| Születő és haldokló világ | |
| A harmadik század döntő fordulatot hoz | 5 |
| A birodalom harmadik századi válsága | 6 |
| A Severusok dinasztiája egy időre megállítja Rómát az anarchia lejtőjén | 8 |
| A hanyatlás tünetei | 11 |
| Társadalmi és főleg erkölcsi bajok | 13 |
| A valláskeresés útján | 16 |
| A vallási zűrzavar növekszik. Az asztrológia, a mágia, a Minthras-kulrusz és az újplatonizmus fellendülése | 18 |
| A szinkretizmus rendező célkitűzése | 21 |
| E tapogatódzó világgal szemben a kereszténységet a határozottság és a jövő jelentőségének mélységes tudata jellemzi | 22 |
| A kereszténység terjedése | 22 |
| A keresztény intézmények kialakulása | 29 |
| Két nagy keresztény szellemi központ | 35 |
| Az alexandriai iskola: Kelemen és Órigenész | 35 |
| Tertullianus és Szent Cyprianus Afrikája | 43 |
| Árnyék és fény az Egyház arculatán | 47 |
| Eretnek mozgalmak, civódások, az erények hanyatlása | 48 |
| Tündöklő fények, a vértanúság ragyogó példái | 51 |
| Az Egyház a római világgal szemben | 53 |
| A születő keresztény világ és a haldokló antik világ közötti ellentét egyre tudatosabbá válik | 54 |
| Vajon a birodalomnak van-e még ereje a kereszténység terjedésének feltartóztatásához | 56 |
| A vér tanúskodása - a nagy üldözések | |
| Septimius Severus és az új keresztényellenes politika | 59 |
| A keresztények hivatalos üldözése kezdődik el 202-ben | 60 |
| Két keresztény nő: Szent Perpetua és Szent Felicitas vértanúsága | 63 |
| Az üldözés kiszámíthatatlansága | 66 |
| Caracalla | 67 |
| Alexander Severus könyörületessége | 68 |
| Maximinus kegyetlensége | 69 |
| Decius, a "Régi Római" | 71 |
| Általános üldözési parancsot ad ki 250-ben | 72 |
| A keresztények a terror éveiben | 75 |
| E hivatalos üldözés légköre lélektanilag másképpen hat rájuk, mint a korábbi évek fenyegető veszélyei | 76 |
| A büntetés borzalmai: kényszermunka a bányákban, halál az amfiteátrumban | 78 |
| Emberi gyengeség | 79 |
| Hősies lelkek | 82 |
| Pioniosz, szmürnai presbiter példája | 83 |
| A keresztényüldöző Valerianus és a vértanú Cyprianus | 85 |
| A béke előjelei | 91 |
| A vér árán | 93 |
| A végső harc és a világ fölé emelkedő kereszt | |
| Diocletianus és a Késő Római Birodalom | 99 |
| A legszörnyűbb üldözés | 104 |
| A hóhér keze remeg | 108 |
| Maximinus Daia, az utolsó üldöző | 109 |
| A vértanúk nagy száma | 110 |
| Az utolsó tanúk | 113 |
| "E jelben győzni fogsz!" | 118 |
| A Milánósi Rendelet | 123 |
| Konstantin lelkülete | 127 |
| "Keresztény politika" | 135 |
| A "világi püspök" | 139 |
| Az új Róma | 142 |
| A halál keresztsége | 147 |
| Az "értelem" nagy támadása | |
| Teológiai harcok és evilági drámák | 151 |
| Donatus szakadár eretneksége Afrikában | 154 |
| Áriusz Jézus ellen | 160 |
| A Nikaiai Zsinat | 165 |
| A Nikaiai hitvallás | 171 |
| Ortodoxia | 173 |
| Szent Athanasziosz és Poitiers-i Szent Hilarius | 178 |
| 380-ban kapja meg Theodosiustól a kegyelemdöfést | 177 |
| Az arianiuzmus következményei | 183 |
| A manicheizmus, a Keletről jövő veszedelem | 185 |
| A válság tanulságai | 191 |
| Az egyház a győzelem küszöbén | |
| Ahol a Kereszt áll | 195 |
| Szent Márton és a falvak megtérése | 198 |
| A jövő szervezete | 201 |
| Különbözőség és egység az Egyházban | 205 |
| A keresztény lelki élete | 212 |
| A vallásos érzés kétféle megnyilvánulási módja: nagy zarándoklat és ereklyekultusz | 217 |
| Háromféle veszély | 220 |
| A szerzetesség mint új erő | 222 |
| A liturgia és az ünnepek | 230 |
| A keresztény művészet a nagy nyilvánosság előtt | 234 |
| A keresztény irodalom felvirágzása | 237 |
| Aranyszájú Szt. János és Szt. Jeromos | 242 |
| Ecclesia Mater | 248 |
| A birodalom és a kereszt közelgő hatalomváltása | |
| A közelgő vesztét érző világbirodalom | 251 |
| Az Egyház és a világi hatalom | 256 |
| Pogányság a negyedik században | 261 |
| A pogányság támadó jellegű visszatérése | 265 |
| A pogányság agóniája | 271 |
| Az új feladat tudatában | 274 |
| Az ember értékeinek megújulása | 277 |
| A püspökök mint az új hatalom képviselői | 283 |
| Theodosius - A kereszténység mint államvallás | 291 |
| Te Deum laudamus, Te Dominum conditemur | 299 |
