1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Stendhal művei I-X.

I.Vörös és fekete/II.Vörös és fehér/III. A pármai kolostor/IV. Armance, Lamiel/V. Elbeszélések/VI. Henry Brulard élete, Egotista emlékezések/VII. A szerelemről, Napóleon élete/VIII. Bizalmas írások/IX. Zenei írások/X. Francia földön

Szerző
Szerkesztő
Fordító

Kiadó: Magyar Helikon
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Nyl kötés
Oldalszám: 6.169 oldal
Sorozatcím: Stendhal művei
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 19 cm x 13 cm
ISBN:
Megjegyzés: Az I-II. kötet kiadási éve 1967, a III-V. köteté 1968, a VI-VII. köteté 1969, a VIII. köteté 1970, a IX. köteté 1973. Sorszámozott. Eredeti papírdobozban. Fekete-fehér illusztrációkkal.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

I. kötet - Vörös és fekete
Életében csak Mérimée, Balzac és Goethe méltányolta ezt a misztifikációra hajló, különös életű, zárkózott írót. Az elismertetést csak első nagy regényének, a Vörös és feketé-nek megjelenése után ötven esztendő múlva, 1880-ra várta. Jóslata beteljesedett, sőt Stendhal olyan népszerű lett, hogy Aragon még a közelmúltban is azt írhatta róla, hogy csak most válik igazán a jövő írójává. Palástolt érzelmessége és értelmi fegyelme két világot egyesít, a XVIII. és XIX. századot, a klasszicizmust és romantikát. Ez a kettősség teszi lehetővé, hogy ez az élet szemű katonatiszt és precíz tisztviselő, szenvedélyes-olaszos műkedvelő és gyanakvó diplomata olyan mélyen átélje, és egyszersmind kívülről szemlélje, s művészetében megjelenítse kora emberi-társadalmi élményét. A Vörös és fekete többszörös színjelkép-rendszere azt fejezi ki, hogy az elmúlt századelő Franciaországban az egyszerű ember gyereke csak a vörös katonadolmányban vagy a fekete reverendában... Tovább

Fülszöveg

I. kötet - Vörös és fekete
Életében csak Mérimée, Balzac és Goethe méltányolta ezt a misztifikációra hajló, különös életű, zárkózott írót. Az elismertetést csak első nagy regényének, a Vörös és feketé-nek megjelenése után ötven esztendő múlva, 1880-ra várta. Jóslata beteljesedett, sőt Stendhal olyan népszerű lett, hogy Aragon még a közelmúltban is azt írhatta róla, hogy csak most válik igazán a jövő írójává. Palástolt érzelmessége és értelmi fegyelme két világot egyesít, a XVIII. és XIX. századot, a klasszicizmust és romantikát. Ez a kettősség teszi lehetővé, hogy ez az élet szemű katonatiszt és precíz tisztviselő, szenvedélyes-olaszos műkedvelő és gyanakvó diplomata olyan mélyen átélje, és egyszersmind kívülről szemlélje, s művészetében megjelenítse kora emberi-társadalmi élményét. A Vörös és fekete többszörös színjelkép-rendszere azt fejezi ki, hogy az elmúlt századelő Franciaországban az egyszerű ember gyereke csak a vörös katonadolmányban vagy a fekete reverendában érvényesülhetett, de a vörös és fekete, a rulett színe, azt is idézi, hogy minden ilyen vakmerő törekvés mögött egy szerencsejáték kockázata borong.

II. kötet - Vörös és fehér
Mint a paraszti sorból feltörő Julien Sorel sorsán, Stendhal a becsvágyai és szerelmei közt egyensúlyra nem lelő bankárfiú, Lucien Leuwen regényén keresztül is a polgári társadalom fölött mond ítéletet. Ahogy a Vörös és fekete két színe a katonai egyenruhát és a papi reverendát, ebben a regényben a vörös és a fehér a radikális, köztársaságpárti forradalmiságot és az "ultra" maradiságot jelképezi. "Története a tiltakozó lelkiismeret regénye - írja Illés Endre. -Stendhal életműve, gondolatainak rendszere csodálatos egység. Egyetlen regényéből is megismerhetjük íróját - megtudhatjuk, miben hitt és mit akar. Az emberhez méltó szabadságban hitt. Tollát ugyanúgy hajtotta a szépség szeretete, mint a hitványság megvetése. És aki a Vörös és fehér-t olvassa, az száz felkiáltásból, ugyanannyi vallomásból s az ellenfélt felfricskázó megvetésből megtudja: Stendhal igazi republikánus volt. Megformálta azt a Lucien Leuwent, aki megundorodva attól, hogy minduntalan a nép ellen küldik harcba, végül is hátat fordított sorsának és korának."

III. kötet - A pármai kolostor
"A pármai kolostor mindenekelőtt a XIX. század nagy regénye, a szabadság és a boldogság követelése a Szent-szövetség korában"-írta róla nemrégiben Aragon. Ez a regény Stendhal öregkori, utolsó, legérettebb remekműve. A maga korában kevesen értették meg, de a kevesek közt Balzac így nyilatkozott róla:"Stendhal olyan regény írt, melynek minden fejezetében a fenséges szólal meg!... Csak lángész teremthette meg ezeket a helyzeteket, eseményeket, újra és újra feltáruló bonyodalmakat - egy zsarnok udvarát!... Nagyszerű, szellemes, szenvedélyes és mindvégig igaz mű!... Micsoda könyv! A szenvedély nagy kiáltásait halljuk majd minden oldalán!" A pármai kolostor-ban csodálatos egységben találkozik Stendhal társadalmat leplező, kritikai realizmusa és páratlan romantikája, mely ártatlanságukban és romlottságukban egyaránt elragadó nőalakokban és varázslatos olasz tájakban bontja ki az öreg Stendhal szenvedélyes és mégis szemérmes líráját, végső vallomását az életről és a világról.

