| Előszó | |
| Első korszak 1815-től 1848. évi március hó 15-ig | |
| Európa helyzete 1815-ben | 1 |
| Az 1815-1821-iki idők jellemzése | 5 |
| A népek belső forrongása. Függetlenségi mozgalmak | 7 |
| Ferencz császár és király s kanczellárai | 12 |
| Magyarország helyzete a szent szövetség után 1825-ig | 17 |
| A nemzet és nemzeti visszahatás | 19 |
| Katonafogdosás és önkényü adóemelés | 22 |
| Magyarország reformkorszakának kezdete | |
| Az 1825-27-ki országgyűlés és az ország sérelmei | 27 |
| A magyar nyelvkérdés az országgyűlésen s a magyar tudományos akadémia megalapítása az 1827-ki XI. és XII. törv.-czikkek által | 29 |
| Törvények és országgyűlési bizottságok | 31 |
| Az 1825-27-ki országgyűlés némely különösb tárgyalásai | 33 |
| Gróf Széchenyi István születése és politikai pályája 1791-1860 közt | 35 |
| Magyarország reformkorszakának folytatása | |
| Az 1830-ki országgyűlés | 47 |
| A cholera és parasztlázadás 1831-n | 50 |
| Az 1832-36-ki országgyűlés. A magyar országgyűlés szerkezete | 52 |
| Az 1832-36-ki országgyűlés fontosabb tárgyalásai | 54 |
| Erdély helyzete a bécsi békekötés előtt és után | 73 |
| Az erdélyi 1834-ki sérelmi országgyűlés és báró Wesselényi Miklós | 77 |
| Az erdélyi 1837-38-ki úgynevezett "csöndes" országgyűlés | 91 |
| Az 1839-40-ki országgyűlés reformjai s új sérelmek | |
| Előzmények | 98 |
| Az országyűlés kezdete | 100 |
| Követválasztási és szólásszabadsági sérelem | 101 |
| A vegyes házassági és vallási sérelem | 103 |
| Új reformtörvények | 106 |
| A vármegyék | 107 |
| Tót és horvát nemzetiségi mozgalmak | 108 |
| Reformküzdelem az irodalomban | |
| Kossuth és a "Pesti Hirlap". Gróf Széchenyi István és a "Kelet Népe" | 111 |
| A nemesség és az adó | 114 |
| Deák Ferencz ítélete az 1839-40-ki országgyűlés törvényalkotásairól | 116 |
| Erdély közállapota az 1839-40-ki magyar országgyűlés után | 134 |
| Erdély országgyűlése 1841-42-n | 145 |
| Az 1843-44-ki reformországgyűlés | |
| Követválasztási korteskedések e korszakban | 160 |
| Az 1843-44-ki országgyűlés kezdete | 162 |
| Ez országgyűlés főbb törvényhozási tárgyalásai | 163 |
| A sajtó befolyása a reformkérdések tisztázására. Szemere Bertalan követjelentési beszéde az 1844-ki országgyűlés törvényhozóiról és hozott törvényeiről | 169 |
| Az egyesületi munkásság kezdete | 182 |
| Védegylet. Gyári s kereskedelmi társulatok. Mértékletességi egyletek | 182 |
| Vasútak | 183 |
| Tisza-szabályozás | 184 |
| Reactionarius kormánypolitika és az adminisztratori rendszer | 185 |
| József nádor halála, s helyére fia, István megválasztása. Couservativ és liberalis pártszervezkedés. Programmok | 186 |
| Erdély hirlapirodalmi viszonyai. Szász reactio és az 1846-47-ki országgyűlés | 190 |
| A nagy reformok korszaka. Az 1847-48-ki pozsonyi országgyűlés | |
| Az országgyűlés kezdete | 202 |
| Válaszfölirati viták | 203 |
| Közteherviselés, örökváltság, ősiség eltörlése | 205 |
| Horvát és az Erdélyhez kapcsolt Részek (Partium) miatti sérelem | 207 |
| Az adminisztratori rendszer miatt támadt sérelem | 208 |
| Az 1848-ki új alkotmány s annak megvédésére folytatott harczok kezdete 1848-49 ápril 14-ig | |
| A párizsi 1848 február 24-ki forradalom s annak hatása a magyar országgyűlésre. Pozsony, márczius 3. | 213 |
| Bécsi mozgalmak márczius 13-n | 215 |
| Budapest, márczius 15-n | 217 |
| A magyar kormány Pozsonyban, márczius 18-n | 218 |
| Az első független felelős magyar ministerium | 220 |
