| Útbaigazító | 25 |
| Milyen a magyar helyesírás? | 29 |
| A hangjelölés tudnivalói | 31 |
| A magánhangzók jelölése | 33 |
| Példasorok | 35 |
| A toldalékok magánhangzóinak időtartama | 35 |
| A szótövek magánhangzóinak időtartama | 38 |
| Szóvégen | 38 |
| A hangsúlyozás szótagban | 41 |
| A szótövek alakjaiban | 41 |
| Változatlan időtartam | 42 |
| Változó idotartam | 46 |
| Az időtartam jelentéseket különít el | 49 |
| Teljes azonos alakúság | 51 |
| Szabályok, törvényszerűségek | 52 |
| A toldalékok magánhangzóinak időtartama | 52 |
| A szótövek magánhangzóinak időtartama | 55 |
| Szóvégen | 55 |
| A hangsúlyozás szótagban | 55 |
| A szótövek alakjaiban | 56 |
| Az időtartam jelentéseket különít el | 57 |
| Teljes azonosalakúság | 58 |
| Feladatok | 59 |
| Kulcs | 68 |
| A mássalhangzók jelölése | 72 |
| Példasorok | 74 |
| Mássalhangzók a toldalékos szavakban | 74 |
| Az igeragozásban | |
| A névszóragozásban | |
| Az igeképzésben | |
| A névszóképzésben | |
| Mássalhangzók a tőszókban | 82 |
| Hosszú mássalhangzók | |
| Rövid mássalhangzók | |
| Néma mássalhangzó (h) a szó végén | |
| A szójelentések és -alakok megkülönböztetése | 84 |
| Szótári alakokban | |
| Toldalékok formákban | |
| Teljes azonosalakúság | 85 |
| Szótári formákban | |
| Toldalékok szavakban | |
| Szabályok, törvényszerűségek | 87 |
| Mássalhangzók a toldalékos szavakban | 87 |
| Mássalhangzók a tőszókban | 97 |
| Az igeragozásban | 87 |
| A névszóragozásban | 91 |
| Az igeképzésben | 94 |
| A névszóképzésben | 95 |
| Mássalhangzók a tőszókban | 97 |
| A szójelentések és -alakok megkülönböztetése | 99 |
| Teljes azonosalakúság | 100 |
| Feladatok | 101 |
| Kulcs | 117 |
| A j hang jelölése | 128 |
| Példasorok | 129 |
| j betű a toldalékban, ly a szó kezdetén | 129 |
| ly a szó belsejében | 130 |
| -lya, -lye a szó végén | 131 |
| ly a szó végén | 132 |
| A hangűrtöltő szervetlen j hang | 134 |
| A hangjelölés jelentéskülönítő szerepe | 135 |
| A j hangra végződő szavak toldalékolása | 136 |
| Szabályok, törvényszerűségek | 137 |
| j betű a toldalékban, ly a szó kezdetén | 137 |
| A hangűrtöltő szervetlen j hang | 138 |
| A hangjelölés jelentéskülönítő szerepe | 138 |
| A j hangra végződő szavak toldalékolása | 139 |
| Feladatok | 140 |
| Kulcs | 146 |
| Mássalhangzók az összetett szavakban | 150 |
| Példasorok | 151 |
| Azonos hangok az összetétel tagjainak határán | 151 |
| Különböző hangok az összetétel tagjainak határán | 152 |
| Magán- és mássalhangzó az összetétel tagjainak határán | 153 |
| Szabályok, törvényszerűségek | 154 |
| Azonos hangok az összetétel tagjainak határán | 154 |
| Különböző hangok az összetétel tagjainak határán | 155 |
| Magán- és mássalhangzó az összetétel tagjainak határán | 156 |
| Feladatok | 157 |
| Kulcs | 163 |
| Idegen szavaink hangjelölése | 168 |
| Példasorok | 170 |
| Magánhangzók | 170 |
| Az időtartam megkülönböztető szerepe | 172 |
| Mássalhangzók | 172 |
| A hangjelölés és az időtartam megkülönböztető szerepe | 176 |
| Teljes azonosalakúság | 176 |
| Szabályok, törvényszerűségek | 177 |
| Magánhangzók | 177 |
| Az időtartam megkülönböztető szerepe | 178 |
| Mássalhangzók | 178 |
| A hangjelölés és azidőtartam megkülönböztető szerepe | 180 |
| Teljes azonosalakúság | 180 |
| Feladatok | 181 |
| Kulcs | 189 |
| Hangjelölés az idegen nevekben | 193 |
| Példasorok | 194 |
| Nincs néma betű a név végén | 194 |
| Kettőzött betű a név végén | 195 |
| Néma betű a név végén | 195 |
| A tőbeli magánhangzó időtartama | 195 |
| A hangjelölés megkülönböztető szerepe | 196 |
| Szabályok, törvényszerűségek | 197 |
| Nincs néma betű a név végén | 197 |
| Kettőzött betű a név végén | 198 |
| Néma betű a név végén | 198 |
| A tőbeli magánhangzó időtartama | 199 |
| A hangjelölés megkülönböztető szerepe | 200 |
| Feladatok | 201 |
