A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Nyelvtan és nyelvművelés

a tanító- és az óvónőképző intézetek számára

Szerző
Lektor

Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 610 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-17-8746-X
Megjegyzés: Tankönyvi szám 47 145/1.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az általános műveltség megszerzése és gyarapítása érdeke az egyénnek és a társadalomnak is. Minél fejlettebb valamely társadalom, annál nagyobb szüksége van a kiművelt főkre. Az általános... Tovább

Előszó

Az általános műveltség megszerzése és gyarapítása érdeke az egyénnek és a társadalomnak is. Minél fejlettebb valamely társadalom, annál nagyobb szüksége van a kiművelt főkre. Az általános műveltséget az iskoláztatás alapozza meg, illetve jórészt az iskola szolgáltatja. Ezért célja a szocialista társadalomnak, hogy lehetőleg mindenki elvégezze az általános iskolát, és minél többen a középiskolát is. Az általános műveltség megszerzésének legfontosabb eszköze az anyanyelv. Így az általános műveltség annál inkább hozzáférhető, minél nagyobb valakinek az anyanyelvi műveltsége. Alapfokú műveltséghez elégséges az alapfokú nyelvismeret, de magasabb fokúhoz csak hasonló anyanyelvi műveltség segíti el az embert.
Ezért fordít mindennél nagyobb gondot az általános iskola az anyanyelvre. A jól szervezett és kellőképpen méretezett anyanyelvi képzésen áll vagy bukik a társadalom általános műveltsége. De ez egyik kulcsa a szakmai műveltségnek is. A szakmát megismerni az képes igazán, aki műszavait és irodalmát is magáévá teszi. Nem véletlen, hogy a legjobb szakemberek a szakma irodalmának is művelői: anyanyelvi műveltségük juttatta őket az átlag fölé a szakmában, s átlag fölötti szaktudásukat anyanyelvi műveltségük révén képesek másokkal is megosztani, vagyis a társadalom szempontjából leggyümölcsözőbben hasznosítani. Vissza