IV. kötet - Armance/Lamiel
Standhal nem kezdő író, amikor az Armance napvilágot lát - előbb már tucatszámra közölt művészéletrajzokat, esztétikai műveket és útleírásokat -, mégis ez az első próbálkozása azzal a műfajjal, amelyben igazán nagyot alkot: a regénnyel. S ez a mű válik egyszersmind legtitokzatosabb írásává is. Nemzedékek találgatták, mi lehet az a fájdalmas titok, amely visszariasztja a szép, gazdag és jellemes Octave-ot a szerelmi boldogságtól. Standhal az egyik levelében nem hagy kétséget Octave impotenciája felől, de az értő olvasó ebből a tragikus történetből, a restaurációs Párizs szalonjeleneteiből egy elaggott nemesi osztály tehetetlenségét és életidegenségét is kiolvassa.
A magyarul először megjelenő Lamiel-ben írója már a "polgárkirályság", a francia polgári fejlődés széles körképének megfestésére akart vállalkozni. A mű, noha befejezetlen maradt, képet ad arról az eszes, cinikus, törtető, bár nem tisztességtelen lányalakról, akiben Standhal - följegyzései szerint - a Vörös és fekete Julienjének női megfelelőjét kívánta megalkotni.

V. kötet - Elbeszélések
"Angliában és kivált Franciaországban gyakran beszélnek az olasz szenvedélyről, arról a féktelen szenvedélyről, amellyel Olaszországban találkozunk a XVI. és XVII. században. Manapság ez a szép szenvedély halott, végérvényesen halott azokban a társadalmi körökben, amelyeket megfertőzött a francia erkölcs és a párizsi vagy londoni divatos életmód utánzása" -így ír Stendhal a reneszánsz Itáliáról, melynek erőszakos, vérgőzes szerelmi történeteiben, családi viszályaiban azt a kegyetlen, szenvedélyes energiát csodálja, amely nélkül szerinte élni sem érdemes. Régi olasz periratokból ollózza össze élete utolsó 10-15 évében az Olasz krónikák elbeszéléseit. A történetekhez társadalmi, lélektani és erkölcsi fejtegetéseket fűz, melyek Stendhal világnézetét, alkotó módszerét és egész életművét is közelebbről megvilágítják. Akárcsak a nagyjából velük egy időben készült Regények és novellák, melyek a nagy Stendhal-művek tanulmányai, ujjgyakorlatait vagy éppen tervezett művek figyelemre méltó töredékeit öleli fel.

VI. kötet - Henry Brulard élete/Egoista emlékezések
"Este... hazafelé tartva a követ meglehetősen unalmas estélyről, így gondolkoztam: meg kellene írnom az életemet, így talán, mire elkészülök vele, két-három év múlva, megtudom végre, mi voltam, víg-e vagy bús, okos ember-e vagy tökfilkó, bátor-e vagy félénk, egyszóval, mindent összevetve, boldog-e vagy boldogtalan..."
Az igazmondás és lélekelemzés becsvágya nem új vonás a stendhali életműben, a nagy regények társadalomábrázolásából és hőseinek lenyűgöző lélekrajzából már ismerjük. Ebben a két önéletrajzi írásban azonban Stendhal közvetlenül vallhat önmagáról, szemtől szembe kerülhetünk egy történelmi sorsforduló fiával, egy "klasszikusan" racionális materialista és "romantikusan" érzelmes-idealista egyéniséggel, aki távlat nélkül is megdöbbentően mai szemmel jár-kel korában, éles elmével, csalhatatlanul eligazodik emberek, eszmék, jelenségek világában, de önnön viharzó szenvedélyeinek is minduntalan esendő áldozata.

VII. kötet - A szerelemről/Napóleon élete
"Párizs legtündöklőbb szalonjaiban, a legvonzóbbnak hirdetett nők társaságában szerettem leghőbben szegény kedvesemet, aki magányosan és szomorúan élt kis lakásában, valahol Romagnában. Száműzött voltam ebben a tündöklő szalonban, s mindegyre a pompás órára lestem: most indul kedvesem gyalog az esőben barátnőjéhez. Feledni próbáltam..."
De Stendhal nem tudta feledni Métilde-et, ezt a ragyogó szépségű és szellemű, erős lelkű olasz hölgyet, és fájdalmában megírta hozzá ezt a vakmerően új társadalmi és lélektani fejtegetésekkel teljes, értekezésbe burkolt, forró szerelmi vallomást.
Stendhal élete a rajongás és elemzés kettős vonzásában telik el, s ugyanezzel a rajongó vizsgálódással tekint ifjúkorára bálványára, férfikora bírálva magasztalt óriására is:
"...szeretem Napóleont, de azért látom szelleme hibáit és a szemére hányható nyomorúságos gyengeségeket... 1797-ben szenvedélyesen, teljesen lehetett szeretni, még nem rabolta el országa szabadságát, századok óta nem volt hozzá fogható nagyság"
Napóleon történelmi szerepe tisztán áll előttünk, de Stendhal meghökkentően mainak ható írásában, egy avatott és rögeszmésen őszinte szemtanú segítségével, a kor díszletei mögé is bepillanthatunk.

VIII. kötet - Bizalmas írások
"Ez a napló csak arra való, hogy megfigyeljem önmagamat, mások részére merőben érdektelen" -írja részére merőben jóhiszemű tévedéssel, talán szerénykedve. Mert élete minden említésre méltó eseményéről, fordulatáról beszámoló naplójegyzetei és gazdag levelezése nemcsak életművének utólag fölmérhető arányaitól kapják hitelüket, érdemességüket. Ugyanazzal a megfigyelő szenvedéllyel, amellyel a világ felé fordul, önmagáról is följegyez minden följegyezhetőt, kínos vagy kedves apróságot, társasági sikert vagy kudarcot, kisfiúsan érzelmes epekedést és trágárul megfogalmazott szerelmi kalandot, nagy szemléleti fölismeréseket, művészi terveket, és ezek a nem nyilvánosságnak szánt bizalmas írások, napló- és levélrészletek nemcsak Stendhalt, az embert hozzák bizalmas közelségbe olvasójukhoz, hanem az egész stendhali művet is új és gazdagon árnyalt személyi és történelmi-társadalmi összefüggésekbe ágyazzák.

IX. kötet - Zenei írások
"Talán a zene volt a legerősebb és legköltségesebb szenvedélyem: még most, ötvenkét éves koromban se hunyt ki, és elevenebb, mint valaha. Nem is tudom, hány mérföldet nem gyalogolnék, vagy hány napi börtönt nem vállalnék, csak meghallgassam a Don Juan-t és a Matrimonio segretó-t, de azt se tudom, hogy mi másért volnék hajlandó ilyen erőfeszítésre!" Ezt a zenerajongást - mely a szerelemmel együtt, és vele azonos hőfokon, Standhal érdeklődésének örök tárgya volt -, ezt a boldog vallomást igazolja ez a kötet, mely majd egy évszázad zenei élete fölött tart szemlét. Szerzője, egy bámulatosan modern klasszikus-romantikus, talán csak egy műkedvelő szakértelmével közelít a muzsikához, de minden szava az éber értelem és a hevülékeny szív egymást átható magasfeszültségét árasztja, érzékenyen tapogat körül a művészetben és társadalomban akkor még alig derengő igazságokat. Standhal zenei írásaiban egy eredeti, és még tévedéseiben is nagyszabású gondolkodó keres összefüggést különböző művészetek közt (Wagner előtt), fejtegeti a környezet hatását (Taine előtt), és kutatja a nemzeti jellem titkait (Gobineau előtt), de főleg ott lüktet a személyes élmény, ott virul az adoma és a kaland.

X. kötet - Francia földön

Standhal, a szenvedélyes utazó a maga és világlátott barátai - köztük a műemlék-felügyelő Mérimée - tapasztalatai alapján olyan műfajban számol be franciaországi barangolásairól, amelyet elsősorban a festőiség és régészet iránt megnyilvánuló közönségigényt akarta kielégíteni. Csevegő útikönyvet írt, de - mint olaszországi útirajzaiban is - egy képzeletbeli utazás kapcsán nem annyira a tájjal és a dologi látnivalókkal törődik, inkább az emberekkel, a vidéki jellemmel foglalkozik. Elmondja a véleményét erről-arról, bölcseletről, politikáról, erkölcsről, vallásról, szokásokról. Színes adomáiból és csillogóan szellemes, okos fejtegetéseiből megejtően bontakozik ki egy letűnt Franciaország, a vidéki tárgyú Balzac művek világa, amelyben még postakocsin utaztak az emberek. Vissza

