| Előszó | 5 |
| Rövidítések | 7 |
| A hangtan | |
| A román nyelv hangjai | 9 |
| A magánhangzók | 9 |
| Az összetett mássalhangzók | 10 |
| A mássalhangzók | 11 |
| A lágy mássalhangzók | 12 |
| A hangváltozások | 13 |
| Magánhangzóváltozások | 13 |
| Félhangzóváltakozások | 14 |
| Mássalhangzóváltakozások | 14 |
| A szótag | 15 |
| A hangsúly | 16 |
| A szókincs | |
| A szókészlet, mint a nyelvtan építőanyaga | 19 |
| A szókincs összetétele | 20 |
| Az alapvető szókincs | 21 |
| A peremszókészlet | 23 |
| A szókincs nagysága | 23 |
| Az egyéni szókincs | 25 |
| A szavak osztályozása jelentésük alapján | 25 |
| A rokon értelmű szavak | 30 |
| Az azonos értelmű szavak | 30 |
| Az ellentétes értelmű szavak | 31 |
| A szavak többértelműsége | 31 |
| A szavak eredeti és átvitt jelentése | 31 |
| A szókincs gazdagodása | 31 |
| A szóképzés | 32 |
| A nyelvtani kategória megváltozása | 32 |
| A szóösszetétel | 33 |
| A szócsalád | 34 |
| Alaktan | |
| Az alaktan és a mondattan szerepe | 36 |
| A szófajok | 36 |
| A főnév | 38 |
| A főnevek neme | 39 |
| A hímnemű főnevek | 40 |
| A nőnemű főnevek | 41 |
| A semlegesnemű főnevek | 43 |
| Nemrehajló főnevek és kétnemű főnevek | 45 |
| Kétnemű főnevek | 45 |
| Többes számban több alakú főnevek | 46 |
| Szám tekintetében hiányos főnevek | 47 |
| A főnevek számának használata a román és a magyar nyelvben | 47 |
| A főnevekben történő hangváltakozások | 48 |
| Magánhangzóváltakozások | 48 |
| Mássalhangzóváltakozások | 48 |
| A főnévragozás | 49 |
| Az esetek | 50 |
| A határozatlan névelővel való ragozás | 52 |
| A határozott névelővel való ragozás | 56 |
| A tulajdonnevek ragozása | 61 |
| A főnévképzés | 63 |
| A névelő | 65 |
| A névelő fajai | 66 |
| A határozatlan névelő | 66 |
| A határozott névelő | 67 |
| Az elöljárós főnév és a határozott névelő | 69 |
| A jelzős főnév és a határozott névelő | 69 |
| A birtokos névelő | 71 |
| A birtokos névelő használata | 72 |
| A melléknévi névelő | 74 |
| A melléknévi névelő használata | 76 |
| A melléknév | 79 |
| A melléknevek nemek szerinti végződése | 79 |
| A két végződésű melléknevek egyes száma | 80 |
| A két végződésű melléknevek többes száma | 80 |
| Az egy végződésű melléknevek | 81 |
| A melléknevek szótövi hangváltakozásai | 82 |
| A magánhangzók váltakozása | 82 |
| A mássalhangzók váltakozása | 83 |
| A melléknevek ragozása | 83 |
| A határozatlan alakú ragozás | 84 |
| A határozott alakú ragozás | 85 |
| A melléknevek fokozása | 87 |
| A melléknevek képzése | 89 |
| A melléknév a mondatban | 90 |
| A névmás | 91 |
| A személyes névmás | 92 |
| A személyes névmás ragozása | 93 |
| A személyes névmás hangsúlyos és hangsúlytalan alakjainak használata | 96 |
| A személyes névmás használatának sajátosságai a román nyelvben | 100 |
| A személyes névmás udvariassági alakja | 101 |
| Az udvariassági névmások ragozása és rövidítése | 103 |
| A visszaható névmás | 104 |
| A birtokos névmás | 106 |
| A birtokos névmás melléknévi alakja | 107 |
| A melléknévként használt birtokos névmás ragozása | 108 |
| A kérdő-vonatkozó névmás | 110 |
| A melléknévként használt kérdő-vonatkozó névmások | 12 |
| A kérdő vonatkozó névmások használata | 112 |