Tartalom

Bevezetés a nyelvtudományba
Az anyanyelvi műveltségről 7
Hogyan beszél az emberiség ? 9
Nyelvünk helye a nagyvilágban 11
Hogyan ír az emberiség? 17
Hogyan érintkezik az emberiség ? 23
A nyelv és a beszéd 28
Az anyanyelv 31
A nyelvtudomány 34
A nyelvművelés 35
Irodalom 40
Hangtan
Mivel foglalkozik a hangtan? 43
A köznyelvi magánhangzók rendszere 44
Nyelvjárási magánhangzóink 45
Hibák a magánhangzók kiejtésében 47
A magánhangzók jelentéselkülönítő szerepe 48
Magánhangzótörvények 53
A hangrend 54
Az illeszkedés 54
A hangűr megszüntetése 57
A köznyelvi mássalhangzók rendszere 59
A mássalhangzók jelentéselkülönítő szerepe 61
Mássalhangzótörvények 65
Részleges hasonulások 66
Teljes hasonulások 68
Az összeolvadás 72
A mássalhangzók megrövidülése 74
mássalhangzók kivetése 76
A magán- és mássalhangzók kölcsönhatása 78
A betűejtésről 79
A szótag
Milyen a magyar helyesírás ? 86
A magyar ábécé 90
A betűrend 91
A gyermeknyelv hangtana 92
Irodalom 95
Szójelentéstan
Mivel foglalkozik a jelentéstan ? 99
Mi a szó? 100
A hangalak és a jelentés viszonya 101
Formális viszony a hangalak és a jelentés között 102
Egyalakúság 102
Többalakúság 103
Azonos alakúság 106
Rokon alakúság 111
Ellentétes alakúság 116
Egy jelentésű szók 118
Több jelentésű szók 118
Azonos jelentésű szók 121
Rokon jelentésű szók 126
Ellentétes jelentésű szók 129
Reális (szükségszerű) viszony a hangalak és a jelentés között 133
A hangutánzó szók típusai 133
A szóhangulat 135
Hangulatfestő szók 137
Irodalom 138
Szókészlettan
Mivel foglalkozik a szókészlettan? 141
Mekkora a magyar szókincs ? 141
A magyar szókészlet tagolódása 142
A szavak társadalmi fontossága 143
A szavak különbségei tájak szerint 144
A társadalmi csoportok és rétegek szókincse 147
A szavak eredete 151
Finnugor eredetű szavaink 151
Török jövevény szók 152
Szláv jövevényszák 152
Latin jövevényszók 153
Német jövevényszók 153
Egyéb jövevényszók 153
Világjáró magyar szók 154
Az idegen szók 154
Az egyén szókincse 156
Állandó szókapcsolatok 158
Mit értünk állandó szókapcsolaton ? 158
Az állandó szókapcsolatok fajtái 158
Kifejezések 159
Szólások 164
Közmondások 167
Gyermekmondókák és találós kérdések 171
Szállóigék 173
Az állandó szókapcsolatok hangalakja és jelentése 175
Irodalom 180
Szófajok
Á szófajok fogalma 183
A mai magyar nyelv szófaji rendszere 183
Az ige 185
A főnév 186
A tulajdonnevek helyesírása 187
A földrajzi nevekből képzett melléknevek helyesírása 188
Az intézmények neve és a folyóiratok elme 188
A főnévi igenév 189
A melléknév K 190
A melléknévi igenév 190
A számnév 191
A névmások 191
A határozószók 193
Valóságos határozószók 193
A határozói igenév 193
A módosítószók 194
Az igekötők 196
A viszonyszók 197
A névelők 197
A névutók 199
A kötőszók 201
Az indulatszók 203
A szófaji változások 203
Irodalom 204
Alaktan
Mivel foglalkozik az alaktan ? 207
A szóelemek 207
A szótövek 208
Az igetövek 209
A névszótövek 211
A tőtípusok jelentéselkülönítő szerepe 216
Az igeragozás 217
Az alanyi ragozás 218
Hogyan kapcsolódhatnak egymáshoz az igei toldalékok ? 220
A tárgyas ragozás 222
Elemzési tudnivalók 224
Mi a suksükölés 226
Hiányos ragozású igék 228
A névszók ragozása 229
A névszókhoz járuló jelek 229
A névszókhoz járuló személyragok 231
A névszói viszonyragok 234
A szóalkotás módjai 235
A szóképzés 236
Az igeképzés 237
A képzett igék helyesírása 238
A névszóképzés 240
A képzett névszók helyesírása 242
A szóösszetétel 243
A szóelvonás 247
Mozaikszók 248
Szóvegyülés 249
A népetimológia 250
Irodalom 250
Mondattan
Mivel foglalkozik a mondattan? 253
A mondat fogalma - Hogyan osztályozzuk a mondatokat ? 254
A mondatfajták szabályos használatáról 255
A mondatok nyelvi formájának és funkciójának ellentmondása 257
A mondat fő részei 259
A szószerkezetek 261
Az alany 262
Az állítmány 264
Az alany és az állítmány egyeztetése 267
Bővítmények 268
A tárgy 268
Mikor lehet ragtalan a tárgy ? 269
A tárgy fajtái 270
A tárgy és az igeragozási rendszerek 270
Fölösleges tárgy a mondatokban 271
A határozók 272
Hogyan fejezzük ki a határozókat ? 272
A határozók rendszere 273
Az állandó határozók 277
Milyen hibákat szoktak elkövetni a határozók kifejezésében ? 280
A jelző 281
A jelzős szerkezetek alaki sajátságai 282
A jelzős szerkezet mint alapszó melléknevek képzésében 282
A halmozott mondatrészek 283
A többszörös mondatrészek 283
Az összetett mondatok 284
Az alárendelt mondatok 285
Sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok 286
Vonatkozó mellékmondatok 286
Hasonlító mellékmondatok 288
Feltételes 7nellékmondatok 288
Következményes mellékmondatok 289
Megengedő mellékmondatok 290
A tagmondatok közbeékelődése 290
A mellérendelt mondatok 291
Fajtái 291
A többszörösen összetett mondatok 292
A szórend 294