Tartalom

I. kötet
Első rész
Egy kisváros7
Egy polgármester11
A szegények java15
Apa és fia21
Alkudozás25
Szorongás33
Választás és vonzódás42
Kis események53
Falusi este61
Bárorság és némi szerencse69
Egy másik este73
A látogatás78
Áttört harisnya85
Az angol olló90
Kakaskukorékolás94
Másnap98
A polgármesterhelyettes103
A király Verriéres-ben108
Gondolkodni gyötrelem121
Névtelen levelek130
Beszélgetés egy férjjel135
Így éltek 1830-ban149
Egy hivatalnok bánata162
Egy nagyváros176
A szeminárium183
Amit a gazdagok nem ismernek190
Az első élettapasztalat200
A körmenet204
Az első előléptetés211
Egy becsvágyó ember226
Második rész
Vidéki örömök247
Ismerkedés a nagyvilággal258
Első lépések266
A de La Mole-palota270
Egy érzékeny fiatalember és egy vallásos arisztokrata hölgy283
A beszédmodor286
Köszvényroham293
Az igazi kitüntetés302
A bál312
Margit királyné322
Egy fiatal lány hatalma330
Új Danton?334
Az összeesküvés340
Egy fiatal lány gondolatai349
Összeesküvés-e?355
Hajnali egy óra360
Egy régi kard367
Kegyetlen percek372
A vígopera377
A japán váza386
A titkos jelentés392
A vita397
A klérus, az egyházi birtok, a szabadság406
Strasburg415
Az erény szolgálatában422
Erkölcsös szerelem429
Az egyház legjövedelmezőbb állásai433
Manon Lescaut437
Unalom441
Egy páholy a Vígoperában445
Meg kell félemlíteni!450
A tigris455
A gyengeség pokla460
Egy okos ember466
A vihar473
Szomorú részletek479
A torony486
A mindenható ember491
Ravaszkodás498
Nyugalom503
Az ítélet508
Jegyzetek545
IV. kötet
Armance 5
Lamiel205
Jegyzetek377
V. kötet
Olasz krónikák
Előszó (Tellér Gyula fordítása)7
A castrói apátasszony (Rubin Péter fordítása)13
Vittoria Accoramboni (Benyhe János fordítása)112
A Cenci család (Benyhe János fordítása)138
Palliano hercegnő (Benyhe János fordítása)171
San Francesco a Ripa (Rubin Péter fordítása)196
Vanina Vanini (Illés Endre fordítása)212
Végzetes jóindulat (Antal László fordítása)239
Suora Scolastica (Tellér Gyula fordítása)273
Regények és novellák
Rózsaszín és zöld (Rónay György fordítása)331
Minna von Wangel (Rubin Péter fordítása)408
Egy olasz ifjú emlékei (Pór Judit fordítása)446
A zsidó (Tellér Gyula fordítása)475
A láda és a kísértet (Benyhe János fordítása)491
A bájital (Pór Judit fordítása)514
Saint-Ismier lovag (Antal László fordítása)531
Philibert Lescale (Pór Judit fordítása)549
Féder (Antal László fordítása)553
Jegyzetek639
Henry Brulard élete
1. fejezet7
2. fejezet16
3. fejezet28
4. fejezet37
5. fejezet. Apró emlékek első gyermekéveimből44
6. fejezet62
7. fejezet65
8. fejezet73
9. fejezet83
10. fejezet. Durand mester95
11. fejezet. Amor és Merlino106
12. fejezet. A Gardon-levél114
13. fejezet. Első utam Les Échelles-be123
14. fejezet. Szegény Lambert halála133
15. fejezet140
16. fejezet149
17. fejezet159
18. fejezet. Az első áldozás163
19. fejezet166
20. fejezet169
21. fejezet180
22. fejezet. Lyon ostroma, 1793 nyara186
23. fejezet. A központi Iskola193
24. fejezet201
25. fejezet213
26. fejezet221
27. fejezet229
28. fejezet236
29. fejezet244
30. fejezet251
31. fejezet259
32. fejezet266
33. fejezet279
34. fejezet291
35. fejezet299
36. fejezet. Párizs 308
37. fejezet314
38. fejezet322
39. fejezet329
40. fejezet337
41. fejezet347
42. fejezet357
43. fejezet 365
44. fejezet374
45. fejezet. A Szent Bernát-hágó381
46. fejezet388
47. fejezet. Milánó395
Egotista emlékezések
1. fejezet403
2. fejezet410
3. fejezet420
4. fejezet424
5. fejezet430
6. fejezet452
7. fejezet472
8. fejezet 485
9. fejezet492
10. fejezet504
11. fejezet509
Stendhal vázlatos életrajza513
Jegyzetek531
VII. kötet
A szerelemről
Az első kiadás előszava7
Első előszó9
Második előszó16
Harmadik előszó17
I. fejezet - A szerelemről23
II. fejezet - A szerelem születéséről26
III. fejezet - A reménységről30
IV. fejezet32
V. fejezet33
VI. fejezet - A salzburgi gally34
VII. fejezet - Különbségek a szerelem születését illetően a két nem között36
VIII. fejezet38
IX. fejezet41
X. fejezet42
XI. fejezet44
XII. fejezet - A kristályosodás folytatása45
XIII. fejezet - Az első lépés; Az előkelő társaság; A boldogtalanság47
XIV. fejezet49
XV. fejezet51
XVI. fejezet52
XVII. fejezet - A szerelem ledönti trónjáról a szépséget53
XVIII. fejezet55
XIX. fejezet - További kivételek a szépség hatalma alól56
XX. fejezet59
XXI. fejezet - Az első látásról60
XXII. fejezet - A rajongás63
XXIII. fejezet - A villámcsapás63
XXIV. fejezet - Utazás egy ismeretlen országban67
XXV. fejezet - A bemutatás73
XXVI. fejezet - A szemérem75
XXVII. A pillantások82
XXVIII. A női gőg83
XXIX. fejezet - A nők bárorsága90
XXX. fejezet - Különös és szomorú látvány94
XXXI. fejezet - Részlet Salviati naplójából95
XXXII. fejezet - A meghittségről103
XXXIII.109
XXXIV. fejezet - Bizalmasságok109
XXXV. fejezet - A féltékenységről112
XXXVI. fejezet - Továbbra is a féltékenységről118
XXXVII. fejezet - Roxane121
XXXVIII. fejezet - A versengő becsvágy: a pique123
XXXIX. fejezet - A civakodó szerelemről129
XXXIX. (A) fejezet - Orvosság a szerelemre134
XXXIX. (B) fejezet 136
XL. fejezet138
XLI. fejezet - A szerelem nemzetek szerint. Franciaországról141
XLII. fejezet - Franciaországról (Folytatás)145
XLIII. fejezet - Olaszországról148
XLIV. fejezet - Róma151
XLV. fejezet - Angliáról153
XLVI. fejezet - Angliáról (Folytatás)157
XLVII. fejezet - Spanyolországról161
XLVIII. fejezet - A német szerelemről163
XLIX. fejezet - Egy nap Firenzében168
L. fejezet - A szerelem az Egyesült Államokban175
LI. fejezet - A szerelem Provence-ban 1328-ig, amikor Toulouse-t elfoglalják az északi barbárok177
LII. fejezet - Provence a XII. században183
LIII. fejezet - Arábia189
LIV. fejezet - A nők neveléséről197
LV. fejezet - Ellenvetések a nők taníttatása ellen202
