1.139.224
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Héthárs Szent Márton-temploma
Somorja
| Kiadó: | Méry Ratio |
|---|---|
| Kiadás helye: | Somorja |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 107 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 34 cm x 23 cm |
| ISBN: | 978-615-5700-89-7 |
| Megjegyzés: | Színes fotókkal illusztrálva. |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Tovább
Fülszöveg
3 ---I .
^^^ éthárs (szlovákul Lipany, németül Siebenlinden, latinul W^K Septemtiliae) város Szlovákiában az Eperjesi kerület; M&V^ Kisszebeni járásában. A Csergö-hegység délnyugati lábánál, a Tarca (szl. Torysa) partján fekszik, 389 m tengerszint feletti magasságban, Kisszebentől 12 km-jre, Eperjestől 26 km-re északnyugatra, a 68-as út mentén.
Ősrégi település, már a honfoglalás előtt létezett. Az öreg - ma 68-as számú - országút, hadiút, egyben kereskedelmi útvonal használata a magyar honszerzést követő intézkedésekkel kezdődött meg: Anonymus gesztája szerint „az ott lakók intelmeire, erős csapat élén Böngér fiát, Bors vezért küldték ki a lengyelek földje felé, hogy szemlélje meg az ország határait, továbbá gyepűakadályokkal erősítse meg, egészen a Tátra-hegységig".
A hárs Közép-Európában a nyári napforduló fája volt. Havának, júniusnak az ekkor virágzó hárs után adták a délszlávok a lipanj nevet. Egy magyar népdalban az újév-gyermek és a felserdült esztendő, a nyárközép két... Tovább
Fülszöveg
3 ---I .
^^^ éthárs (szlovákul Lipany, németül Siebenlinden, latinul W^K Septemtiliae) város Szlovákiában az Eperjesi kerület; M&V^ Kisszebeni járásában. A Csergö-hegység délnyugati lábánál, a Tarca (szl. Torysa) partján fekszik, 389 m tengerszint feletti magasságban, Kisszebentől 12 km-jre, Eperjestől 26 km-re északnyugatra, a 68-as út mentén.
Ősrégi település, már a honfoglalás előtt létezett. Az öreg - ma 68-as számú - országút, hadiút, egyben kereskedelmi útvonal használata a magyar honszerzést követő intézkedésekkel kezdődött meg: Anonymus gesztája szerint „az ott lakók intelmeire, erős csapat élén Böngér fiát, Bors vezért küldték ki a lengyelek földje felé, hogy szemlélje meg az ország határait, továbbá gyepűakadályokkal erősítse meg, egészen a Tátra-hegységig".
A hárs Közép-Európában a nyári napforduló fája volt. Havának, júniusnak az ekkor virágzó hárs után adták a délszlávok a lipanj nevet. Egy magyar népdalban az újév-gyermek és a felserdült esztendő, a nyárközép két fája, a fenyő és a hárs mint a gyermek-és a felnőttkor jelképe szerepel:
Hársfabimbó most virágzik, A betyár alatta játszik, A bús fenyőbokor dajkám, Erre nevelt édes anyám.
(Vikár Béla gyűjtése) Vissza
Témakörök
- Helytörténet > Helyismeret > Várak, építmények
- Művészetek > Építészet > Korszakok, stílusok > Középkor > Gótika
- Művészetek > Építészet > Kontinensek szerint > Európa > Magyar > Egyéb
- Művészetek > Építészet > Műemlékek > Vallási
- Vallás > Kereszténység > Egyházak, felekezetek > Katolikus > Egyéb
- Vallás > Kereszténység > Magyarországon > Templomok
- Vallás > Kereszténység > Egyházművészet > Építészet
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal