Hét évszázad magyar versei

Előszó

E kötettel olyan versgyűjteményt adunk a magyar nép kezébe, amely a felszabadulás óta először foglalja össze a magyar költészet hét évszázados egészét. Kritikáink és irodalomtörténetünk hozzáfogott már haladó hagyományaink feldolgozásához és átértékeléséhez, a magyar dolgozók egyre öntudatosabb és műveltebb tömege fokozódó szeretettel olvassa klasszikusainkat. Elsősorban ennek igénye hívta létre ezt a könyvet.
Aligha volt ország Európában, ahol a haladó gondolatot, a betűt, legtöbbször magát a nemzet nyelvét is olyan erős külső és belső elnyomás igyekezett elfojtani, mint nálunk. De kivételes volt az a mód is, ahogyan a nemzeti és az osztály-elnyomás ellen folytatott harc nálunk az irodalmat a maga fegyverévé tudta tenni. A vallásos kezdetek után, - amikor költészetünk önállósága, eredetisége még csak a versek nyelvében, ritmusában nyilatkozhatott meg, - költészetünk kibontakozása, igazi kezdete a tizenhatodik században szétválaszthatatlanul összekapcsolódik az idegen hódítók, elnyomók elleni harca. Költészetünk tehát már kezdeti témáiban is elsősorban politikai költészet. Petőfivel már vezető szerepet játszik politikánkban s az ellenforradalom korában is a fasizmus elleni harc gyakran használta fel álruhának, jó menedéknek, hatásos fegyvernek a művészetet és irodalmat, s a haladás gondolata nálunk legszárnyalóbban, legmagasabb színvonalon éppen költészetünkben szólalt meg. A magyar költészet hét évszázadon át hazafiságra, emberségre tanított s aki költészetünket szerette, a magyar népet szerette. Vissza