| Előszó | 9 |
| Jeney Endre: Általános higiéne (környezethigiéne) | |
| A higiéne tárgyköre, feladata és viszonya az orvostudomáynok többi részéhez | 15 |
| A közegészségtan felosztása | 16 |
| Természetes és mesterséges környezet | 17 |
| A pavlovi szemlélet | 17 |
| A külső környzetet szerepe a biológiában | 18 |
| Bioszféra | 18 |
| Légkör (atmoszféra) | 19 |
| A légkör állandó alkotórészei | 19 |
| A levegő vegyi összetétele, oxigén-, nitrogén- és nemesgáztartalma | 19 |
| A levegő CO2 tartalma | 20 |
| Vendéganyagok a légkörben | 21 |
| A légkör nem állandó alkotórészei | 23 |
| A légkör gáznemű szennyező anyagai | 23 |
| A légkör cseppfolyós és szilárd alkotórészei - A légi plankton | 27 |
| Porártalmak | 28 |
| A levegő mikroorganizmusai | 29 |
| A levegő dezinficiálása | 32 |
| A szervezet porelháírtó és poremésztő képessége | 32 |
| A jó és elegendő levegő | 35 |
| A levegő fizikai állandóinak hatása az egészégre | 35 |
| A légnyomás | 35 |
| Hőártalmak. Hőpangás | 38 |
| Hidegártalmak | 45 |
| A levegő nedvessége | 47 |
| A légmozgás | 50 |
| Komfortérzés. Jólesőérzés | 53 |
| Sugárzások | 57 |
| A légköri elektromosság | 66 |
| Talaj (geoszféra, litoszféra) | 69 |
| A talaj fizikai szerkezete | 71 |
| A talaj hőmérséklete | 72 |
| A talajlevegő | 73 |
| A talajvíz | 74 |
| Élőlények a talajban | 75 |
| Víz (hidroszféra) | 79 |
| A víz körforgása a természetben | 79 |
| Vadosus vizek | 79 |
| Az emberi szervezet vízforgalma. Élettani vízszükségelt | 81 |
| A jó ivóvíz és a használati víz tulajdonásgai | 81 |
| A víz alkotórészei | 82 |
| A víz oldott alkotórészei | 82 |
| A víz lebegő alkotórészei. A plankton. A vízben előforduló baktériumok és egyéb élőlények | 87 |
| A víz javítása | 89 |
| A víz mechanikai tisztítása | 89 |
| Ivóvízvizsgálat | 93 |
| Milyen a kifogástalan ivóvíz? | 93 |
| Jégellátás. Jégellenőrzés | 96 |
| Az ásványvíz és a gyógyvíz ellenőrzése | 97 |
| Időjárás. Éghajlat | 98 |
| A trópusok közegészségügye | 99 |
| A mérsékelt égöüv éghajlata | 100 |
| A hideg égöv éghajlata | 100 |
| Aklimatizáció | 102 |
| Jeney Endre: Személyi higiéne és népbetegségek | |
| Személyi higiéne | 107 |
| Higiénés törekvéseink eddigi mérlege | 108 |
| Tisztaság | 108 |
| Az egyén személyi higiénéje | 109 |
| A helyes életmód | 109 |
| A kültakaró higiénéje | 111 |
| A légzőszervek higiénéje | 113 |
| A keringési szervek higiénéje | 114 |
| Az emésztőszervek higiénéje. A száj és a fogak ápolása | 115 |
| Az érzékszervek higiénéje | 118 |
| A hőháztartás és a ruházat higiénéje | 119 |
| A ruházat szennyeződése és tisztítása | 121 |
| A szellemi élet higiénéje ("Mentálhigiéne") | 121 |
| A pihenls, üdülés és üdültetés egészésgügye | 122 |
| Belneológiai és balneohigiéne | 123 |
| A mozgászervek higiénéje. Testgyakorlás | 124 |
| A nemi élet higiénéje | 125 |
| Az öregkor higiénéje | 126 |
| Népbetegségek | 127 |
| A szív és az érrendszer betegségei | 127 |
| Rosszindulató daganatok | 127 |
| A gümőkór | 128 |
| Rheumás betegségek | 129 |
| Alkoholizmus, Izgató- és kábítószerek | 130 |
| A dohányzás | 132 |
| Gyolva | 133 |
| Bakács tibor: Településhigiéne | |
| Az emer és környezete, mint biológiai egység | 137 |
| A településhigiéne feladata | 145 |
| A településhigiéne módszerei, célja, kapcsolata a társadalomtudományokkal | 146 |