| A mutató névmás | 116 |
| A mutató névmás egyeztetése | 116 |
| A mutató névmások ragozása | 116 |
| A mutató névmás melléknévi alakja | 117 |
| A melléknévként használt mutató névmás ragozása | 118 |
| A nyomosító névmás | 122 |
| A nyomósító névmás ragozása | 123 |
| A határozatlan névmás | 124 |
| A határozatlan névmások ragozása | 124 |
| A határozatlan névmás melléknévi alakja | 125 |
| A melléknévként használt határozatlan névmások ragozása | 126 |
| A tagadó névmás | 127 |
| A számnév | 128 |
| A tőszámnevek | 128 |
| A tőszámnevek ragozása | 130 |
| A gyűjtőszámnevek | 132 |
| A gyűjtőszámnevek ragozása | 132 |
| A törtszámnevek | 133 |
| A szorzószámnevek | 135 |
| Az osztószámnevek | 135 |
| A határozói számnevek | 136 |
| A sorszámnév | 137 |
| A sorszámnév ragozása | 138 |
| Az ige | 141 |
| Az ige fajai | 145 |
| Az ige ragozása | 145 |
| A négy igeragozás | 146 |
| A személy és szám kifejezése | 148 |
| Az igeidők | 148 |
| A jelen idő | 149 |
| A folyamatos múlt | 150 |
| Az egyszerű múlt | 150 |
| Az összetett múlt | 151 |
| A régmúlt | 152 |
| A jövő idő | 152 |
| A befejezett jövő idő | 154 |
| Az igei aspektus | 155 |
| Az igemódok | 156 |
| A személyes igemódok | 158 |
| A személytelen igemódok | 161 |
| Az igei használatú állandó szókapcsolatok | 162 |
| A segédigék | 162 |
| Az a fi ige | 167 |
| Az a avea ige | 170 |
| Az a vrea (a voi) ige | 174 |
| A rendes igék ragozása | 174 |
| A cselekvő igeragozás | 174 |
| A jelentő mód | 174 |
| Jelen idő | 175 |
| Hangváltakozások az igeragozás során | 176 |
| A folyamatos múlt | 177 |
| Az összetett múlt | 177 |
| A régmúlt | 178 |
| A jövő idő | 178 |
| A befejezett jövő | 179 |
| A kötőmód | 180 |
| Jelen idő | 180 |
| Múlt idő | 181 |
| A feltételes és óhajtó mód | 182 |
| Jelen idő | 182 |
| Múlt idő | 182 |
| A feltételező mód | 183 |
| Jelen idő | 183 |
| Múlt idő | 183 |
| A parancsoló mód | 183 |
| Parancsoló igealakok | 183 |
| Tiltó igealakok | 184 |
| A személytelen igemódok | 185 |
| A főnévi igenév | 185 |
| Jelen idő | 185 |
| Múlt idő | 186 |
| A melléknévi igenév | 186 |
| A határozói igenév | 187 |
| A szupinum | 187 |
| A szenvedő igeragozás | 188 |
| A jelentő mód | 189 |
| A kötőmód | 190 |
| A feltételes és óhajtó mód | 190 |
| A feltételező mód | 190 |
| A parancsoló mód | 190 |
| A főnévi igenév | 190 |
| A határozói igenév | 191 |
| A visszaható igeragozás | 191 |
| Tárgyesetben álló visszaható névmással | 191 |
| A jelentő mód | 191 |
| A kötőmód | 191 |
| A feltételes és óhajtó mód | 192 |
| A feltételező mód | 193 |
| A parancsoló mód | 193 |
| A főnévi igenév | 193 |
| A határozói igenév | 194 |
| Részeshatározó esetben álló visszaható névmással | 194 |
| A jelentő mód | 194 |
| A kötőmód | 195 |
| A feltételes és óhajtó mód | 195 |
| A feltételező mód | 195 |
| A parancsoló mód | 195 |
| A főnévi igenév | 196 |
| A határozói igenév | 196 |
| A rendhagyó igék ragozása | 198 |
| Az a da (ad) ige | 198 |
| Az a sta (áll) ige | 199 |
| Az a minca (eszik) ige | 199 |
| Az a uscca (szárít) ige | 200 |
| Az a bea (iszik) ige | 200 |
| Az a lua (vesz) ige | 200 |
| Az a veni (jön) ige | 201 |
| A személytelen igék | 201 |