| Kulcs | 206 |
| Hangjelölés a magyar családnevekben | 209 |
| Példasorok | 210 |
| Hangjelölés és kiejtés | 210 |
| Szabályok, törvényszerűségek | 212 |
| Hangjelölés és kiejtés | 212 |
| Feladatok | 215 |
| Kulcs | 219 |
| A rövidítések és a mozaikszók | 221 |
| Példasorok | 222 |
| A rövidítések | 222 |
| A mozaikszók | 223 |
| Az íráskép megkülönböztető szerepe | 224 |
| Szabályok, törvényszerűségek | 225 |
| A rövidítések | 225 |
| A mozaikszók | 226 |
| Az íráskép megkülönböztető szerepe | 227 |
| Feladatok | 228 |
| Kulcs | 233 |
| A kezdőbetű | 237 |
| Példasorok | 240 |
| Személynevek | 240 |
| Állatnevek | 240 |
| Földrajzi nevek | 240 |
| Földrajzi nevekből származó melléknevek | 241 |
| Állam- és intézménynevek | 242 |
| Címek | 243 |
| Az íráskép megkülönböztető szerepe | 244 |
| Teljes azonosalakúság | 244 |
| Intézménynevek és címek toldalékolása | 245 |
| Szabályok, törvényszerűségek | 246 |
| Személynevek | 246 |
| Állatnevek | 246 |
| Földrajzi nevek | 247 |
| Földrajzi nevekből származó melléknevek | 247 |
| Állam- és intézménynevek | 248 |
| Címek | 249 |
| Az íráskép megkülönböztető szerepe | 250 |
| Teljes azonosalakúság | 251 |
| Intézménynevek és címek toldalékolása | 251 |
| Feladatok | 252 |
| Kulcs | 261 |
| A külön- és az egybeírás | 267 |
| Példasorok | 271 |
| Alakváltó kifejezések | 271 |
| Az igekötős ige | 271 |
| Más szófajok és helyzetek | 273 |
| Jelzős szerkezetből képzett melléknevek | 274 |
| Jelöletlen tárgyas, határozás és birtokos kifejezések | 274 |
| Alakőrző kifejezések | 275 |
| Földrajzi tulajdonnevek | 275 |
| Számnevek | 275 |
| Névmások | 276 |
| Határozószók | 276 |
| Névutók | 276 |
| Jelentések elkülönítése | 277 |
| Az íráskép áttekinthetőbbé tétele | 278 |
| Szabályok, törvényszerűségek | 280 |
| Alakváltó kifejezések | 280 |
| Alakőrző kifejezések | 283 |
| Feladatok | 288 |
| Kulcs | 301 |
| Az írásjelek | 311 |
| Példasorok | 314 |
| Írásjelek az egyszerű mondat végén | 314 |
| Az alárendelő mondatösszetételek záró írásjele | 315 |
| A mellérendelő mondatösszetételeket záró írásjelek | 316 |
| Írásjelek a tagmondatok között | 317 |
| Írásjelek a mondatrészek között | 318 |
| Szabályok, törvényszerűségek | 322 |
| Írásjelek az egyszerű mondat végén | 322 |
| Az alárendelő mondatösszetételek záró írásjele | 323 |
| A mellérendelő mondatösszetételeket záró írásjelek | 324 |
| Írásjelek a tagmondatok között | 324 |
| Írásjelek a mondatrészek között | 325 |
| Feladatok | 329 |
| Kulcs | 335 |
| Az elválasztás | 339 |
| Példasorok | 342 |
| Az egyszerű szavak | 342 |
| Az összetett szavak | 343 |
| Régies hangjelölésű magyar családnevek | 344 |
| Az idegen szavak és tulajdonnevek | 344 |
| A rövidítések és a mozaikszók | 345 |
| Szabályok, törvényszerűségek | 346 |
| Az egyszerű szavak | 346 |
| Az összetett szavak | 347 |
| Régies hangjelölésű magyar családnevek | 348 |
| Az idegen szavak és tulajdonnevek | 349 |
| A rövidítések és a mozaikszók | 350 |
| Feladatok | 352 |
| Kulcs | 358 |
| Áttekintés | 363 |
| A tőbeli magánhangzók időtartama | 365 |
| A mássalhangzók jelölése I. | 366 |
| A mássalhangzók jelölése II. | 367 |
| A j hang jelölése | 368 |
| A magyar és az idegen nevek toldalékolása | 369 |
| A földrajzi név típusai | 370 |
| Az intézménynév típusai | 371 |
| A különírás és az egybeírás | 372 |
| Mondatösszetételek záró írásjele | 373 |
| Az elválasztás | 374 |
| Kulcs | 375 |
| A tőbeli magánhangzók időtartama | 377 |
| A mássalhangzók jelölése I. | 378 |
| A mássalhangzók jelölése II. | 379 |
| A j hang jelölése | 380 |
| A magyar és az idegen nevek toldalékolása | 381 |
| A földrajzi név típusai | 382 |
| Az intézménynév típusai | 383 |
| A különírás és az egybeírás | 384 |
| Mondatösszetételek záró írásjele | 385 |
| Az elválasztás | 386 |
| Mutató | 387 |