Egyházszakadás a Kádár-korszakban

Tartalom

Ellentmondásokkal terhelt, nehéz időszak, tele súlyos kihívásokkal - leginkább így írhatnánk körül a Kádár-korszakot az egyházak szempontjából. Vajon mi jellemezte a korszak két kisegyházának vezetőit és tagságát ebben az időszakban? Mennyiben tudták, illetve akarták kiszélesíteni az állam által kijelölt mozgásterüket? Kötetünkben az 1956-1989 közötti történelmi periódust olyan szempontból dolgoztuk fel, hogy a metodista és a hetednapi adventista felekezeten belül milyen ellenálló mozgalmak jöttek létre ebben a korszakban. Vizsgáljuk ezek kialakulásának okait, lefolyását, ezen belül küzdelmeiket az állami szervekkel és saját egyházvezetésükkel. A történetet kifejezetten drámaivá teszi az egyes egyházvezetők, lelkészek beépítettsége, az állambiztonsági szervekkel folytatott kapcsolatuk. A tiltakozó mozgalmak által felvetett problémákat egyik esetben sem sikerült megnyugtatóan rendezni, így mindkét felekezet esetében egyházszakadásra került sor, és ezek a mozgalmak külön közösségben folytatták tovább hitéletük gyakorlását - ilyen módon tehát a történetük a Kádár-korszakon is túlmutat.

Figyelemre méltó, hogy a tiltakozó mozgalmak milyen sok éven át kitartottak az általuk képviselt ügy mellett, és az, hogy az erős nyomás ellenére is következetesen ragaszkodtak a lelkiismereti és vallásszabadsághoz egy olyan történelmi korszakban, amelyben ezek az alapvető emberi jogok leginkább csak papíron léteztek.

,,Vallás dolgában legyünk őszinték: igazi pogányok, igazi zsidók, igazi keresztények" - írja Blaise Pascal 590. töredékében. Ennek a gondolatnak a tükrében igyekeztünk vizsgálni mindazokat az eseményeket, amelyekkel az áttekintés során találkozhatunk.



Holló Péter 1978-ban született Székesfehérváron. Középiskolai tanulmányait a Kodály Zoltán 12 Évfolyamos Ének-zenei, Művészeti Iskolában végezte. Történelem szakos bölcsész és középiskolai tanári diplomát szerzett 2001-ben a Pécsi Tudományegyetemen, 2005-ben pedig teológiai diplomát a Sola Scriptura Teológiai Főiskolán. 2006 óta tanít ez utóbbi intézményben, 2008 óta a Sola Scriptura teológiai folyóirat szerkesztője, 2024 óta a főiskola rektora. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán 2023-ban szerzett doktori fokozatot. Számos tudományos konferenciai előadás és publikáció fűződik nevéhez, amelyek érintik a magyarországi kisegyházak történetének, historiográfiájának több aspektusát is, ezenkívül a Kádár-korszak egyházpolitikájával és az ügynökkérdéssel kapcsolatban is több írása jelent meg. Vendég előadó a Károli Gáspár Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, valamint országszerte tart bibliai és egyháztörténelmi témájú ismeretterjesztő előadásokat.

Témakörök