A rendszerváltás forgatókönyve 7.

Kerekasztal-tárgyalások 1989-ben/Alkotmányos forradalom/Tanulmányok/Felsőoktatási tankönyv

Szerző

'Hofer Tamás: A rendszerváltás forgatókönyve 7. ' összes példány

Kiadó:	Új Mandátum Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2000
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	825 oldal
Sorozatcím:	A rendszerváltás forgatókönyve
Kötetszám:	7
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 17 cm
ISBN:	963-9158-78-X

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Nyolckötetes vállalkozásunk hetedik köteteként az 1989-es kerekasztal-tárgyalásokról, és bővebben, a demokratikus átmenet sajátosságairól szóló tanulmánygyűjteményt tartja kezében az olvasó. A könyvsorozat szerkesztőiként úgy gondoltuk, vállalkozásunk akkor lehet teljes, ha nem csak az általunk feltárt, rekonstruált és összegyűjtött dokumentumok bemutatására, hanem értékelő elemzésére is kísérletet teszünk. Ha a számos témába vágó folyóirat-cikktől, illetve a néhány ismert monografikus feldolgozástól eltekintünk,1 mind ez idáig egyetlen olyan kötet jelent meg a nemzetközi könyvpiacon, amely az 1989-90-es kelet-közép-európai kerekasztal-tárgyalásokat átfogóan, országonkénti esettanulmányokra építve, összehasonlító igénnyel közelítette meg: a Jon Elster által szerkesztett The Roundtable Talks and the Breakdown of Communism című kötet, amely 1996-ban került az angolszász világ könyvesboltjaiba a University of Chicago Press gondozásában. Ebben a könyvben Sajó András tanulmánya foglalkozik a magyarországi kerekasztal-tárgyalásokkal.2 Ez a tanulmány részben a Richter Anna (a Független Jogász Fórum tagja) által közzétett interjúkötetre,3 részben a Fekete Doboz dokumentumfelvételeire, részben pedig a korabeli sajtóforrásokra támaszkodik.4 Most azonban, hogy a tárgyalások dokumentumainak (reményeink szerint) egésze nyilvánosságra került, eljött az ideje a kerekasztal-tárgyalások többszempontú, alaposabb elemzésének. Jelen kötet, az Alkotmányos forradalom ennek a célnak kíván megfelelni. Intellektuális szempontból a könyv több szellemi erőforrásra támaszkodik. Egyrészt - magától értetődően - hasznosítani kívánja a nyolckötetes sorozat szerkesztői, sőt tágabb, kutatói közösségének a kutatás évei alatt felhalmozódott tudását, tapasztalatait. Itt kell megemlíteni a vállalkozásban legszorosabban együttműködők - Kalmár Melinda, Mását Ádám, Rainer M. János, Ripp Zoltán, Békés Csaba, Révész Béla, Tordai Csaba, Bozóki András és Karácsony Gergely - új, itt először publikált írásait. Másrészt e könyv tartalmazza mindazokat a fontosabb tanulmányokat, amelyeket szerzőik az elmúlt években publikáltak a kerekasztal-tárgyalásokról, illetve azok szélesebb (történeti, szociológiai, politikafilozófiai, antropológiai, alkotmányjogi és közgazdasági) összefüggéseiről. Vissza

