Előszó
A Magyarország Megyei Kézikönyvei sorozat tulajdonképpen egy száz évvel ezelőtti kiadvány-sorozat folytatása. 1896-ban jelent meg dr. Borovszky Samu szerkesztésében a Magyarország Vármegyéi és Városai sorozat első kötete, hogy ezt követően országosan egységes szerkezetben mutassa be Magyarország különböző térségeit. A CEBA Településfejlesztési Információs Rendszere 1993 óta dolgozza fel a települések fejlesztési-működtetési ismérveit, eredményeit és fő problémáit. Az így felhalmozódott hatalmas mennyiségű információt tartalmazza a Magyar Településfejlesztési Kézikönyv és Adattár három kötete; e kiadvány szakmai fogadtatása, a partnerek ösztönzése, valamint a piaci szükségletek /igények/ hívták életre a megyei kézikönyvek összeállítását, hiszen a legújabb időkre vonatkozóan nincsen egységes szerkezetű, komplex összeállítású sorozat, mely az ország megyéit, településeit azonos koncepció, logika alapján ismertetné. Dr. Borovszky Samu XIX. század végi kezdeményezése sajnos korai halála valamint az ismert történelmi okok miatt félbeszakadt; ennek ellenére máig ez a legteljesebb megyei monográfia-sorozat. Természetesen számos megyei kiadvány létezik, ezek azonban vagy szerkezetükben, tartalmukban eltérőek, vagy pedig - mint a Kossuth Kiadó által az 1980-as években megjelentetett Magyarország megyéi című sorozat - csak általános bemutatásra vállalkoztak, nem tértek ki a városok, falvak ismertetésére. A rendszerváltás óta eltelt években Magyarországon vitathatatlanul gyors információs fejlődés, mondhatni; információs „boom" figyelhető meg. Exponenciális gyorsasággal növekszik az Internet rendszerre csatlakozók száma, a mindennapok nélkülözhetetlen eszközévé vált a számítógép. Pár óra alatt juthatunk mobil telefonhoz, az adatbázisok révén rendkívül sok információ használható fel. Mindez felértékeli a különböző információk szerepét, a komplex, gyorsan és könnyen értelmező elemzések, bemutatások jelentőségét is. Könyvsorozatunk elsősorban a közigazgatás, a társadalmi élet szervezetei és a gazdasági szféra számára készült - a CEBA integrált gazdasági információs jellegéből következően. Emellett használója az a magyar vagy külföldi üzletember, aki vállalkozása számára telephelyet keres és azt a legjobb, legoptimistább feltételekkel rendelkező városban, vagy községben kívánja létrehozni. Döntését nagyon sok tényező befolyásolhatja: a helyszín kiválasztásához megvizsgálja a földrajzi jellemzőket /megközelíthetőség, természeti környezet, szállítási útvonalak, partnerek közelsége/; számba veszi a munkaerő-toborzás lehetőségeit, elemzi a település infrastrukturális viszonyait és a helyi gazdaság szerkezetét, szereplőit; a helyi adó nagyságától a település kulturáltságán keresztül esetleg annak patinás múltjáig. Magyarország az információs forradalomba való belépés mellett, kilépett a befektetések világpiacára is. A települések fejlődésének döntő tényezőjévé vált, hogy tudnak-e vállalkozásokat, külföldi termelő üzemeket, befektetőket vonzani, amelyek tőkét, munkahelyeket, termelési kultúrát - ezenkívül jelentős helyi adóbevételeket hoznak -, vagy lemaradnak ebben a versenyben, elszegényednek, lakosságuk elfogy. A másik fejlődési alternatívát az idegenforgalom fejlesztése jelentheti: természeti szépségeink, történelmi emlékeink, gyógyfürdőink is vonzóerőt jelenthetnek - persze, ha tud róluk a világ. Ez az egyik az okok sorában, amely Magyarország Megyei Kézikönyvei kiadására késztet minket. A másik ok, amiért belefogtunk e hatalmas munkába, a jövőnek szól: ez a kiadvány fénykép /ténykép/ az 1.100 éve e helyen élő népről, a megyék, települések bemutatásán keresztül érzékeltetjük ezeréves államiságunkat, annak fejlődését. A települések mikrovilágáig hatolva kívánjuk bemutatni a társadalom statikus és dinamikus struktúráját, megnevezve a közélet szereplőit, forrást teremtve az évtizedek múlva színre lépő kíváncsi történészeknek, helytörténészeknek, családkutatóknak. Hitünk szerint ezáltal is erősítjük nemzettudatunkat, együvé tartozásunkat, gyökereinket, hagyományainkat. A harmadik ok, amiért Magyarország Megyei Kézikönyvei készülnek, - a praktikumnak, a mindennapoknak szól. Közszolgálati-gazdasági adattári, speciális információs tárai segítik az eligazodást a hétköznapok világában, hozzájárulnak a társadalmi-üzleti kapcsolatok megteremtéséhez, bármikor könyvespolcról leemelhető adatforrást kínálnak, ha egy város vagy falu adataira vagyunk kíváncsiak. A kézikönyvek borítóinak grafikai megoldása utalás a nagy előd, a Borovszky-féle kötetekre, egész belső tartalma azonban más logikát követ Az angol nyelvű tömörítvények - korunk igényeit követve - a külföldi használók eligazodását hivatottak segíteni. A kézikönyvek azonos szerkezetű tartalmi elemeket követve, egységes szempontok alapján mutatják be Magyarország megyéit, a megyék városait, községeit.
A kötetetek három nagy szerkezeti egységre tagolódnak.
1. Részletes és teljes körű megye-, város- és község- tanulmányok;
2. A megye és a települések közszolgálati és gazdasági adattárai;
3. Speciális adattárak: életrajzi, műemléki, idegenforgalmi adattár, címertár stb.
A kézikönyvben való eligazodást a tartalomjegyzék, a betűrendes összevont név- és szervezeti mutató, valamint a szakmai mutató segíti. A külföldiek számára angol nyelven készítettük el a megye és a települések legfőbb tudnivalóit, angol nyelvű fejezeteléssel láttuk el az adattárakat. A megye-, város- és község- tanulmányok földrajzi, történelmi, szociológiai - demográfiai, szellemi-kulturális, infrastruktúra-fejlettségi és gazdaságszerkezeti szempontból - más-más terjedelmi arányokat követve - készültek, helyi képzett, tudós szerzők tollából.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal