Hétszinű szivárvány

Előszó

A nagyobbacska gyermekeknek ajánlom, azoknak inkább, akik a tündérmeséken már túl vannak. De mondhatnám így is: olvashatják 10-75 éves korig... Kinek a mese, kinek a valóság. Aztán fordítva is lehet...
Nagy útra indultam. A gyermekeim küldtek. Át kellett mennem az Óperenciás-tengeren, meg kellett járnom Meseországot, Tündérországot, Hetedhétországot s még száz meg száz mese-helyet. Nagy út volt, évekig eltartott. A lábam elkopott, meggörnyedtem, ráncos lettem, hajam ősz. Mostmár tudom: megbűnhődtem. Hazám szelleme büntetett meg, mert idegenben kerestem, amit idehaza is megtalálhattam volna. Méghozzá egykönnyen, csupán jól ki kellett volna nyitnom a szememet. Az Ország még azt is megtette, hogy kinyujtotta felém adakozó síma tenyerét, az Alföldet:
- Hát itt van, amit kerestél! - hallottam a szelek zúgásából.
- Itt, itt... - verte a föld szive.
- Itt, itt... - zúgja a nádas.
- Itt, itt... - kiáltják a darvak fenn az égen.
- Itt, itt... - suhogja a búzamező.
- Itt, itt... - dobogja a ménes.
- Itt, itt... - jajgatnak a szegény zsellérek.
Hallgattam az Ország szavára s figyeltem erősen. Azért még mindíg kételkedtem, de akkor aztán igazán, amikor rátaláltam Bors Ferkóra, az Alföld szülöttére, mivelhogy arasznyi kicsi ember volt. Néztem, néztem, még mindíg csalódottan: Hát ez lenne az? Ilyen kicsi? Nem értettem a dolgot.
Aztán lassan, lassan megvilágosodott előttem az egész. megtanultam, hogy nem rőffel mérik az embert. A gyermekeim is örültek Bors Ferkónak. Figyeltem erősen s akkor azt mondtam: Istennek játékos, kedves csodája, hogy ilyen kicsi maradt. Arra kellett gondolnom, hogy a Teremtő azért alkotta őt ilyenné, mert valami terve van vele... ez a gondolat meghatott s mostmár szégyeltem elfogultságomat. A Teremtő dolga... - adtam meg magamat s lehajtottam okoskodó fejemet.
Néztem, néztem Bors Ferkót s mindjobban megszerettem. Arasznyi kicsi, de formás, arányos, helyre legényke. Nem túlzok, ha azt mondom: Kicsi, de ragyog, mint a nap... Ragyog, mert Bors Ferkó nem csak hús-vér ember, hanem ő az Eszme. Vissza