Fülszöveg

A rendszerváltás forgatókönyve hatodik kötete az 1989 júniusában megkezdődött Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások politikai munkabizottságainak dokumentumait tartalmazza. A tárgyalások hármas szerkezetében a munkabizottságok jelentették a valódi műhely-szintet, amelynek keretében a résztvevők először fejtették ki álláspontjukat, s amelyen a nézetkülönbségek is először körvonalazódtak. A tárgyalások módszeréből következően a középszintű politikai egyeztető tárgyalásokon a munkabizottságok képviselői a „műhelyekben" kialakult megállapodások fő vonalait ismertették, majd összegezték azokat a kérdéseket, amelyekben a szakértők között nem jött létre konszenzus, s ezeket bocsátották vitára. Azokban az esetekben, amelyekben a középszinten sem alakult ki konszenzus, a kérdéseket visszautalták a szakértői szintre. A tárgyalópartnerek elvi politikai és szakmai megállapodása végül a középszinten született meg, az ünnepélyes aláírásra pedig a plenáris ülésen került sor. A munkabizottsági egyeztetések rendkívüli mélysége, sokrétűsége, a témák sokasága, a tárgyalópartnerek aprólékos-körültekintő gondossága folytán ezek a viták a tárgyalások középszintjén már csak jelzésszerűen jelenhettek meg. A munkabizottsági ülések jegyzőkönyveinek jelentőségét növeli az is, hogy a szakértői viták nem fejeződtek be a középszintű tárgyalásokat lezáró 1989. szeptember 18-i megállapodással, hanem éppen ennek megfelelően a továbbra is nyitott kérdésekről - többek között a választások nyilvánosságáról, a tájékoztatási és informatikai törvényről, vagy a politikai kérdések erőszakos megoldásának kizárásáról - még 1989. november végén is folytak tárgyalások a munkabizottságokban. A tárgyalások struktúráját illetően a tárgyalópartnerek az 1989. június 10-én aláírt megállapodásban rögzítették, hogy az érdemi tanácskozás plenáris üléseken és bizottságokban folyik majd, s ez utóbbiak feladata az lesz, hogy szakértői szinten készítsék elő a középszintű tárgyalásokat. A megállapodás ugyanakkor lehetővé tette azt is, hogy ezek a munkabizottságok - újabb szakértők bevonásával - albizottságokat hozzanak létre. Az első, reprezentatív jellegű nyitó plenáris ülésre 1989. június 13-án került sor, a második plenáris ülésre pedig június 21-én. Vissza

Tartalom

A kötet szerzői 1
Előszó 11
1. A magyar rendszerváltás
Bozóki András: A kerekasztal-tárgyalások és a rendszerváltozás 21
Bruszt László - Dávid Stark: A politikai játéktér újraformálása Magyarországon: a konfrontáció politikájától a kompetíció politikájáig 54
Kis János: Reform és forradalom közt 91
Tőkés Rudolf: Intézményalkotás Magyarországon: elemzési szempontok és alkotmányos modellek (1989-1990) 147
Halmai Gábor : Az 1949-es alkotmány jogállamosítása 180
2. A rendszerváltás szereplői
Lengyel László: A kerekasztal hősei 203
Ripp Zoltán: Egység és megosztottság: az ellenzék viszonya az MSZMP-hez a kerekasztal-tárgyalásokon 219
Kalmár Melinda: Modellváltástól a rendszerváltásig: az MSZMP
taktikájának metamorfózisa a demokratikus átmenetben 283
Tóth András: Semmi sem dőlt el, és mégis minden eldőlt: a szakszervezetek a kerekasztalnál 308
Bozóki András - Karácsony Gergely: Életút és politika: a kerekasztal-tárgyalások résztvevői 344
Révész Béla: Az Ellenzéki Kerekasztal és az állambiztonsági szervek 420
6 Varialom
3. A kerékasztal-tárgyalások tematikája
Tordai Csaba: A Harmadik Köztársaság alkotmányának születése 481
Mását Ádám: Egypártrendszer után, többpártrendszer előtt: a ,,párttörvény " vitája 503
John W. Schiemann: A választási törvény megalkotása 534
Kutrucz Katalin: A büntetőjogi és büntetőeljárási szabályok átalakítása 564
Vásárhelyi Mária: A tárgyalások nyilvánossága, a nyilvánosság tárgyalása 575
Laki Mihály: Az ellenzéki pártok gazdasági elképzelései 1989-ben 593
4. Túl a Kerekasztalon: rendszerváltás szimbolikus mezőben
Hofer Tamás: Harc a rendszerváltásért szimbolikus mezőben: 1989. március 15-e Budapesten 627
Rainer M. János: A rendszerváltozás és az ötvenhatos hagyomány 651
Alan Renwick: Az eliten kívüli erők szerepe a rendszerváltásban 659
5. A kerekasztal-tárgyalások nemzetközi összehasonlításban
Jósé Casanova: A spanyolországi demokratikus átalakulás tanulságai 681
John K. Glenn: Kerekasztal-tárgyalások és demokratizálás
Lengyelországban és Csehszlovákiában 712
Elzbieta Matynia: A demokrácia századvégi berendezkedése, avagy a lengyel kerekasztal 731
Ralitsa Peeva: A bolgár kerekasztal-tárgyalások összehasonlító szempontból 744
Calin Goina: Románia esete: tárgyalások a forradalom után 767
Arató András: Kerekasztalok, demokratikus intézmények és az igazságosság problémája
780
Békés Csaba: Vissza Európába: a magyarországi rendszerváltás nemzetközi háttere 792