| Hiszem az örök életet! | |
| Hiszem az örök életet | 9 |
| A kérdés fontossága. Ősidőktől fogva két világnézet küzd: nincs örök élet - van örök élet. Aszerint, hogy melyik táborba állunk, más és más lesz életünk, halálunk és a csapásban vigasztalásunk | |
| Az emberiség mindig hitt az örök életben. Hittek a történelem előtti népek is, a nagy történeti népek is, és hisz ma is minden nép | |
| Van-e túlvilág vagy nincs? Még ha mindkét tábor egyformán tudna is érvelni a saját igaza mellett, akkor is a túlvilág hite mellé állna a józan emberi ész | |
| Van-e lélek? | 20 |
| A tudomány nem tagadja a lelket; sem a jogtudomány, sem a bölcselet, sem a történelem, de még a természettudomány sem. | |
| Sőt a logikus okoskodás megköveteli a lelket. Megcáfolja a lélektagadó materializmus, az ember gondolkodó képessége, amely föltételezi az anyagtól különböző szellemi lelket és megcáfolja az ember akarati működése, mely szellemi lélek nélkül lehetetlen volna. | |
| Mit mond a hit: van-e örök élet? | 32 |
| Krisztus Urunk hirdett az örök életet. Hányszor és hány változatban említi azt nyílt tanításában és példabeszédeiben egyaránt! Szent Pál is Krisztus tanítása nyomán tudta oly fölényesen leírni a föltámadást. | |
| Az örök életet hirdeti az Isten eszméje is. Ha van Isten, kell lennie túlvilági életnek is, mert ezt megköveteli Isten fönsége, jósága és igazságossága | |
| Mit mond a bölcselő ész: van-e örök élet? | 43 |
| Az örök életet bizonyítja az ember esze. Csak úgy van célja életünknek, ha van örök élet. Lehetséges élet a halál után is, test nélkül is. Sőt testünk sem pusztul el végleg, hanem új életre fog föltámadni. | |
| Az örök életet bizonyítja az ember akarata. Elemi erővel vágyódunk az igazságosság után. Még a kereszténység ellenfelei sem tudnak szabadulni ettől a gondolattól. | |
| Az örök életet bizonyítja az ember szíve. Elemi erővel vágyódunk a boldogság és az igazság után, és ezt csak az örök életben érjük el teljesen | |
| Mit ád az örök élet hite? | 55 |
| Lendület az életben. Az által, hogy célt ad az ember életének, teljesen át is alakítja ezt az életet. | |
| Erő a kísértésben. Azért említi annyiszor Krisztus az örök életet, hogy áldozatokra képessé tegyen. Az örök élet óriási figyelmeztetés a kísértés idején! | |
| Biztatás a szenvedésben. "Credo vitam aeternam" - mily energiaforrás ez az élet küzdelmeiben! De csak akkor, ha eleven bennem ez a hit! | |
| Az örök élet kapuja: a halál | 67 |
| Az örök élet kapuja: a halál. A halál kapuján át kell mennie minden embernek, mert "el van határozva, hogy az emberek egyszer meghaljanak" (Zsid. 9,27). Okos dolog tehát keresztény lélekkel megbarátkozni ezzel a gondolattal. | |
| Hogy fogunk átmenni a halál kapuján? Milyen lesz a meghalás? Milyen lesz az ítélet? És mi lesz az ítélet után? | |
| A győzedelmes halál | 79 |
| Bizonyos, hogy mindnyájan meghalunk. Meghaltak a fáraók, a francia "napkirály", az osztrák császárok és magyar királyok, az orosz cárok, mi is meghalunk. | |
| Bizonytalan, hogy mikor halunk meg. Bizonytalan, hogy mikor, hol, hogyan és milyen lelki állapotban fogunk meghalni. Egyszer csak ott fekszel te is a ravatalon. És még vannak emberek, akik úgy élnek, mintha ezt nem is hinnék! Ha még ma kellene elmenned, mit tennél? | |
| Az útmutató halál | 125 |
