Holló László grafikái

Előszó

Két esztendeje csupán annak, hogy Holló László életművével megismerkedhettünk. Kilépett debreceni magányából és a hosszú alkotóévek alatt százszámra készült festményekből és a megszámlálhatatlanul sok grafikából bemutatott egy kis hányadot, — az életmű ismertetéséhez a legfontosabbnak vélt munkákat. A két év előtti kiállítás a nagy szakmai érdeklődés mellett — a Kossuth díjjal — hivatalos elismerést is hozott. Az idős művész a kiállítás után — mintegy a kölcsönös megbecsülés jelképeként, — munkái javából festményeket ajándékozott a Magyar Nemzeti Galériának.
Most újra jelentkezik néhány akvarellel, tus és ceruzarajzzal, talán csak annyi művel, hogy ismét hírt adjon magáról, munkásságáról.
Holló László 1887-ben született Kiskunfélegyházán. Itthoni és külföldi tanulmányainak befejezése után az első világháború vitte őt Debrecenbe. Életének és művészetének nagyobbik fele úgy kapcsolódik a városhoz és környékéhez, hogy debreceni festőként tartjuk őt számon.
Művészete szinte töretlen továbbfolytatása annak az alföldi festészetnek, amely a Munkácsy örökség felhasználásával alakult. Nem kizárólagos témája az Alföld. Romantikus szemléletű, mélytónusú képein a sík vidék éppoly természetes jelenség, mint a Vasárnapi delelő hegyei. Mégis elsősorban ennek az alföldi iskolának részese, festészeti felfogásával, tematikájának drámaiságra hajló paraszti vonzódásával.
A most bemutatásra kerülő rajzok előadása azonos festészetével. Nyugtalan, lázas vonalritmusú, tónusosán festői megoldású grafikák arról tanúskodnak, hogy alkotójuk elsősorban a színeket érzékeli a világból. Vissza