1.034.226

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Heves megye iparosítása a dualizmus korában

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Fotózta

Kiadó: Heves Megyei Múzeumi Szervezet
Kiadás helye: Eger
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 110 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal. Német nyelvű fejezettel.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Alig járt úton indul el, aki átfogó képet kíván rajzolni Heves megye tőkés iparának kezdeteiről s a kibontakozás nehézkes folyamatáról a dualizmus évtizedeiben. A tájékozódás jelzőkövei azok az... Tovább

Előszó

Alig járt úton indul el, aki átfogó képet kíván rajzolni Heves megye tőkés iparának kezdeteiről s a kibontakozás nehézkes folyamatáról a dualizmus évtizedeiben. A tájékozódás jelzőkövei azok az egyedi, kisebb-nagyobb tanulmányok, melyek egy-egy ipari vállalat, pénzintézet, bányavállalat történetének feldolgozására vállalkoztak. Például Takács Béla monográfiája a parádi üveggyárról, Molnár László tanulmányai az Apátfalvi Keménycserépgyár történetéről, Csiffáry Gergely munkája az egercsehi szénbányáról, Szederkényi Nándor részletes tanulmánya a Heves megyei Takarékpénztárról, vagy Antalóczi Lajos nyomdatörténeti, Csóka János dohánygyártörténeti munkájára utalhatunk. Érintőlegesen foglalkoznak a XIX. sz. második felének megyei ipartörténetével a Borovszky- és Szederkényi-féle megyemonográfiák, s azok a várostörténeti tanulmányok is, amelyek Eger Gyöngyös és vidéke, valamint Hatvan történetét dolgozzák fel.
A fenti munkák által nyújtott segítség mégis kevés a kutatónak az összkép megrajzolásához. A feldolgozatlan, de a részben feldolgozott iparágak, vállalkozások történetének életszerű, de hiteles történetét az elérhető levéltári forrásanyag, alispáni jelentések, kereskedelmi és iparkamarai beszámolók, valamint a korabeli helyi sajtóanyag feldolgozása nélkül nem lehet megírni. Rendelkezésünkre elsősorban az 1950-es közigazgatási rendelettel máig érvényesen kialakított Heves megye településeinek történeti forrásanyaga állott, ezért a dolgozat egy-két kivételtől eltekintve a mai Heves megye dualizmus kori ipartörténetének rajzát szándékozik az érdeklődőknek átnyújtani.
A szerző elsősorban is Nagy József tanár úrnak tartozik köszönettel, aki nemcsak felhívta a témára a figyelmét, de tanácsaival, önzetlen segítségével, lektori ajánlásaival nagymértékben járult hozzá a dolgozat elkészültéhez. Köszönet illeti Nemes Lajos levéltárost a nem túl bőven rendelkezésre álló forrásanyag önzetlen kikereséséért, szakmai tanácsaiért. Hálával tartozom Kardos Józsefnek lektori megjegyzéseiért, Petercsák Tivadarnak és Havassy Péternek racionális szerkesztői észrevételeikért, s nem utolsósorban a Dobó István Vármúzeumnak, amiért felfigyelt munkámra, és elősegítette annak közzétételét. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ 5
AZ ORSZÁG ÉS HEVES MEGYE GAZDASÁGI HELYZETE A
POLGÁRI FORRADALMAT KÖVETŐ KÉT ÉVTIZEDBEN 7
A korai tőkés vállalkozások helyzete Heves és Külső-Szolnok megyében 1867-ig 9
A KIEGYEZÉS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI IPARI GAZDASÁGUNK TŐKÉS ÁTALAKULÁSÁRA. A MODERN INFRASTRUKTÚRA KIALAKULÁSA 13
A tőkés hitelrendszer kiépülése Heves megyében 14
Az első megyei hitelintézet létrejöttének körülményei. A Heves
Megyei Takarékpénztár története a kiegyezésig 15
További pénzintézetek létrejötte 17
Az 1873-as hitelválság és következményei 19
A hitelintézetek számának gyarapodása az 1880-90-es években 20
Pénzintézeteink az első világháborút megelőző másfél évtizedben 22
A megyei pénzintézetek tevékenységének sajátos vonásai és szerepük
az ipar fejlődésében 25
A megye közlekedési viszonyainak átalakulása, a modern vasúthálózat kiépülése 26
Vasútépítési tervek és megvalósításuk az 1840-50-es években 27
A megye fő vasúti vonalának előtörténete és megépítése 27
A fővonalhoz csatlakozó Vámosgyörk-Gyöngyös és Füzesabony-Eger szárnyvonalak kiépítése 31
Az első helyi érdekű vonalak és a többi szárnyvonal kiépülése 34
A megyét érintő egyéb vasúti vonalak 37
Négy évtized eredményei 37
A BÁNYÁSZAT HELYZETE, FEJLŐDÉSÉNEK MEGGYORSULÁSA 39
Kőszénbányászat 39
A bányaművelés megindulása, az első bányanyitások 39
A megye legjelentősebb szénbányaüzemének létrejötte és tevékenysége az első világháborúig 40
Ércbányászat 41
Kőbányászat 46
EGYÉB IPARI ÁGAZATOK AZ 1860-70-ES ÉVTIZEDEKBEN 47
Malomipar 47
Agyag- és üvegipar 48
A MEGYE TŐKÉS IPARÁNAK FELLENDÜLÉSE AZ 1880-90-ES ÉVTIZEDEKBEN 49
Élelmezési- és élvezeti ipar 49
Malomipar, cukoripar, sörgyártás, szeszgyártás, ecetgyártás,
dohányfeldolgozó ipar 49
Vegyészeti ipar 59
Agyag- és üvegipar 59
Kőedénygyártás, üveggyártás 59
Építő- és építőanyag-ipar 61
Faipar 62
Egyéb fűrészáruk 62
Bőr- és sörteipar 63
Bőripar, sörteipar 63
Fém- és lakatosipar 64
Villamossági ipar 66
Sokszorosítóipar 70
Az 1880-90-es évtized iparfejlődésének eredményei 72
Tervek, megvalósulatlan elképzelések a megye iparának további fellendítésére a XIX. század utolsó két évtizedében 73
ÚJ JELENSÉGEK, TOVÁBBI FEJLŐDÉS A MEGYE FONTOSABB IPARI ÁGAZATAIBAN 1900-1914 KÖZÖTT 75
Élelmezési és élvezeti ipar 75
Malomipar 75
Cukoripar 76
Építő- és építőanyag-ipar 77
A cementgyártás első évtizede Heves megyében 78
Faipar 80
Bőr-, szőr- és sörteipar 81
Fém- és lakatosipar 82
Egyéb iparágak 87
FÉL ÉVSZAZAD MEGYEI IPARFEJLŐDÉSÉNEK EREDMÉNYEI 88
JEGYZETEK 92
IRODALOM 102
DIE INDUSTRIALISIERUNG DES KOMITATES HEVES ZUR
ZEIT DESDUALISMUS (1867-1914) 105

Kriston Pál

Kriston Pál műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Kriston Pál könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv