Hívők, egyházak

Előszó

Közel egy évtizede, hogy az MTA Filozófiai Intézetének gondozásában és irányításával megindult a hazai egyházak életének és a vallásosság mai magyarországi helyzetének komplex tudományos eszközökkel való kutatása. Az ekkor megfogalmazott célok között szerepelt az egyházak közelmúltbeli történetének vizsgálata, tanító és tudományos tevékenységük elemzése csakúgy, mint annak számbavétele, miként alakult az utóbbi évtizedekben a hazai vallásosság szerkezete, intenzitása, a hívő meggyőződése és a hívő közösséghez tartozás jelentősége a vallásos emberek körében.
A hívő meggyőződés széleskörű hatására, a vallási eszmék és szervezetek társadalmunkban való jelenlétének tényeire és a hazai egyházak léte lehetőségeinek az utóbbi hónapokban tapasztalt rokonszenvesen gyors bővülésére gondolva aligha kell bizonygatnunk, hogy a szóban forgó vizsgálatok nélkülözhetetlen, sőt egyre növekvő jelentőségű hozzájárulást jelenthetnek a hazánkban ma hatni képes, értékes eszmék, érdekek, ideálok, cselekvési elvek gazdag sokféleségének jobb megismeréséhez. E tény jelentőségének felismerésén túl ösztönzőleg hatottak a kutatás kezdeményezőire és végzőire a vallásosság és az egyházak belső átrendeződésére utaló jelek, a politikai-ideológiai előítéletek örvendetes fogyatkozása, valamint a hívők és nemhívők közötti mind szélesebb körben folyó párbeszéd eredményei. A hazai vallástudományi kutatómunka néhány korábbi eredménye mintegy garanciát adott arra is, hogy - tudásunk részlegessége, töredékessége ellenére - kísérletet tegyünk a mai Magyarország "vallási térképének" tárgyilagos és igényes megrajzolására. Vissza