1980-1780366
Ötödik korszak. 1780-1830371
Hatodik korszak. 1830 óta378
Németek
Heinrich Gusztáv: Németek399
Bevezetés. A hősmonda. Pogány költészet. A népvándorlás401
Nagy Károly kora. Keresztény költészet409
Az Ottók kora. Nemzeti latin költészet. Középkori renaissance413
A XI. és XII. század. A francia hatás kezdete421
A közékori költészet fénykora. Hohenstaufok437
A lovagok udvari költészete443
A nemzeti epika. Nibelung-ének471
Polgári költészet. A reformáczió. Polgári epika480
Az önállótlan utánzás korszaka497
Klopstock, Wieland, Lessing517
Herder. Sturm und Drang541
Goethe és Schiller550
A romantika579
Az ifjú Németország605
Formalismus. Realismus. Naturalismus622
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A kelta és germán irodalom története A kelta és germán irodalom története A kelta és germán irodalom története A kelta és germán irodalom története A kelta és germán irodalom története A kelta és germán irodalom története A kelta és germán irodalom története A kelta és germán irodalom története A kelta és germán irodalom története A kelta és germán irodalom története

A borító, a lapélek és néhány lap foltosak, a lapélek egyenetlenek. A címlap javított, rajta tulajdonosi bejegyzés található.

Állapot:
15.000 Ft
11.250,-Ft 25
75 pont kapható
Kosárba
25% garantált kedvezmény!
konyv