| "Doctor Mors" három dologra tanítja meg az embert: Milyen semmiség az élet! Milyen mulandó, hirdeti. Bárcsak mindenki meghallaná ezt a szavát! | |
| Milyen kincs az élet! A mult már nem a tied, a jövő még nem a tied, használd fel tehát azt, ami a tied: használd fel a mai napot! | |
| Milyen felelősség az élet! Ez teszi nehézzé a halál percét. Készen vagy-e mindig a halálra? | |
| A tanító halál | 92 |
| Az idő múlásán mindnyájan megilletődünk. Minden elavul és megöregszik, mint a ruha. Te azonban, Istenem, ugyanaz maradsz és éveid el nem fogynak. | |
| A halál figyelmeztet felelősségünkre. Az "élet könyvében" minden föl van írva. Vajjon milyen lesz életem végén a rovancsolás eredménye? | |
| A halál figyelmeztet kötelességünkre. Adjunk hálát Istennek az eddigi életben vett minden jóért és csapásért, és tegyünk férfias elhatározást ezutáni életünk hűséges felhasználására | |
| A figyelmeztető halál | 104 |
| Mily rövid ez a földi élet! Az élet rövid. Nem szeretünk erre gondolni, pedig a mulandóság átérzése az első lépés az igazi élet felé | |
| Mily fontos a földi élet! Nem csak élvezet, nem csak munka, hanem még más is, istenszolgálat. | |
| Használd fel az életet! Fizesd ki adósságodat és jól gazdálkodjál! | |
| A kijózanító halál | 114 |
| A túlvilági élet hitének napsugara mellett máskép fogom látni a földi élet eseményeit. Mily rettenetes is volna, ha csak sírjaink volnának, de kereszt nem emelkednék rajtuk! Viszont a túlvilág fényénél még az élet mulandóságának tudata sem szegi szárnyát munkakedvünknek. A túlvilág hite összekötőkapocs az élő és már meghalt családtagok között: és létrehozója a felebaráti szeretet kegyeletes megnyilvánulásainak | |
| Máskép viselem el az élet szenvedéseit is. Vigasztal a túlvilág abszolút igazságszolgáltatása. Így vált a kereszténység a legoptimistább világnézetté, mely a szenvedésben és halálban is az örök élet diadalát tudja zengeni | |
| A vigasztaló halál | 136 |
| A halál a földi élet vége. Véget vet a földi szenvedésnek, igazságot oszt, kiegyenlíti a társadalmi egyenlőséget és törleszti Isten előtti adósságunkat | |
| A halál az örök élet kezdete. A halállal nemhogy vége volna az életnek, hanem azzal kezdődik az igazi élet. A halál hazatérés mennyei Atyánkhoz | |
| A legyőzött halál | 149 |
| A halál csak azon tud győzni, aki nem hisz az örök életben. Egész életünk szakadatlan birkózás a halállal, és a végén látszólag mégis a halál győz. | |
| Aki azonban hisz az örök életben, az legyőzi a halált. Az örök élet hitével győzzük le a halált. Aki így gondolkodik, az nem pogány módra gyászolja elhúnyt kedveseit | |
| Utolsó harcunk döntő pillanatában megjelenik mellettünk Krisztus. Egyházunk elhozza betegágyunkhoz Krisztust az Oltáriszentségben, külön szentséggel is erősít betegségünkben. Lelketlenség a beteget megfosztani ettől az erősítéstől! | |
| A tisztítóhely | 161 |
| Valóban van-e tisztítóhely? A kereszténység mindig vallotta ezt a hitet, sőt valamiféle formában megtaláljuk már a kereszténység előtti korban is. | |
| Miben áll a tisztítóhely? A tisztítóhely a tisztulás és vezeklés helye. Ezt a vezeklést csak a felületes gondolkodás tartja Istenhez méltatlannak. | |
| Mi következik a tisztítóhely hitéből? Tanítás: ez a hit enyhíti az örök pokol veszedelmét, könnyebbé teszi a mennyország elnyerését, és fölöslegessé a reinkarnáció hirdetését. Figyelmeztetés: mi, élők, segítsünk a megholtakon és igyekezzünk a bűneinkért járó jóvátételből még ebben az életben minél többet elvégezni | |
