kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Tudományos Könyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Bukarest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Félvászon |
| Oldalszám: | 358 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar Román |
| Méret: | 21 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Második, javított kiadás. |
| Előszó az első kiadáshoz | 5 |
| Előszó a második kiadáshoz | 7 |
| Rövidítések | 10 |
| Hangtan | |
| A román nyelv hangjai | 11 |
| A magánhangzók | 11 |
| Az összetett mássalhangzók | 12 |
| A mássalhangzók | 13 |
| A hangváltozások | 15 |
| A szótag | 17 |
| A hangsúly | 18 |
| A szókincs | |
| A szavak jelentése | 24 |
| A rokonértelmű szavak | 24 |
| Az azonos alakú szavak | 25 |
| Az ellentétes értelmű szavak | 25 |
| A szavak többértelműsége | 26 |
| Egyjelentésű és többjelentésű szavak | 26 |
| A szavak eredeti és átvitt jelentése | 27 |
| A szókincs gazdagodása | 28 |
| A román szókincs alapelemei | 29 |
| A belső keletkezésű szavak | 29 |
| A szóképzés | 29 |
| Szóképzés a szó végéhez illesztett képzővel | 30 |
| Szóképzés a szó elejére illesztett képzővel | 30 |
| Szóképzés képzőelvonással | 31 |
| A szófaji átcsapás | 31 |
| A szóösszetétel | 32 |
| A szócsalád | 33 |
| Alaktan | |
| Az alaktan és a mondattan szerepe | 35 |
| A szófajok | 35 |
| A főnév | 37 |
| A főnevek neme | 38 |
| A nemrehajló főnevek | 44 |
| A kétnemű főnevek | 44 |
| Többes számban több alakú főnevek | 45 |
| Szám tekintetében hiányos főnevek | 45 |
| A főnevek számának használata a román és a magyar nyelvben | 46 |
| A főnevekben történő hangváltakozások | 47 |
| A főnévragozás | 48 |
| A határozatlan névelővel való ragozás | 51 |
| A határozott névelővel való ragozás | 56 |
| A tulajdonnevek ragozása | 60 |
| A főnévképzés | 62 |
| A névelő | 64 |
| A névelő fajai | 65 |
| A melléknév | 79 |
| A melléknevek nemek szerinti végződése | 80 |
| A melléknevek szótövi hangváltakozásai | 82 |
| A melléknevek ragozása | 83 |
| A melléknevek fokozása | 88 |
| A melléknevek képzése | 90 |
| A melléknév a mondatban | 90 |
| A névmás | 92 |
| A személyes névmás | 93 |
| A személyes névmás használatának sajátosságai a román nyelvben | 101 |
| A személyes névmás udvariassági alakja | 103 |
| A visszaható névmás | 105 |
| A birtokos névmás | 108 |
| A kérdő-vonatkoztató névmás | 112 |
| A mutató névmás | 118 |
| A nyomósító névmás | 124 |
| A határozatlan névmás | 126 |
| A tagadó névmás | 129 |
| A számnév | 130 |
| A tőszámnevek | 130 |
| A sorszámnév | 139 |
| Az ige | 143 |
| Az ige fajai | 144 |
| Az ige ragozása | 149 |
| Az igei használatú állandó szókapcsolatok | 166 |
| A segédigék | 167 |
| A rendes igék ragozása | 181 |
| A cselekvő igeragozás | 181 |
| A szenvedő igeragozás | 198 |
| A visszaható igeragozás | 201 |
| A személytelen igék | 212 |
| Az igék képzése | 214 |
| A határozószó | 216 |
| Az elöljáró | 222 |
| A kötőszó | 227 |
| Az indulatszó | 230 |
| Mondattan | |
| A mondat | 232 |
| A román és magyar nyelv közötti mondattani egyezések | 232 |
| A mondatok fajai | 233 |
| A mondat főrészei | 234 |
| Az alany | 234 |
| Az állítmány | 237 |
| Az alany és állítmány egyeztetése | 241 |
| A mondat bővítményei | 245 |
| A jelző | 245 |
| A melléknévi jelző | 245 |
| A főnévi jelző | 249 |
| A névmási jelző | 254 |
| A határozószói jelző | 256 |
| Az igenévi jelző | 256 |
| A tárgy és a határozó | 259 |
| A tárgy | 259 |
| A szoros értelemben vett határozók | 271 |
| Az összetett mondat | 287 |
| A melllérendelés | 389 |
| Az alárendelés | 394 |
| A szórend | 320 |
| Az alany és az állítmány helye | 320 |
| A jelző helye a mondatban | 321 |
| A tárgy helye a mondatban | 324 |
| A részeshatározó helye a mondatban | 325 |
| A határozók helye a mondatban | 326 |
| Az írásjelek használata | 327 |
| A vessző | 328 |
| A kötőjel | 332 |
| A gyakorlatok megoldása | 334 |
| Felhasznált művek | 351 |