LVI. fejezet - Folytatás210
LVI. (A) fejezet - A házasság214
LVII. fejezet - Arról, amit erénynek neveznek216
LVIII. fejezet - A házasság Európában217
LIX. fejezet - Werther és Don Juan225
LX. fejezet - Kudarcok236
Különféle töredékek241
Függelék306
A szerelmi bíróságok306
Szerelmi törvénytár a tizenkettedik századból311
Jegyzet André káplánról315
A salzburgi gally317
Ernestic vagy A szerelem születése328
Példa a gazdag francia szerelmi életéből354
VIII. kötet
Naplórészletek
18017
180214
180319
180423
180540
180666
180781
180886
180993
1810105
1811133
1812234
1813250
1814274
1815284
1816294
1817295
1818300
1819300
Levelek
Pauline Beyle-nek (1800. március 9)305
Pauline Beyle-nek (1800. július)307
Pauline Beyle-nek (1800. december 7)308
Pauline Beyle-nek (1801. február 22)310
Pauline Beyle-nek (1801. december 6)311
Édourd Mounier-nek (1802. június 6)314
A hadügyminiszternek (1802. július 20)317
Édouard Mounier-nek (1803. január 11)317
Pauline Beyle-nek (1803. január 30)320
Chérubin Beyle-nek (1803. március 3)323
Édouard Mounier-nek (1803. március 18)324
Édouard Mounier-nek (1804. március 29)325
Pauline Beyle-nek (1804. június 10)327
Pauline Beyle-nek (1804. augusztus 29)330
Pauline Beyle-nek (1805. szeptember 17)335
Martial Darunek (1806. június 1)338
Pauline Beyle-nek (1807. április 30)339
Daru főintendánsnak (1808. április 9)344
Villemanzy tábornoknak (1808. május 20)345
Pauline Beyle-nek (1808. május 26)346
Pauline Périer-Lagrange-nak (1808. szeptember 19)349
Félix Faure-nak (1809. május 10)351
Félix Faure-nak (1809. május 18)353
Pauline Périer-Lagrange-nak (1809. július 25)356
A hadügyminiszternek (1810. augusztus 24)357
Pauline Périer-Lagrange-nak (1810. december 10)357
Pauline Périer-Lagrange-nak (1811. június 26)359
Pauline Périer-Lagrange-nak (1811. szeptember 10)361
Pauline Périer-Lagrange-nak (1811. oltóber 29)363
Pauline Périer-Lagrange-nak (1811. december 6)366
Pauline Périer-Lagrange-nak (1812. július 27)367
Félix Faure-nak és Pierre Darunénak (1812. augusztus 19)368
Félix Faure-nak (1812. augusztus 24)370
Rousse ügyvéd úrnak (1812. október 15)373
Pauline Périer-Lagrange-nak (1812. október 15)374
Angéline Bereyternek (1812. október 15)375
Pierre Daru grófnénak (1812. oltóber 16)376
Pauline Périer-Langrange-nak és Beugnot grófnénak (1812. október 18)378
Angéline Bereyternek (1812. november 7)381
Félix Faure-nak (1812. november 9)381
Chérubin Beyle-nek (1812. november 10)383
Pauline Périer-Lagrange-nak (1812. december 7)383
Pauline Périer-Lagrange-nak (1812. december 28)384
Pauline Périer-Lagrange-nak (1813. január 23)385
Nyilatkozat az 1813. május 24-i esetről386
Pauline Périer-Lagrange-nak (1813. október 8)387
Montalivet grófnak (1814. január vége)389
Pauline Périer-Lagrange-nak (1814. április 1)390
Pauline Périer-Lagrange-nak (1814. április 15)390
Pauline Périer-Lagrange-nak (1814. május 23)391
Paulien Périer-Lagrange-nak (1815. január 14)394
Louis Crozet-nak (1816. szeptember 30)396
Adolphe de Mareste-nek (1818. március 12)399
Adolphe de Mareste-nek (1818. augusztus 26)401
Matilde Dembowskinek (1818. október 4)403
Matilde Dembowskinek (1818. november 16)404
Gouvion Saint-Cyr marsallnak (1819. április 15)409
Adolphe de Mareste-nek (1819. április 15)409
Matilde Dembowskinek (1819. május 12)410
Matilde Demboyskinek (1819. június 7)411
Matilde Demboyskinek (1819. június 11)415
Matilde Demboyskinek (1819. július 20)420
Adolphe de Mareste-nek (1819. december 21)421
Adolphe de Mareste-nek (1820. február 8)424
Adolphe de Mareste-nek (1820. március 26)424
Adolphe de Mareste-nek (1820. május 12)428
Adolphe de Mareste-nek (1820. július 23)429
Adolphe de Mareste-nek (1820. augusztus 8)430
Adolphe de Mareste-nek (1820. oltóber 10)433
Adolphe de Mareste-nek (1820. oltóber 20)435
Adolphe de Mareste-nek (1820. november 13)438
Adolphe de Mareste-nek (1820. december 31)439
Matilde Dembowskinek (1821. január 3)439
Walter Scottnak (1821. február 18)440
Adolphe de Mareste-nek (1821. április 1)441
Adolphe de Mareste-nek (1821. április 2)442
Jules van Praetnek (1822. szeptember 4)443
Lord Byronnak (1823. június 23)444
Clémentine Curialnak (1824. május 3)449
Antonio Bencinek (1824. május 3)449
Clémentine Curialnak (1824. május 18)450
Clémentine Curialnak (1824. május vagy június)451
Clémentine Curialnak (1824)452
Clémentine Curialnak (1824. június 24)453
Lousise Sw. -Bellocnak (1824. szeptember 24)454
A Francia Akadémia tagjainak (1824)459
Auguste Mignet-nek (1825 március)460
Jules Gaulthier-asszonynak (1826. szeptember 15)461
Sutton Sharpe-nak (1826. december 5)462
Prosper Merimée-nek (1826. december 23)465
Sutton Sharpe-nak (1827. július 11)469
Gian Pietro Vieusseux-nek (1827. december 22)472
Prosper Mérimée-nek (1828. december 26)474
Jules Gaulthier asszonyok (1829)475
Jules Gaulthier asszonyok (1829. február 5)476
A belügyminiszternek (1829. június 24)478
Sutton Sharpe-nak (1830. január 10)479
Charles-Augustin Sainte-Beuve-nek (1830. március 26)483
Gian Pietro Vieusseux-nek (1830. július 22)484
Sutton Sharpe-nak (1830. augusztus 15)485
Molé gróf külügyminiszternek (1830. augusztus 25)486
Adolphe de Mareste-nek (1830. szeptember 23)487
Adolphe de Mareste-nek (1830. szeptember 26)487
Charles-Augustin Sainte-Beuve-nek (1830. szeptember 29)488
Molé gróf külügyminiszternek (1830. október 13)488
A Globe főszerkesztőjének (1830. oltóber 29)489
Daniello Berlinghierinek (1830. november 6)489
Adolphe de Mareste-nek (1830. december 12)490
Domenico Fiorénak (1830. december 24)492
Sébastiani grófnak (1830. december 28)493
Sébastiani grófnak (1830. december 28)494
Prosper Mérimée-nek (1830 december)494
Virginie Ancelot-nak (1831. január 1)495
Alberthe de Rubemprének (1831. február 6)497