| Az örök kárhozat | 174 |
| Van pokol! Még a keresztény hit nélkül is rájött erre az okoskodó emberi ész; teljes bizonyosságra emelte aztán ezt a hitet a keresztény vallás. | |
| A pokol örök! Örök pokol! Mindent elhisznek egyesek, de itt fennakadnak. Pedig mindjárt megenyhül a pokol hitének rettenetessége, mihelyt azt is megfontoljuk, hogy tulajdonkép ki is kerül a pokolba. Hogyan kerülhetjük el a poklot? | |
| Az örök boldogság | 188 |
| Van-e mennyország? Az Úr Jézus szavaiból világosan tudjuk, hogy van; és pedig egyre máskép beszélt róla az Úr, mint előtte beszéltek! Nem tudjuk, hányan jutnak az égbe; de bízunk és dolgozunk | |
| Milyen lesz a mennyország? Látni fogjuk Istent és ez végtelen örömnek lesz forrásává. Soha ezt az örömet meg nem únhatjuk. Nemcsak látni fogjuk az Istent, hanem bírni is. | |
| A keresztény házasság | |
| A család fontossága | 211 |
| Kell-e a családról ily sokat beszélni? Valóban vannak, akik jogosan fölvetik ezt a kérdést: akik a régi, ideális családi körben nőttek fel. A kérdéssel foglalkoznunk kell, mert foglalkoznak vele mások kegyetlen, tapintatlan és vakmerő szabadossággal, és mert a házasság nem egyszerű állami szerződés, hanem erkölcsi és vallási intézmény is. | |
| Lehet-e erről a katolikus papnak beszélnie? Tudhat erről beszélni, mert ő is házasságból született, elfogulatlanabbul ítél, és a lelkipásztorkodásban bőséges tapasztalathoz jut. Szabad és kell is erről beszélnie, mert ha ez nem is könnyű feladat, a házasság lényegileg szent dolog, tehát az ő hatáskörébe tartozik. | |
| A házasság Krisztus előtt | 223 |
| A házasságot Isten rendelte. Ezt tanítja a Teremtés Könyvének első fejezete, ahol a férfi és a nő teremtéséről van szó, és második fejezete, ahol részletesen értesülünk a házasság megalapításáról. | |
| Mi a házasság az Isten akarata szerint? Nemcsak szerződés, nemcsak magánügy, hanem egy férfinak és egy nőnek sírig tartó szövetsége. Nélkülözhetetlen erőforrás a társadalom számára is. | |
| Kinek kell megházasodnia és kinek nem? A teljesen megtartóztató élet értékesebb ugyan Isten előtt, de az emberek legnagyobb része számára a helyes megoldás mégiscsak a házasság. Ki ne házasodjék és ki igen? | |
| A házasság Krisztus után | 236 |
| Mint gondolkodik Krisztus Egyháza a házasságról? Egyrészt egészen földiesen, de másrészt meg egészen égiesen is. Csak így lehet megérteni a keresztény házasság lényegét: a házasság szentség! | |
| Mit ad Krisztus a házastársaknak? Az Úr nászajándéka a szentségi kegyelem. Végig megmarad a szentség, amelyet az oltárnál vettek fel. Mik azok a szentségi kegyelmek, amikhez a házasság szentsége juttatja a házastársakat? | |
| Előkészület a házasságra | 247 |
| Távolabbi előkészület a házasságra. Neveljük a gyermekeket önfegyelmezésre, a leányokat nagyobb szerénységre és egyszerűségre és mindkét nembeli ifjúságot tiszta erkölcsi életre. | |
| Közelebbi előkészület a házasságra. A jegyesség az önvizsgálatnak, továbbá a másik jegyes megismerésének ideje. Miért félti mégis az Egyház a jegyeseket? | |
| A jó házastárs tulajdonságai | 259 |
| A fiú legyen komoly és felelősségét átérző. A házas élet óriási felelősséget jelent, és ez csak abban a fiatalemberben van meg, akiben nagy a munkakedv, kötelességteljesítés és becsületesség. | |
| A leány legyen szerény és házias. A vőlegény győződjék meg, megvan-e leendő feleségében a kellő szerénység és háziasság. Hihetetlen, mily könnyelműek egyesek ebben az életbevágó kérdésben! | |
| Mindkettő legyen vallásos. Sorsdöntően fontos, hogy a házastársak vallásosak legyenek, tehát vallásos ember ne menjen házastársul nem vallásoshoz. A szülők szent kötelessége vallásosan nevelni a gyermekeket. | |
| Akadályok a házasság útján | 272 |
| A házassági akadályok általában. Az Egyház tapasztalata hozta létre a házassági akadályokat. Főleg mindig követelte a házastárs választásának szabadságát | |
| Az elváltak új házassága. Micsoda zürzavaros eseteket mutat erre a mai, meglazult erkölcsű világ! De az Egyház érinthetetlennek tartja a házassági köteléket. | |
| A vegyesházasság akadálya. Nehéz és kényes téma, de nem térhetünk ki előle. Az Egyház nyíltan és határozottan ellene van a vegyesházasságoknak. Miért van ellene? | |
| Az egynejű házasság | 285 |
| A házasság fogalma megköveteli az egynejűséget. Nem lehet föladni a monogámiát azért sem, mert ez Istennek határozott parancsa, de azért sem, mert a magasabb emberi kultúrának is nélkülözhetetlen alkotó eleme. | |
| Az egynejűség megköveteli a házassági hűséget. Vajjon meg lehet-e azt tartani? Igen. De aki meg akarja tartani, kerülje mindazt, ami a hűség megtartását megnehezíti és tegye meg mindazt, ami megkönnyíti. | |
| A "megreformált" házasság | 297 |
| A "megreformált" házasság formái. "A próbaházasság". De amit itt kipróbálnak, az nem házasság! "A pajtásházasság". Teljesen félreismeri mind a nő lelkületét, mind az emberi kultúra követelményeit. | |
| Az Egyház elveti az így "megreformált" házasságot, mert felületes és jogtalan az az érvük, mely "engesztelhetetlen gyűlöletre" hivatkozik és óriási katasztrófát jelentene az ilyen "reformálás" | |
| A felbonthatatlan házasság (I.) | 309 |
| A házasságnak felbonthatatlannak kell lennie az Isten akaratából. Az Isten egy férfit és egy nőt teremtett; "amit tehát Isten egybekötött, ember el ne válassza." Még a hűség megszegése sem bontja föl magát a házassági köteléket. | |
| A házasságnak felbonthatatlannak kell lennie, annak lényege miatt is, mert a keresztény házasság mása Krisztus és az Egyház titokzatos egységének. | |
| A házasságnak felbonthatatlannak kell lennie annak céljai miatt is. Csak így valósítható meg az emberi nemnek emberhez méltó fenntartása, és a házastársak kölcsönös segítése és teljes egybeforradása | |
| A felbonthatatlan házasság (II.) | 321 |
| A felbonthatatlanságot megköveteli az emberiség érdeke is. A házasság felbontása átok a férfira, még inkább a nőre, leginkább pedig a gyermekre; a válás tehát átok magára az emberiségre is és ellensége magának a közjónak. | |
| Ellenvetések a felbonthatatlansággal szemben. "Ez szörnyűség, szívtelenség!" "Pokol az életünk egymással! Ilyenkor sincs elválás?" Az Egyház is látja a szomorú valóságot. De csináljunk mérleget: Mit jelent, ha a házasság felbonthatatlan és mit, ha felbontható? | |
| A felbontott házasság | 334 |
| A házassági elválások számának emelkedése. A statisztika fájdalmas adatai. "Dehát az Egyháznak is kellene belátással lennie! - mondják. Nem ismeri a családok tragédiáit?" | |