Irodalom 296
Szövegtan
Mivel foglalkozik a szövegtan? 299
Mi a szöveg? 299
Szövegfajták 301
Milyen igénnyel? 302
Szerkezet, építkezés 305
A nyelvi vezérlés 308
A megnevezés, az említés 312
A vizuális vezérlés 316
A szöveg dinamikája 319
A szöveg feszessége 322
A kifejtettségről 325
Szóválasztás, mondatstruktúra, szövegszemlélet 329
Stílusosan! 333
Szövegszerű(tlen)ség írásban és szóban 336
A címzett mint szövegalkotó 339
Szövegjellemzés, szövegértékelés 343
Irodalom 346
Feladatgyűjtemény 347
Hangtani elemzések feladatai 347
Hogyan elemezzenek? 349
Hangtani elemzésre szánt mondatok 353
Feladatok a Szófaji-alaktani elemzés köréből 355
Hogyan elemezzenek? 355
Elemzési feladatok gyűjteménye 361
Egyszerű mondatok mondattani - olvasástechnikai elemzése 365
Hogyan elemezzenek? 367
Mondatgyűjtemény 370
Feladatok a többszörösen összetett mondatok mondattani és helyesírási elemzésére 377
Hogyan elemezzenek? 379
Az összetett mondatokban csak mellé- vagy alárendelés található 382
Mellérendelés vagy alárendelés? 388
Az összetett mondatokban mellé- és alárendelés egyaránt előfordul 392
Teljes elemzés 403
Hogyan végezzék a teljes (komplex) elemzést? 403
Nyelvművelő feladatok 411
Példatárunk hasznosítása 413
A magánhangzók kapcsolódása 414
A jóhangzás 416
Egyeztetés a szószerkezetekben 417
A mennyiségjelzős szerkezetek 417
Az értelmező jelzők szerkesztése 418
A tárgyas szószerkezet 419
Birtokos személyragok és birtokos jelzők 420
A határozók kifejezése 421
Alárendelő összetett mondatok szerkesztése 422
Hibák és csodák a mellékmondatban 422
Mentesítő mondatot! (Zsúfolt egyszerű mondat helyett alárendelést!) 425
Szórendi vétségek 426
Bicegő mondatok 427
Fogalmazási balesetek 427
Célratörően és világosan! (Terjengős fogalmazás, terpeszkedő kifejezések) 429
Képtelen képes beszéd 432
Szóhasználati vétségek 433
Mit takar az idézőjel? 438
Mondatgyűjtemény a helyesírás gyakorlására 441
Hogyan éljenek helyesírási gyűjteményünkkel? 443
A magánhangzók időtartama 444
Hosszú magánhangzó a kiemelt szavakban 444
Rövid magánhangzó a kiemelt szavakban 447
Sarkított mondatok 447
Sarkított mondatpárok 448
Az időtartam megkülönböztető szerepe 449
Sajátos ritmusú szók a mondatokban 451
Hibásan írt mondatok 451
A mássalhangzók időtartama 453
Hosszú mássalhangzó a kiemelt szóban 453
Rövid mássalhangzó a kiemelt szókban 457
Sarkított mondatok 458
Sarkított mondatpárok 459
Az időtartamnak nincs megkülönböztető szerepe 461
Sajátos ritmusú szavak 461
Hibásan írt mondatok 462
Hasonulások és összeolvadások jelölt jelöletlen volta 463
Egybehangzó, de másképp rögzített szók 465
Hibás helyesírású mondatok 467
Példák a j hang jelölési módjaira 468
J betűvel jelöljük 468
Ly betűvel rögzítjük 468
Y a hang jelölésére 470
jelöletlen ejtésbeli j 470
Sarkított példák j és ly 470
Sarkított példák y és j 471
Sarkított példák: j és hangűr 472
A hangjelölés jelentésmegkülönböztető szerepe 472
Sajátos ritmusú mondatok 473
Hibás helyesírású mondatok 473
Az igekötők egybe- és különírása 474
Nem, ne, sem, se, is ékelődik közbe 474
Szokatlan szó, költői szórend 474
Ige választja el az igekötőt az igenévtől, igétől 475
Halmozott közbeékelődés 477
Látszólag vagy valóban hiányos szerkezet 477
Nincs közbeékelődés 479
Sarkított mondatok 479
Hibásan rögzített mondatok 480
Mondatátalakítások 480
A névutós szerkezetek helyesírása 481
Kettős névutós szerkezetek 481
Nyomatékos rá, illetve visszamutatás 481
Látszólag hiányos szerkezet 482
Hibás mondatok 482
A kötőszó a tagmondat belsejében 483
A tagmondatkapcsoló és elé vessző kell! 483
Hibásan írt mondatok 484
Az alárendelő összetett mondatok záró írásjele 485
Tagmondatok közbeékelődése 488
Hibásan rögzített mondatok 490
Mondatátalakítások 491
Tagmondatok közbeékelődése (Randevúzó kötőszók) 491
Mint hogy 491
Hogy - ha 492
Csak - hogy 493
Mint - ha 493
Minthogy, hogyha, csakhogy, mintha 494
Hibásan leírt mondatok 494
Mondatátalakítások 494
Helyesbítendő szövegek 495
Kulcs (az elemzési feladatok megoldása) 505
A hangtani feladatok megoldása 507
A szófaji-alaktani elemzés feladatainak megoldása 525
Az egyszerű mondatok olvasástechnikai elemzési feladatinak megoldása 552
Az összetett mondatok elemzési feladatainak megoldása 552
A nyelvművelő feladatok megoldása 552
A helyesírási feladatok megoldása 592-610

Hernádi Sándor

Hernádi Sándor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Hernádi Sándor könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Nyelvtan és nyelvművelés Nyelvtan és nyelvművelés Nyelvtan és nyelvművelés Nyelvtan és nyelvművelés Nyelvtan és nyelvművelés

A gerinc vászonnal pótolt, a borító sérült, kissé kopott, enyhén foltos.

Állapot:
1.880 Ft
1.410,-Ft 25
15 pont kapható
Kosárba
25% garantált kedvezmény!
konyv