| A települések levegőszennyezttsége mint egészségkárosító tényező. A megelőzés módjai | 148 |
| A városi klíma - mesterséges klíma | 149 |
| A levegőt szennyező anyagok | 150 |
| A levegőszennyezettség anyagcserehatása, valamint a felső légutakra és atüdőre kifejtett közvetlen hatása | 150 |
| A közlekedés égéstermékei mint egészségkárosítók | 154 |
| Közvetett egészségügyi károk | 156 |
| Városszellőzés | 157 |
| A levegőszennyeződés magyarországi adatai | 158 |
| A jelenlegi levegőhigiénés helyzet jellemzői | 159 |
| A budapesti levegő szennyezettsége | 161 |
| Területi megoszlás | 161 |
| A levegő időszakos változása | 165 |
| Carcinogen anyagok | 167 |
| A települések levegőjének egészségügyi védelme | 167 |
| A higiénés normák kialakiítása | 167 |
| Higiénés védekezés | 168 |
| Műszai védekezés | 169 |
| Rendészeti intézkedések és védekezés | 170 |
| Irodalom | 171 |
| A települések vízhigiénés problémáai | 172 |
| A víz higiénés szerepe a szervezet anyagcsere-háztartásában | 172 |
| A szervezet vízszükségelete fedezésének járványügyi problémái | 174 |
| A települések vízbeszerzési és kitermelési problémái | 175 |
| A vízellátás rendszerei | 177 |
| Helyi vízellátás | 178 |
| Központi vízellátás | 1823 |
| Irodalom | 200 |
| A települések szennyvizeinek eltávolítása és ártalmatalnítása mint vízhigiénés kérdés | 201 |
| A szennyvizekről általában | 201 |
| A szennyvizek osztályozása | 202 |
| A szennyvizek természetes öntisztulása | 203 |
| A szennyvizek hatása a befogadóra | 204 |
| A szennyvizek tisztítása és ártalmatlanítása | 206 |
| A szennyvizek ártalmatlanítása öntisztulás útján | 206 |
| Házi szennyvizek ártalmatlanítása mesterséges tisztítással | 207 |
| Ipari szennyvizek tisztítása | 219 |
| A szennyvizek végleges elhelyezése | 220 |
| A szennyvíztisztítás hatásfokának higiénés ellenőrzése | 223 |
| A magyarországi csatornázottság és szennyvíz-ártalmatlanítás jelenlegi állapota | 224 |
| Irodalom | 229 |
| A talaj településhigiénés szerepe és jelentősége | 230 |
| A talaj mineralizációs képességének jelentősée és annak településhigiénés vonatkozásai | 231 |
| Az emberi ürülék végleges elhelyezése és hasznosítása | 237 |
| Szennyvizek elhelyezése és ártalmatlanítása a talajban | 238 |
| Állati trágya kezelése, elhelyezése és ártalmatlanítása a talajban | 241 |
| A hulladékok (házi szemét és ipari hulladék) elhelyezés, valamint az ártalmatlanítás talajhigénés problémái | 243 |
| A hulladékok osztályozása, gyűjtése, mennyisége, minősége | 244 |
| Szemétgyűjtésre szolgáló berendezések | 246 |
| A szemét végleges elhelyezése | 249 |
| Izotóptemetők. Radioaktív hulladékok elhelyezése | 254 |
| Szemétártalmatlanítás falun | 256 |
| Szemét- és hulladékártalmatlanítás Magyarországon | 256 |
| A temetkezés higiénéje | 258 |
| Állati hullák kezelése és ártalmatlanítása | 260 |
| Irodalom | 264 |
| A lakás közegészségügyi jelentősége | 265 |
| A lakás higiénés követelményei - A lakáshelyzet | 265 |
| A lakásklíma mint biológiai tényező | 268 |
| Lakástervezés | 269 |
| Világítás | 272 |
| Fűtés | 274 |
| Szellőztetés | 277 |
| A magyarországi lakáshelyzet | 277 |
| A lakótelepek higiénéje | 284 |
| Célépületek higiénéje | 289 |
| A gyógyító-megelőző intézmények higiénéje | 289 |
| KÖJÁL | 297 |
| Irodalom | 297 |
| Csecsemő-, gyermek- és ifjúságvédelem | 298 |