| A válások okozta nyomorúság. "Nem lehet tovább bírni: elválok!" Sajnos, vannak, akik nemcsak elválnak, hanem új házasságra is lépnek előbbi házastársuk életében, sőt könnyen és felületesen ítélkeznek az Egyház eljárása fölött | |
| A boldog házasság | 346 |
| A családi asztal. Ezen értjük a közös élet egész problémakörét; főként a tekintély elvének érvényesülését és a szeretetnek uralmát. | |
| A családi élet feszület. A feszületet szószerint is értsük fizikai értelemben: illő tisztelethelyet nyerjen az minden keresztény családi szentély falán! De értsük méginkább a feszület által jelképezett vallásos gondolkodásra és az abból fakadó önfegyelmezésre, önnevelésre és önuralomra | |
| A gyermektelen házasság (I.) | 359 |
| A gyermek kizárása a családból vétek az Isten ellen. Mennyivel nemesebb felfogás uralkodott erről a kérdésről már a kereszténység előtt is! A kereszténység fölfokozta ezt a nemes felfogást. De ezt a fönséges gondolkodást fölforgatta az önző világfelfogás | |
| Vétek a gyermek érdekei ellen. A több-gyermeket a szülők helyesebben nevelhetik. Maguk a testvérek is nevelik egymást. Sőt a gyermekek nevelik a szülőket is. | |
| Vétek a szülők érdekei ellen. Egy gyermek nem gyermek, hanem örökös aggodalom. Pedig az egy gyermek többe kerül, mint a többi gyermek. Viszont a gyermek nagy vigasztalás a szülőknek | |
| A gyermektelen házasság (II.) | 371 |
| Nincs gyermek. Persze, nem szabad szemrehányást tenni azoknak, akik szeretnének gyermeket, de az Isten nem részesíti őket ebben az örömben; de igenis azoknak, akik bűnös módon zárják el a gyermek előtt az életbe vezető kaput | |
| Miért nincs gyermek? A leggyakrabban előhozott kifogás, a nehéz gazdasági helyzet, sokszor csak ürügy, de még ha igaz is, akkor sem szabad az Isten törvényéhez nyúlni. Másik kifogás az egészségügyi ok. Egyházunk azonban mindenkivel szemben védi a gyermeket | |
| A sokgyermekes házasság (I.) | 383 |
| A kersztény családban tisztelik a gyermeket. A keresztény világfelfogás szerint a gyermek "szent dolog" és "istenáldás". | |
| A keresztény családban nevelik a gyermeket. A gyermek nevelése a szülők első kötelessége. Minél korábban kezdeni a nevelést! A gyermek legértékesebb nevelője az édesanyja. | |
| A sokgyermekes házasság (II.) | 394 |
| A szülők példája a legelső nevelői tényező. "Ahogy az öregek énekelnek, úgy táncolnak a fiatalok." Mennyit ront a szülők rossz példája, és viszont mennyire fölemelő az ő nemes viselkedésük a gyermek kialakulására! | |
| Mire neveljük a gyermekekt? Föltétlen engedelmességre, tekintélytiszteletre, igazmondásra, erkölcsi tiszta életre, vallásosságra | |
| A keresztény házasság | 407 |
| A keresztény házasság eszménye. Már az első házasság is több volt merőben természetes szövetségnél. Krisztus pedig nemcsak visszaállította az eredeti eszményt, hanem szentséggé is tette. A házasságot tehát nem az ember találta ki. | |
| A házasságot nem szabad "megreformálni!", bár az emberiség nagy haladást tett is a technikában és tudományban és bár messze marad is a valóság a keresztény ideáltól | |
| Mily érdekek fűződnek a családi élet megerősödéséhez Az állam nem tudja nélkülözni az erős családot. Látjuk, hová vezetnek az elválások! Ezért is áll a katolikus Egyház rendületlenül a házasságnak válással meg nem hamisított krisztusi eszménye mellett. | |
Folytatás Microsoft-tal