Alberthe de Rubemprének (1831. február 20)500
Adolphe de Mareste-nek (1831. március 17)501
Adolphe de Mareste-nek (1831. március 17)503
Alberthe de Rubemprének (1831. március 19)505
Sébastiani grófnak (1831. március 31)508
Sébastiani grófnak (1831. április 18)509
Adolphe de Mareste-nek (1831. április 18)510
Sophie Duvaucelnek (1831. április 28)511
Adolphe de Mareste-nek (1831. május 11)515
Georges Cuvier-nének (1831. december 25)517
Domenico Fiorénak (1832. február 28)518
Frédéric Quilliet-nek (1832. április 23)520
Domenico Fiorénak (1832. június 12)521
Henri Dupuynek (1832. június 23)524
Vincenzo Salvagnolinak (1832. november 2)525
Broglie hercegnek (1832 november)527
Alekszandr Ivánovics Turgenyevnek (1832. december 6)528
Alekszandr Ivánovics Turgenyevnek (1833. február 14)529
Alekszandr Ivánovics Turgenyevnek (1833. április 18)529
Giulia Rinieri kisasszonynak (1833. április 20-21)530
Domenico Fiorénak (1833. április 30)531
Jules Gaulthier asszonynak (1833. május 1)533
Broglie hercegnek (1833. auguszus 1)535
A római francia konzulnak (1834. január 15)536
Jules Gaullthier asszonynak (1834. május 4)537
Francois-Pierre-Guillaume Guizot-nak (1834. május 31)539
Adolphe de Mareste-nek (1834. július 13)539
Romain Colombnak (1834. szeptember 10)542
Sophie Duvaucelnek (1834. október 28)544
Domenico Fiorénak (1834. november 1)547
Romain Colombnak (1834. november 4)551
Sophie Duvaucelnek (1834. november 8)552
Jules Gaulthier asszonynak (1834. november 8)553
Charles-Augustin Sainte-Beuve-nek (1834. december 21)555
Prévost doktornak (1835. március 8)558
Domenico Fiorénak (1835. április)559
Domenico Fiorénak (1835. április 15)561
Broglie hercegnek (1835. április 15)562
Broglie hercegnek (1835. július 10)564
Albert Stapfernek (1835. szeptember 27)565
Alphonse Levavasseurnek (1835. november 21)568
Jules Gaulthier asszonynak (1836. március 14)570
Arnould Frémynek (1836. október 26)573
Jules Gaulthier asszonynak (1836. november 1)574
Cini grófnak (1837. március 29)575
Jules Gaulthier asszonynak (1837. december 20)576
G.C.-nek (1838. január 20)577
G.C.-nek (1838. február 19)579
Domenico Fiorénak (1838. július 2)580
Honoré de Balzacnak (1839. március 29)582
Paul de Musset-nek (1839. június 10)583
Honoré de Balzacnak (1839 június)584
Domenico Fiorénak (1840. január 4)584
Domenico Fiorénak (1840. március 29)586
Eugenia Guzmány Palafox kisasszonynak (1840. augusztus 10)587
Honoré de Balzacnak (1840. október 16)590
Jules Gaulthier asszonynak (1840. november 9)604
Domenico Fiorénak (1841. március 14)604
Honoré de Balzacnak (1841. április 4)608
Domenico Fiorénak (1841. április 5)609
Domenico Fiorénak (1841. április 10)610
Domenico Fiorénak (1841. április 19)611
Ernest Hébert-nek (1841. augusztus 2)612
Cini grófnak (1842. február 25)613
Félix Bonnaire-nek (1842. március 21)615
Stendhal változatos életrajza 617
Jegyzetek641
IX. kötet - Zenei írások
Előszó az 1814-es kiadáshoz7
Levelek Haydnról, a híres zeneszerzőről11
Mozart élete163
Levelek Metastasióról207
Rossini élete269
A francia kiadók jegyzete. Záradék Rossini életrajzához669
Rossini műveinek időrendi jegyzéke679
Jegyzetek681
X. kötet - Francia földön
Első kötet
Előszó7
Bevezetés8
Verriéres, Sceaux mellett17
A divat
Fontainebleau, 1837. április 10.18
A vidéki ember, a szép Franciaország, Essonnes, a demokrácia, edurvulás, út Fontainebleau-ból, Horatius Cocles, Monaldeschi
Montargis, április 11.24
Neuvy, Cosne, a Loire, a francia paraszt
La Charité, április 13.26
Az újság
Nevers, április 14.31
Imphy, a Nivernais kohói, két jellem
Nivernais, április 18.36
Egy szó, a nemes viselkedés, egyedüllét, a bambergi püspök, magány, ajándék, a testamentum
Moulins, április 21.45
Részvényeket kibocsátani, Souvigny, a román és a gótikus stílus
Burgundiából, április 26.48
Egy útról, kocsmaarisztokrácia, egy föld, a sarukészítő, a fiatalság, a vidéki erkölcs, szerelmi házasság
Autun. április 29.57
Az irodalom, a fiatalság, Bibracte, az Arroux-kapu, Autun, Pierre de Couhard, Caesar és a galok, Caesar és Napóleon
Chaumont, május 3.68
Chaumont, a Felső-Marne, Dijon, egy tolvaj, a turista, Franciaország felosztása nagy egységekre, Grenoble július 6án, a nagyravágyás, a párizsi köztársaság, 1836 kereskedelme
Langres, május 9.79
Langres, a csúcsív, a bonyolultság, Diderot
Úton Landres-ból Dijonba, május 10.83
Hegyláncok, az esőről
Beaune, május 12.87
Dijon, Vernet, a nyelv, Dijon, Cote d'Or, a Clos-Vougeot, Beaune, Piron, Beaune, a cussyi oszop, Lamennais úr
Chalon-sur-Saone, május 14.95
Ellentét, a munka, Chalon, Besancon
A gőzhajón, május 15.97
A gőzhajó, Macon, gyűlölik a szellemet, Saint-Philibert, Macon
Lyon, május 15.101
A Barbe-sziget, Neuville, a Saone két partja, Lyon, a kávéház, a nemzetőrség, egy lyoni könyvkereskedő, Plancus proconsul, Lyon, a lyoni munkás, minisztériumi szervezet, egy puritán, Fourviéres, római vízvezeték, Caligula játékai, a Saint-Jean, a Saint-Nizier, René, egy angol nagybácsi, megismerni Franciaországot, délvidéki tréfa, nevetséges a szerelem, az emberfajok, a gaél faj, a kimri faj, az ibér faj, zálogkölcsön, az irgalmas szerzetesek, egy egyszerű apáca, éeánynevelés, Gallia Christiana, uralkodni és nem szeretni, a lyoni múzeum, a bikaáldozat, a komornyik tökéletessége, egy jóbarát, Brémont
Lyon, 1837. június 9.144
Saint-Étienne, ebéd Lyonban, a Saint-Clair rakpart, Girer-né, a lyoni múzeum, képek, a lyoni iskola, Fesch kardinális képei, a lyoni munkások, La Guillotiére, Szátdínia királya, a házasság, a zene Franciaországban, versek az operában, az angol hadsereg, az angol katonák 1814-ben, 1837-es sikerek, tiszteletree méltó hazugságok, Robert Walpole, a városok liberális szelleme, Court úr, a párizsi utcakölyök, a Bellecour tér, a gesztusok, a breche, magas politika