| Fontosabb, környezetei behatások támadáspontja és következményei a gyemekkor különböző életfázisaiban | 299 |
| A csecsemő-, gyermek- és ifjúságvédelem célépületei | 305 |
| Irodalom | 313 |
| A legújabb urbanizációs ártalmak | 314 |
| Az urbanizáció településhigiénés problémái | 314 |
| A közlekedés megnövekedése okozta higiénés problémák | 315 |
| Nagyvárosi stress-hatások | 319 |
| A radioaktivitás okozta higiénés problémák | 320 |
| Természetes háttérsugázás | 320 |
| A bioszféra mesterséges radiokatív szennyeződése. A háttérsugárzás növekedése és annak higiénés veszélyei | 322 |
| A sugárbetegség | 326 |
| A jelenlegi háttérsugárzás higiénés értékelése | 326 |
| Az urbanizáció járványügyi következményei | 327 |
| Az urbanizációs ártalmak megelőzése | 327 |
| Irodalom | 328 |
| Települések tervezése | 330 |
| A településtervezést előkészítő vizsgálat. Általános tervprogram. | 333 |
| Városi települések. Városszerkezet | 336 |
| Lakóterület | 336 |
| Ipari területek | 341 |
| Zöldövezetek | 341 |
| Forgalmi területek | 342 |
| Városkörnyék | 344 |
| Magyar városok | 345 |
| Falusi települések | 347 |
| Regionális tervezés | 356 |
| Irodalom | 360 |
| Tarján Róbert: Táplálkozástudomány és élelmezéshigiéne | |
| Táplálkozástudományi és élelmezéshigiénei alapismeretek | 362 |
| Helyes táplálkozás | 366 |
| A táplálék biolóigiai értéke | 372 |
| A magyar élelmianyagok értékelése | 375 |
| Táplálkozási betegségek | 377 |
| Az egyoldalú táplálkozás káros hatása | 386 |
| A magyar néptáplálkozás fejlődése | 390 |
| Az élelmiszerekben természetes tartalomként vagy szennyezésként előfoduló káros anyagok | 397 |
| Természetes tartalomként előforduló káros anyagok | 397 |
| Technológiai eredetű szennyezések az élelmiszerekben | 401 |
| Az élmiszereinkben előforduló fémszennyeződések | 402 |
| A növényvédőszer-maradék higiénés elbírálása | 406 |
| Gázosítószerek maradványai | 409 |
| Műanyagok | 410 |
| Az élelmiszerekhez szándékosan hozzáadott vegyi anyagok | 413 |
| Élelmiszerfesékek (élelmiszer-színezékek) | 413 |
| Ízesítő, aromásító anyagok | 415 |
| Halmazállapot-javító anyagok | 415 |
| A gazdagított élelmiszerek | 418 |
| Elvi szempontok additív vegyi anyagok felhasználásának engedélyezésekor | 418 |
| Élőlények által okozott élelmiszer-károsodások | 419 |
| A rágcsálók károsító hatásai | 419 |
| A rágcsálók járványtani jelentősége | 421 |
| Az ízeltlábúak károsító hatásai | 423 |
| Mikroorganizmusok által okozott károsodások | 425 |
| A mikroorganizmusok felosztása | 427 |
| Toxico-infectio | 430 |
| Ételmérgezés I. | 431 |
| Ételmérgezés II | 431 |
| Botulizmus | 431 |
| Bomlasztó mikroorgaizmusok | 432 |
| Az élelmiszerek mikrobiológiai tisztasága | 434 |
| Az élelmiszeripar higiénéje | 437 |
| A technológia következtésben előálló, élelmezés-egészségüyi szempontóbl jelentős elváltozások | 438 |
| Vízelvonás | 440 |
| Füstölés | 441 |
| Hőelvonás | 441 |
| Hűtés | 442 |
| Fagyasztás | 442 |
| A tejipar higiénéje | 444 |
| A húsipar higiénéje | 453 |
| Baromfifeldolgozó ipar | 455 |
| Halak | 456 |
| Vadhúsok | 457 |
| Tojás | 457 |
| A sütő- és tésztaipar higiénéje | 459 |
| Az édesipar higiénéje | 460 |
| Az élelmiszerek raktározása és szállítása | 465 |
| Az élelmiszerek raktározásának egészségügyi prbolémái | 465 |
| Az élelmiszerek szállítása | 469 |
| Szállítás közben keletkezett veszteségek | 471 |
| Csoportos élelmezése | 473 |
