Hittételek és vélemények könyve

Előszó

Hit és tudás viszonyát leginkább egy mindenki által jól ismert ikerpár történetéhez lehetne hasonlítani. Rebekah méhében két magzat viaskodott az elsőszülöttségért. A világra jövetel harcában az erősebb szerezte meg a győzelmet, míg a "fiatalabb" a sarkánál fogva követte. Azonban már méhen belüli dulakodásukkor megmondatott, hogy az idősebb szolgálja majd a fiatalt. A vita igazából azóta sem ült el: az idősebb és erősebb csak nehezen nyugszik bele, hogy a sarkában érkező elorozta tőle elsőszülöttségét, a fiatalabb pedig nem csupán az atyai áldást szerezte meg magának, de egy bizonyos éjszakai tusa során - új nevével együtt - ennél magasabb áldásra is szert tett. Ugyanakkor mégiscsak testvérek ők, s az azt firtató kérdésre, mikor jön majd el a
Messiás, az írott Zsidó hagyomány egy titokzatos helyén az a válasz, hogy "ha majd Ézsau könnyei elapadtak". Vissza

Fülszöveg

A Hittételek és vélemények könyve a középkori zsidó filozófiai gondolkodás első szisztematikus összefoglalása. A X. századi Bagdadban keletkezett, mely a Marokkótól Indiáig terjedő Iszlám birodalom politikai és kulturális központja, korának legnagyobb világvárosa volt. A mű kettős céllal íródott: egyrészt a korabeli vallási viták légkörében a zsidó hit védői számára kívánt racionális alapú érvrendszert kidolgozni, másrészt a zsidó vallás arculatát a belső véleménykülönbségekkel szemben próbálta meg egységesíteni.
A könyv szerzője, Szádja ibn Juszuf al-Fájjúmí, 882-ben született Egyiptomban. 926-ban, annak ellenére, hogysem tartozott a helyi arisztokráciába, a szúrai (Irak) akadémia vezetőjévé (gáon) nevezik ki, mely a talmudi idők óta a zsidó tudományosság fellegvárának számított a diaszpórában. Főműve, A hittételek és vélemények könyve, 933- ban, Bagdadban keletkezett.
Ez a középkori iszlám racionális teológiájára (kalám) reflektáló zsidó racionalizmus legnevezetesebb alkotása. Tizenegy értekezése felöleli kora összes általános filozófiai problémáját, s azt kísérli meg bizonyítani, hogy az isteni kinyilatkoztatás és a filozófiai spekuláció nemcsak tökéletes harmóniában állnak, hanem egy- ~ mást a lélekben erősítik is. Szádja művét mintegy kétszáz évvel Májmonidész A tévelygők útmutatója előtt írta. Műfajában hasonló hozzá, tekintettel arra, hogy a legalapvetőbb bölcseleti kérdésekre keres választ. Filozófiatörténeti jelentősége felbecsülhetetlen, mivel a tradicionális zsidó gondolkodást emeli be a racionális alapú filozófiai gondolkodás szférájába. Vissza