Helyesírásunk időszerű kérdései

Előszó

ELŐSZŐ
Nyelvtudományunk az utóbbi években á thatóan többet törődik gyakorlati kérdésekkel, mint azt a múltban tette. Az úgynevezett alkalmazott nyelvtudomány fokozott művelése nem kis mértékben a helyesírás terén bontakozott ki. A közelmúltnak a helyesírás tárgykörében végzett munkáját nemcsak a korábbiaknál lényegesen bővebb helyesírási szabályzat kiadása jelzi, hanem jórészt ennek a műnek az elkészítésével kapcsolatos hatalmas ismeretanyag felgyülemlése, a szakirodalom jelentős mértékű gazdagodása, s nem utolsósorban a szakemberek és a közönség közti egyre gyümölcsözőbb kapcsolat megteremtődése is.
Bármennyire kedvező azonban az a kép, melyet mai nyelvtudományunk a helyesírási munkálatok terén mutat, van egy olyan lényeges mulasztásunk, amit föltétlenül jóvá kell tennünk: a múlt évben kiadott szabályzatunkat tudományosan meg kell magyaráznunk. „A magyar helyesírás szabályai" -nak 10. kiadása helyesírásunk történetében jelentős állomás, s mind tudományos, mind gyakorlati szempontból helytelen volna, ha a vele kapcsolatban felvetődött számos szakkérdést nem tárgyalnók meg, hanem nyelvtudományunknak helyesírási kérdésekben való állásfoglalását csupán a hivatalos jellegüknél fogva szűkszavú és megokolás nélküli szabályokba sűrítenők. De új szabályzatunkon túlmenően is kívánatos, hogy mai helyesírásunk alapvető problémáit — az egy-egy kiragadott kérdést érintő szakcikkeken kívül — a maguk egészében, egymással való összefüggésükben megtárgyaljuk.
Most közzétett kiadványunknak tehát az a célja, hogy a magyar helyesírási rendszer minden lényeges kérdését számbavegye, legújabb akadémiai szabályzatunk módosításait és bővítéseit tudományosan megokolja, s egy következő újabb kiadás számára a javítás, csiszolás, bővítés további lehetőségeire rámutasson. A kiadvány elsősorban a szakembereknek szól, de nyilvánvalóan haszonnal forgathatja majd mindenki, aki helyesírásunk ügye iránt érdeklődik, aki legutóbb kiadott szabályzatunk egyes tételeire bővebb magyarázatot igényel.1
Kiadványunk a maga nemében újszerű, helyesírásunk történetében az első ilyenfajta vállalkozás. Egyes cikkei — a két első és az utolsó cikk kivételével — ,,A magyar helyesírás szabályai" 10. kiadásának szabályzati részében levő fejezetek szerint tagolódnak, s címeikben is e fejezetek címeihez igazodnak. A másik három cikk is szoros kapcsolatban van legújabb szabályzatunk-
1 „A magyar helyesírás szabályai"-nak 10. kiadását a szélesebb közönség számára Deme László ismertette „Helyesírási szabályzatunk tizedik kiadásához" címen: Nvr. LXXVTII, 285-308 és Nyelvőr Füzetek 2. sz. Vissza