| A csoportos élelmezés különböző formái | 479 |
| A csoportos élelemezés orvosi ellenőrzése | 487 |
| Irodalom | 488 |
| Tímár Miklós: Munkaegészségtan | |
| Bevezetés | 495 |
| Fizikai munka - kvalifikált munka | 497 |
| A munkához való alkalmazkodás mechanizmusa | 497 |
| A fizikai munka nagyságának meghatározása a kalóriafogyasztás alapján | 499 |
| A munkaképesség elhatároló tényezői - a megenegedhető munkaintenzitás | 500 |
| A szervezet támogása a fizikai munkához való alkalmazkodásban | 503 |
| A munka élettani szempontok szerinti megszervezése | 504 |
| Az energiaigényes fizikai munka csökkentése gépesítéssel és automatizálással | 504 |
| A kalóriaszükséglet csökkentése élettani szempontóbl, megfelelő munkamódszerek és munkáseszközök alkalmazásával | 505 |
| A munkahely, a munkaeszközök célszerű kialakítása | 506 |
| A megterheléssel arányos pihenőidő biztosítása | 507 |
| A hőmunka | 511 |
| A magas hőmérséketen végzett muka élettana | 512 |
| A hőmunkához való alkalmazkodás elhatároló tényezői | 514 |
| A hőmunkához való alkalmazkodás | 517 |
| A hőmunka hatására bekövetkező kóros elváltozások | 517 |
| A hőmunkaártalom megelőzése | 519 |
| A környezetből származó kedvezőtlen hőhatások csökkentése. Egyéni védelem | 519 |
| A szervezet támogatása a hőmunkához való alkalmazkodásban - a hőmunkások rendszeres orvosi ellenőrzése | 520 |
| Kémiai anyagok hatására létrejövő ártalmak - foglalkozási mérezések | 522 |
| A vegyi anyagok mérgező hatását meghatározó tényezők | 522 |
| A kémiai anyagok szervezetre gyakorolt hatásának a vizsgálata | 526 |
| A kémiai anyagok megengedett koncentrációja | 528 |
| A foglalkozási mérgezések megelőzésének általános elvei | 529 |
| Fémek és fémszerű anyagok | 531 |
| Gázok | 542 |
| Oldószerek | 555 |
| Műanyagok | 564 |
| Növényvédő szerek | 574 |
| Egyéb vegyi anyagok | 579 |
| Porártalmak | 581 |
| A por szervezetre kifejtett határát meghatározó tényezők | 581 |
| A porok szervezetre kifejtett általános hatása | 586 |
| A porok hatására létrejövő légúti és tüdőelváltozások | 586 |
| Silicosis | 589 |
| A silicosis kórtana | 590 |
| Asbestosis | 592 |
| Talcosis | 593 |
| Aluminosis | 594 |
| Növényi porok hatására kifejlődő leggyakrabban allergiás vagy gyulladásos jellegű megbetegedések | 594 |
| A foglalkozási porártalmak megelőzése | 595 |
| Zajártalmak | 597 |
| A zajnak a szervezetre kifejtett hatását meghatározó tényezők | 598 |
| A zaj szervezetre kifejtett hatása | 599 |
| A megengedhető üzemi zajerősség | 602 |
| Mechanikus rezgés (vibráció) hatására létrejövő ártalom | 605 |
| A vibráció hatására a szervezetben létrejövő elváltozások | 609 |
| A fokozott légköri nyomásban végzett munka hatására létrejövő ártalom | 612 |
| A fokozott légköri nyomás szervezetre kifejtett hatása | 612 |
| A fokozott légköri nyomás szervezetre kifejtett hatását befolyásoló tényezők | 614 |
| Sugárzó energia hatására létrejövő ártalmak | 615 |
| Az ionizáló sugárzás biológiai hatását befolyásoló tényezők | 616 |
| Az ioniczáló sugárzás szervezetre kifejtett hatása | 618 |
| Idült sugárártalom. A sugárkárosodás késői tünetei | 618 |
| Az ionizáló sugárzás megengedhető maximális dózisa | 620 |
| Ionizáló sugárzás veszélyével járó munkahelyek | 621 |
| Védekezés az ionizáló sugárzás ellen | 621 |
| Irodalom | 622 |
| Név- és tárgymutató | 625 |