Előszó
Jóakaratú olvasó - ne utasítsd el a megszólítást. Ha nem volnál jóakaratú s nem fogadnád szívesen azokat a figyelemre méltó személyeket, akiknek szavait és tetteit bemutatom neked, ha nem...
Tovább
Előszó
Jóakaratú olvasó - ne utasítsd el a megszólítást. Ha nem volnál jóakaratú s nem fogadnád szívesen azokat a figyelemre méltó személyeket, akiknek szavait és tetteit bemutatom neked, ha nem bocsátanád meg az írónak a hév és a lendület, az erkölcsi célzat s más egyebek hiányát, nem tanácsolnám, hogy belekezdj történetembe. Úgy írtam ezt a történetet, hogy csak néhány olvasóra gondoltam, olvasókra, akiket soha nem láttam és soha nem is fogok látni, s ezt nagyon sajnálom, mert örültem volna, ha néhány estét velük tölthetek.
Azt remélem, hogy ezekhez az olvasókhoz jut el a szavam, s ezért, bevallom, nem tartom szükségesnek, hogy felvértezzem magam a rosszindulatú kritikával szemben. Ahhoz, hogy elég választékos, akadémikus, ékesszóló s más ilyen tulajdonságú legyek, hiányzik a tehetségem, de ha megvolna, még szükségem lenne százötven oldalnyi körülírásra, ez a százötven oldal pedig legfeljebb azoknak a méltóságteljes személyeknek tetszenék, akik hivatottan gyűlölik az olyan írót, mint amilyen most is, a legalázatosabban, bemutatkozik neked, olvasó. Ezek a tiszteletre méltó urak eléggé ránehezedtek életemre és sorsomra - s mégsem tűrhetem, hogy ismét megrontsák örömömet.
És búcsúzom is, barátom, olvasóm. Igyekezz, hogy életed ne teljék gyűlölettel és félelemmel.
Vissza 
