Uj Idők 1939. április 30.

Előszó

Korunk nagy eszmei zűrzavarában egyetlen vigasztaló jelenséget állapíthatunk meg: a vallási érzület és a hitélet felébredését. Az emberek nagy tömegekben tértek vissza a kinyilatkoztatott igazságokhoz, amelyekről 1914 előtt hallani sem akartak s a mult századból ittmaradt hedonizmus, élvezethajhászás, mohó élniakarás mellett mind öntudato sabbá válik a vallási élet. Ilyen hatalmas arányú vallási mozgalmakra pedig századok óta nem volt példa.
A vallást
a
XIX. század folyamán nagy csapások, nagy megpróbáltatások érték. Onnét kezdve, hogy
Fichte
német bölcselő, az észt-imádó romantikus mámorában az Én teremtményének tekintette a világot, egész sereg mindenféle tan és bölcseleti irány támadta nyíltabb vagy burkoltabb formában a vallásos hitet. A liberalizmus közömbös volt a val lássál és az egyházzal szemben; nejm támadta, nem üldözte, csak nem törődött vele. Az egyházat úgy tekintette, mint szabad emberek vallásos társaságát, a vallást pedig nem tekintette megtámadhatatlan szentségnek. Soha a vallást és az egyházakat nem érte annyi támadás,
mint a
XIX. században, soha úgy ki nem kezdte a kritika, mint ennek a századnak főleg második felében. A természettudományok sikerei elkápráztatták az emberiséget. Sokan azt hitték, hogy a tudomány mindent pótol s hogy lassanként a tudományos megismerés léphet a vallási megismerés helyére. A naturalizmus néven ismert bölcseleti irányok tagadtak minden olyan megismerést, amely nem a közvetlen érzékiéiből származik. Ez a bölcsészeti irány hirdette, mint Goethe, az anyag ós az erő teljes egységét, tagadta a vallás alapvető tanítását; a test és a lélek kettősségét és nem tudott elképzelni olyan Istent, aki kívülről kormányozza a világot.
A
XIX. század piásodik felében a materializmus néven ismert tanítás fertőzte meg az európai értelmiséget.
Feuerbach, Büchner, Moleschott
az anyag egyedülvalóságát hirdették s megtagadva az embernek minden magasabb vallási vagy metafizikai rendeltetését, megteremtették a bolsevizmus mai lélektelen, teljesen atomizált és mechanizált gépemberét.

Vissza