Vienne, 1837. június 9.175
A vienne-i vasút, vasutak, a vasút filozófiája, Vienne, a vienne-i múzeum, szerelmek, Vienne régiségei, Michoud-né szobrai, a turistát érő kellemetlenségek, a puskalövés
Saint-Vallier, június 11.186
A Napsütötte Part, a Rhone bal partjá, régi utak, a revantini emelkedők
Valence, június 11.188
Valence, Bonparte főhadnagy, a délvidéki élet, a gótikus mávészet, a gótika divatja, a valence-i törvényszék
Június 12. A gőzhajón, Montélimart magasságában194
Lajos Fülöp uralma, a demokrácia
Avignon, június 12.196
A Szentlélek híd, Avignon, Brune marsall
Avignon, június 14.201
Vaison, a pápák palotája, az avignoni udvar, Petrarca levele, a misztrál, egy ostoba balszerencséje, egy ostoba, egy prefektúra belülről nézve, az antikvárius prefektus
Nivernais, június 18.215
Clermont, a cantaliak, a román és a gótikus stílus, sohasem építenek homlokzatot, értelmetlenség, a gótika története, a tizennegyedik század királysága, Brioude
Nibernais. június 19.228
A vidék irigyli Párizst, az egyedüllét, Bourges, a katedrális, egy részeg, Jacques Coeur palotája, a kék gyerekek
Tours, június 22.251
Chateauroux, Chatillon-sur-Indre, Loches, Tours, Béranger úr, XI. Lajos, a Malatesták, a szent tűz, az akadémia, egy versenytárgyalás, prefektúri hivatalok, az öt adószedő, a prefektúra újságja, a gőzhajó, a megfeneklett hajó, a Loire, zűrzavar, a veszélyben, Luynes, Cinq-Mars, Maumur, egy ifjú tiszt, Pellico úr, egy hercegkisasszony, eszmefuttatás Turgot modorában
Második kötet
Nantes, 1837. június 25.293
Nantes, a Nemzeti Színház, elszegényedés, a székesegyház, II. Ferenc síremléke, Michel Colomb, Alarcón, Saint-Nazaire, breton szépség, egy jellemes ifjú lány, a vígszínház, a New Orleans-i csata, Jackson tábornok, a nantes-i múzeum
Nantes, július 1.327
Egy Don Juan, Retz, Retz marsall, ne legyenek felszarvazott férjek, Oroszország, Bretagne, Nintrey-né, a loire-i sereg, Nantes és Le Havre, a színház
Vannes, július 5.354
Bretagne, a Vilaine, a Vialine-híd, a vialine-i fogadó, 1648, 1649, Vanes, gránittömbök, Erdéven, Carnac, tudós magyarázatok, kígyókultusz, a kígyó, a sas és a bárány, Carnac, a druidákról, gall szokások, Caesar, zarándoklat az auray-i Szent Annához, Bretagne
Lorient, július 7.369
A tehetetlen gyűlölet, az emberfajták, a breton boszorkánymesterek
Lorient, ..-án382
Hennebon, Lorient
Bretagne-ból, július ..-án386
Uzerches.
Rennes, július ..-án388
Ploermel, Rennes, Bretagne
Saint-Malo, ..-án394
Saint-Malo, Dol, úton Saint Maloból, Dinan
Granville, ..-án406
Granville, Dol, Normandia, Avraches, Coutances, Honfleur, La Havre, Austerlitz, Louis Brune, az éles szögletek, Rouen, a rpueni kávéház, a székesegyház, a Saint-Ouen, Corneille
Párizs, 1837. július 18.432
Tarascon, július 27.
Tarascon, július 28.
Beaucaire, a lovagság439
Nimes, 1837. augusztus 1.445
Nimes, a négyszögű ház, az amfiteátrum, a nymphaeum
A Gard-híd, augusztus 3.453
A Gard-híd, Orange
Tullins, 1837. augusztus 6.459
A marokkói janzenisták, Abd-el-Kader, az arsewi sóbánya, Pont-en-Royans, Dauphiné
Grenoble, augusztus 7.464
Grenoble, a Lesdiguiéres-gesztenyefa, Dauphiné, Giéres
Vizille, augusztus 21.479
Vizille
Briancon, augusztus ..-án481
Briancon
Grenoble, augusztus 23.482
Grenoble, Dauphiné, Giéres
Pont-de-Claix, augusztus 25.489
Grenoble, augusztus 27.489
Lafrey, Vizille
Grenoble, 1837. augusztus 28.496
Grenoble, Mens, Ménard úr
Fourvoirie, 1837. szeptember 1.498
A nagy karthauzi kolostor, Saint-Laurent-du-Pont
Harmadik kötet
Chambéry, 1837...522
A lépcső, a barlang, egy nemesúr, a fedett sétányok, a szavojai paraszt, Boigne úr, vámok összehasonlítása, jezsuiták, irgalmas szerzetesek és laikus tanítók
Aix...533
A gyógyfürdő, a Le Bourget-i tó
Genf...537
A szélhámosok, a Saint-Antoine sétány, J.-J. Rousseau, a svájci kormány, az erkölcsök A lányok társaságai, a képmutatók, Kálvin, a genfi szellem, Genf üzleti élete, Béranger riválisa, a genfi színház, a genfi francia nyelv
A Genfi-tó...568
A tudósok és a pedánsok, egy irodalmi újság terve, Párizs elcsúful, búcsú Genftől
Lyon...577
Voltaire, a Rhone eltűnése, a román és a gótikus művészet, a brou-i templom
Avignon...594
Aix, a múzeum, az erkölcsök, a gyertyaoltó joga
Marseille...601
A Vista, a Canebiére, a korzó, a kikötő, Pierre Libertat, Gréoulx gyógyvizei, egy parvenü, Oroszország és Poroszország, Marseille történelmének summázata, XIV. Lajos látogatása, a rakodómunkások, a bastide-ok, Marseille környéke, Belle-Ombre, a marseille-i pestis, a vesztegzárkórház, a karanténfajták, a fiatalok élete Marseille-ben, a három Marseille, a Szemiramisz, a déliek őszintesége, a marseille-i jellem, a múzeum, a művészetek, Puget, a Sainte-Beaume, a Notre-Dame-de-la-Garde
Genova...655
A kávéházak, a műemlékek, Albaro, anekdoták a genovaiakról, a színház
Tengeren...664
Toulon...666
Egy hajó, a tengerésztisztek
Marseille...669
Algír, a gyermatosítás
Nimes...670
Camargue, Arles, az Arles-i Venus
Montpellier, 1837. szeptember 9.673
Montpellier utcái, a Fabre Múzeum
Montpellier, 1837. szeptember 11.675
A képmutatók, a Montpellier-ben beszélt francia nyelv
Béziers, 1837. szeptember 12.680
A papok, a szemirátusok, a laikus és a vallásos nevelés, a paraszti jólét, a fourierizmus
A prefektusokról és irodafőnökeikről
Béziers, 1837. szeptember 13.693
Sijean, 1837. szeptember 14.694
Perpignan, 1837. szeptember 15.696
Perpignan, 1837. szeptember 20.697
Kirándulás Spanyolországba: Mataro, Barcelona, a katalánok és a kiváltságosok, a spanyol ember típus, az akadémiák, a költői nyelv, a spanyol szerzők, a spanyol igazságszolgáltatás
Bordeaux...709
Jegyzetek711