| Az igék képzése | 203 |
| A határozószó | 205 |
| Határozói használatú állandó szókapcsolatok | 206 |
| A határozószók fajai | 208 |
| A határozószó fokozása | 210 |
| Az elöljáró | 211 |
| Milyen esetben áll a névszó az elöljáró után? | 212 |
| Mikor határozatlan és mikor határozott az elöljárós főnév? | 214 |
| A kötőszó | 216 |
| Az indulatszó | 218 |
| Mondattan | |
| A mondat | 221 |
| A román és magyar nyelv közötti mondattani egyezések | 221 |
| A mondatok fajai | 222 |
| A mondat főrészei | 223 |
| Az alany | 223 |
| A rejtett alany | 224 |
| Általános alanyú mondatok | 224 |
| Az alanytalan mondatok | 225 |
| Az állítmány | 226 |
| Az igei állítmány | 227 |
| Az igei-névszói állítmány | 227 |
| Az alany és állítmány egyeztetése | 230 |
| Az alany és az állítmány egyeztetése többalanyú mondatban | 231 |
| A mondat bővítményei | 233 |
| A jelző | 233 |
| A melléknévi jelző | 234 |
| A melléknévi jelző egyeztetése | 234 |
| A főnévi jelző | 235 |
| A birtokos jelző | 237 |
| Az elöljárós főnévi jelző | 237 |
| Az értelmező | 238 |
| A főnévként használt számnévvel kifejezett főnévi jelző | 239 |
| A névmási jlező | 241 |
| A határozószói jelző | 242 |
| Az igenévi jelző | 244 |
| Elkülönített és el nem különített jelzők | 244 |
| A tárgy és a határozó | 246 |
| A tárgy | 247 |
| A részeshatározó | 252 |
| A részeshatározó kétszeres kifejezése a mondatban | 255 |
| A cselekvőt jelölő bővítmény | 257 |
| A szoros értelemben vett határozók | 258 |
| A helyhatározó | 258 |
| Az időhatározó | 260 |
| Az okhatározó | 262 |
| A célhatározó | 264 |
| A módhatározó | 265 |
| Az eszközhatározó | 268 |
| A társhastározó | 270 |
| A tekintethatározó | 271 |
| A megengedő határozó | 272 |
| Az összetett mondat | 273 |
| A mellérendelés | 275 |
| A kapcsolatos mondatok | 275 |
| Az ellentétes mondatok | 276 |
| A választó mondatok | 277 |
| A következtető mondatok | 278 |
| Magyarázó mondatok | 279 |
| Az alárendelés | 280 |
| Az alanyi mellékmondat | 280 |
| Az állítmányi mellékmondat | 281 |
| A jelzői mellékmondat | 282 |
| A jelzői mellékmondattal egyenértékű jelzős szerkezetek | 284 |
| A tárgyi mellékmondat | 286 |
| A tárgyi mellékmondattal egyenértékű szerkezetek | 286 |
| A függő kérdőmondatok | 286 |
| A részeshatározói mellékmondat | 287 |
| A részeshatározói mondattal egyenértékű szerkezetek | 288 |
| A helyhatározói mellékmondat | 289 |
| Az időhatározói mellékmondat | 290 |
| Az időhatározói mondattal egyenértékű szerkezetek | 291 |
| Az okhatározói mellékmondat | 293 |
| Az okhatározói mellékmondattal egyenértékű szerkezetek | 294 |
| A célhatározói mellékmondat | 295 |
| A célhatározói mondattal egyenértékű szerkezetek | 295 |
| A módhatározói mellékmondat | 297 |
| A megengedő mellékmondat | 299 |
| A megengedő mellékmondattal egyenértékű szerkezetek | 300 |
| A feltételes mellékmondat | 301 |
| A szórend | 304 |
| Az alany és az állítmány helye | 304 |
| A jelző helye a mondatban | 304 |
| A tárgy helye a mondatban | 305 |
| A részeshatározó helye a mondatban | 308 |
| A határozók helye a mondatban | 309 |
| Az írásjelek használata | 311 |
| A vessző | 312 |
| A kötőjel | 316 |
| Felhasznált művek | 318 |