| A reactio kezdete Bécsben. A király megtagadja, majd ismét megadja a független magyar ministeriumot | 221 |
| A néphangulat | 224 |
| Az 1848 márcziusi és ápril 31-ki sarkalatos törvények | 225 |
| A bécsi forradalom hatása a Magyarországon márcziusban és áprilisben kivívott alkotmányreformokra | 228 |
| Egy osztrák publicista ítélete és jóslata Metternich herczegről. Ennek gróf Széchenyi Istvánnal érintkezése Magyarország közügyeiben | 234 |
| Az 1848-ki májusi és juniusi események | |
| Német nemzeti parlament | 250 |
| A bécsi mozgalmak túlzásai | 251 |
| Szerb pártülés. Karlóczai gyűlés | 252 |
| Jellasics horvát bán és a magyar kormány | 254 |
| Államadósságok. Pénzügyek | 258 |
| Szerbek és honvédek | 261 |
| Erdély egyesülése Magyarországgal | 262 |
| A julius 4 - december 31-ki pesti országgyűlés 1848-n | |
| Az országgyűlés megnyitása | 281 |
| Kossuth a nemzettől 200.000 katonát és 42 millió forint erejéig hitelt kér | 282 |
| Radeczky custozzai győzelme | 285 |
| Az első állami költségvetés | 287 |
| Szerb lázadás. Szent-Tamás háromszori ostroma | 288 |
| Az országgyűlés, a horvát pártülés kezdetén | 290 |
| Jellasics betörése Magyarországra | 295 |
| Jellasics Bécsbe menekülése. Gróf Lamberg. Gróf Zichy Ödön. Pákozd. Ozora | 300 |
| Bécs, october 3-n és 6-n. Schwechat | 303 |
| Hadi készületek. A szerbekkel vívott csaták | 306 |
| Az erdélyi szász és oláh reactio az Uni ellen. Agyagfalvi székely gyűlés. A magyarság s kivált a nemesség kiírtása | 309 |
| A december 2-ki trónváltozás és a függetlenségi harcz 1849-n | 333 |
| A magyar és osztrák hadak számereje. Hurbán és Schlick a háború kezdetén | 336 |
| Az osztrák hadak betörése | 337 |
| A debreczeni országgyűlés. A felső-dunai hadsereg nyilatkozata | 339 |
| Görgey felvidéki hadjárata | 340 |
| Kápolnai és szolnoki csata | 342 |
| Bem Erdélyben s győzelmes hadjárata | 345 |
| Az oroszok behívása Erdélybe és Magyarországba | 351 |
| A függetlenségi harcz 1848-49-n | |
| Harczok a szerbekkel. Perczel Mór hadjárata | 370 |
| Görgey áprili hadjárata Tisza-Füredről, Isaszegen, Váczon, Nagy-Sarlón át Komáromig. Budavár ostroma és bevétele | 372 |
| Magyarország függetlenségi nyilatkozata ápril 14-n 1849 | 375 |
| Az orosz segélyhadsereg betörése Magyarországra. Magyar-osztrák-orosz haderő | 379 |
| Harczok Komárom körül | 381 |
| Harczok Bácsban és Erdélyben | 383 |
| Az erdélyi és magyarországi oláhok bécsi actiója és sikertelensége. Az udvar biztatásai s a márczius 4-ki cs. alkotmány leverő hatása. A magyar kormány föltételei a havasi oláhsághoz. A szászok áldozatai és a nyert igéretek | 384 |
| A szabadságharcz végnapjai | |
| Az oroszok másodszori betörése Erdélybe | 394 |
| Görgey levonulása Komáromból Világosig, nyomában Paskievics orosz főhadvezér. Haynau hadműködése Buda-Pesttől Temesvárig | 395 |
| Kossuth a kormányról lemond. Görgey a katonai és polgári főhatalmat kezébe veszi, Világosnál a fegyvert leteszi, s példája követésére hadtestparancsnokkal felszólítja. Kossuth és társai a hazát elhagyják | 398 |
| Komárom vár önfeladása. Emigránsok | 403 |
| Az october 6-ki kivégzések. Compromittáltak bebörtönzése | 406 |
| A királyi ideiglenes központi polgári közigazgatás és szervezete. A működő orosz és osztrák hadsergi biztosok. Vidéki katonai parancsnokok és polgári biztosok | 410 |
| Somsich Pál közszolgálatra ajánlkozása s később visszalépése. "Das legitime Recht Ungarns und seines Königs" czimű politikai művének rendkívüli hatása | 428 |
Folytatás Microsoft-tal