Hittel és alázattal

Előszó

Horvát Adolf Olivér professzor úr, a Ciszterci Rend tanára, a Mecsek-hegység és a Szársomlyó szerelmese, az egész Dél-Dunántúl természetvilágának elhivatott kutatója, sok ezer diák tisztelt tanára és nagyszámú tudós nemzedék szakmai pályafutásának elindítója jó egészségben érte meg 95. életévét.
A botanika iránti elhivatottság kísérte végig ezt a szellemi tevékenységben gazdag életet. Különös alapossággal kutatta a Mecsek-hegység növényvilágát, amelynek eredményeként születtek meg a magyar szakirodalomban maradandó, gyöngyszemként ismert munkái, "A Mecsekhegység és déli síkjának növényzete" (Pécs, 1942, a Ciszterci Rend kiadása) és a "Die Vegetation des Mecsekgebirges und seiner Umgebung" (Budapest, 1972, Akadémiai Kiadó).
Oktató és tudományos kutató munkája mellett a botanika területén tevékeny részese volt a dél-dunántúli tudományos élet szervezésének is. Szabó Pál Zoltánnal karöltve egyik szervezője és külső tagként alapítója volt a Dunántúli Tudományos Intézetnek, 1943-ban. 1969-ben nagy lelkesedéssel fogadta az MTA Pécsi Akadémiai Bizottság létrehozásának gondolatát és kezdettől fogva aktívan közreműködött a Biológiai és Környezetvédelmi Szakbizottságok tudományos munkájában. Külföldön és itthon kongresszusok, konferenciák, vitaülések egyik legaktívabb résztvevőjeként inspirálta a fiatal kutatók nemzedékeit a botanika szeretetére és művelésére. Vissza