Henri Beyle Stendhal

Henri Beyle Stendhal műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Henri Beyle Stendhal könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X.

A védődobozok enyhén elszíneződtek, foltosak. A kötetek gerince kissé sérült, kopott.

A kötetek sorszáma: I. 2470., II. 2463., III. 2465., IV. 12., V. 548., VI. 92., VII. 136., VIII. 25., IX. 13., X. 938.

Állapot: Közepes
48.000 Ft
19.200 ,-Ft 60
288 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X.

A védődobozok enyhén elszíneződtek, foltosak, szakadozottak, töredezettek. A kötetek gerincei kissé kopottak, sérültek. Egy kötet lapélei foltosak.

Az I. kötet a 872., a II. kötet az 1691., a III. kötet az 506., a IV. kötet a 1773., az V. kötet a 2410., a VI. kötet az 1876., a VII. kötet az 1910., a VIII. kötet az 1992., a IX. kötet a 1135., a X. kötet a 678. számú példány.

Állapot:
48.000 Ft
33.600 ,-Ft 30
504 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X. Stendhal művei I-X.

A papírdobozok enyhén foltosak, a borító kissé kopottak.

Az I. kötet a 325., a II. kötet 149., a III. kötet az 585., a IV. kötet a 257., az V. kötet az 562., a VI. kötet a 22., a VII. kötet az 535., a VIII. kötet az 1634., a IX. kötet a 179., a X. kötet az 500. számú példány.

Állapot:
48.000 ,-Ft
720 pont kapható
Kosárba
konyv