kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | ELTE-BTK Kulturális Antropológia |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 172 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 28 cm x 20 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal. |
Szógyűjtemény | 10 |
Irodalom | 21 |
Az antropológiai megközelítés | |
Az antropológia, mint a tudás egy területe | 43 |
Az antropológia részterületei | 43 |
Az antropológia megkülönböztető jegyei | 44 |
Az antropológiai megtérítés módjai: elmélet, értelmezés és tudomány | 45 |
A terepmunka | 46 |
A kulturális antropológia szemléletmódjai | 46 |
A holisztikus szemléletmód | 46 |
Az összehasonlító szemléletmód | 47 |
A relativizmus | 47 |
Az antropológiai gondolkodás története | |
A XIX. századi gyökerek | 48 |
Az egyvonalú evolúció elmélete | 50 |
A diffúzionizmus | 51 |
A történeti partikularizmus | 52 |
A funkcionalizmus | 53 |
A biopszichológiai funkcionalizmus | 54 |
A strukturalista funkcionalizmus | 55 |
A későbbi evolúciós elméletek | 56 |
Az általános evolúció elmélete | 56 |
A specifikus evolúció elmélete | 56 |
A modern materialista megközelítések | 57 |
A történeti materializmus | 57 |
A kulturális materializmus | 58 |
A modern idealista megközelítések | 58 |
Materializmus vs. idealizmus | 59 |
A strukturalizmus | 59 |
Az interpretív antropológia | 60 |
Az etnográfiai kutatás | |
A terepmunka elemei | 60 |
A terepmunka előkészítése | 61 |
A terepmunka módszerei | 62 |
A résztvevő megfigyelés | 63 |
A kérdések feltevése | 63 |
A terepmunka gyakorlata | 64 |
Egy szélesebb világkép kialakítása | 64 |
A terepmunkát végző társadalmi felelőssége | 64 |
A kultúra fogalma | |
Mi a kultúra? | 65 |
A kultúra mint életmód | 65 |
A kultúra fogalomalkotó felfogása | 66 |
A kultúra jellemzői | 66 |
A kultúra közös | 66 |
A kultúra tanult | 67 |
A kultúra szimbólumokon alapszik | 67 |
A kultúra integrált | 67 |
A biológia szerepe | 68 |
A társadalmi-kulturális rendszerek és a genetikai különbségek | 68 |
A társadalmi-kulturális rendszerek és az emberiség közös biológiai öröksége | 70 |
A nyelv és a kommunikáció | |
Az emberi nyelv | 73 |
Önkényesség | 73 |
Produktivitás | 73 |
Időbeli és térbeli eltolódás | 73 |
A nyelv szerkezeti variációi | 75 |
Fonológia | 75 |
Nyelvtan: morfológia és szintaxis | 75 |
Generatív grammatika | 76 |
Szókészlet | 77 |
A nyelv és a kultúra | 78 |
A kommunikáció etnográfiája | 80 |
Gazdasági rendszerek | |
A gazdasági viselkedés | 81 |
A gazdasági rendszerek | 83 |
Az adaptáció módjai | 83 |
A zsákmányolók (vadászok és gyűjtögetők) | 84 |
A zsákmányolás és a társadalmi-kulturális rendszerek | 85 |
A korok és nemek szerinti munkamegosztás | 85 |
Az évszakok szerinti mobilitás | 85 |
Összegyűlés és szétszóródás | 85 |
A hordák | 85 |
Az eredeti "jóléti" társadalom? | 87 |
A háziasítás | 88 |
A háziasítás előnyei | 88 |
A növénytermesztés | 89 |
Az ültetvényes gazdálkodás | 90 |
Az intenzív mezőgazdaság | 91 |
Az intenzív mezőgazdaság és a társadalmi-kulturális rendszerek | 92 |
A pásztorkodás | 93 |
A pásztorok megoszlása | 93 |
A pásztorkodás előnyei és hátrányai | 93 |
Az állattartás és a társadalmi szervezet | 94 |
Csere a gazdasági rendszerekben | 94 |
Kölcsönösség (reciprocitás) | 95 |
Az általánosított reciprocitás | 95 |
A kiegyensúlyozott reciprocitás | 95 |
A negatív reciprocitás | 95 |
Újraelosztás | 96 |
A piaci csere | 96 |
Családi csoportok: házasság, család, lakóhely | |
A házasság definíciói és funkciói | 97 |
Vérfertőzési tilalmak | 98 |
A házasság kultúrák közötti nézőpontból | 99 |
Házasodási szabályok | 99 |
Hány házastársa lehet valakinek? | 99 |
Házassági szövetségek | 100 |
Csereformák házasságkötéskor | 100 |
Házasság utáni lakóhelyek | 101 |
Család és háztartásformák | 102 |
A rokonság | |
A vér szerinti és a házasságkötéssel kialakuló kapcsolatok | 103 |
A leszármazás szabályai és a leszármazási csoportok kialakulása | 104 |
Az egyágú leszármazás | 104 |
A patrilineáris leszármazás | 105 |
A matrilineáris leszármazás | 105 |
A kettős leszármazás | 105 |
Az egyágú leszármazási csoportok típusai | 105 |
A patrilineáris leszármazás | 106 |
A matrilineáris leszármazás | 106 |
A nem egyágú leszármazás | 107 |
Az ambilineáris leszármazás | 107 |
A bilaterális leszármazás | 107 |
A nem egyágú leszármazási csoportok | 108 |
Az ambilineáris leszármazási csoportok | 108 |
A bilaterális leszármazási csoportok és hálózatok | 108 |
A rokonság csoportosítása | 108 |
A rokonok csoportosításának alapelvei | 109 |
A rokonsági terminológia típusai | 109 |
A nemek vizsgálata összehasonlító perspektívában | |
A nemek szerinti munkamegosztás | 111 |
Minták és feltevések | 112 |
Az intenzív földművelés és a női munka | 114 |
A nők státusza | 115 |
Egyetemes alávetettség? | 115 |
A nők státuszát befolyásoló tényezők | 116 |
Milyen a modern nő státusza? | 116 |
A nem rokoni alapon szerveződő csoportok | |
Az életkor alapján szerveződő csoportok | 117 |
A nemi alapon szerveződő csoportosulások | 119 |
Az etnikai alapon szerveződő csoportosulások | 121 |
Urbanizáció és csoportformálódás | 123 |
Az önkéntes társulások | 123 |
Az informális társadalmi hálózatok | 124 |
Társadalmi rangsor és rétegződés | |
Az egalitárius társadalmak | 124 |
A rangsorra épülő társadalmak | 125 |
A rétegzett társadalmak | 126 |
Hatalom, vagyon és tekintély | 127 |
A társadalmi osztály | 128 |
Társadalmi osztályok az Egyesült Államokban | 128 |
A kaszt | 129 |
A társadalmi rétegződés tanulmányozásának fő irányai | 129 |
Funkcionalizmus | 130 |
A konfliktus-elmélet | 130 |
A politikai rendszerek és a társadalmi ellenőrzés | |
A politikai rendszerek formái | 131 |
A hordák | 131 |
A törzsek | 133 |
A főnökségek | 135 |
Az államszervezetek | 136 |
Társadalmi rétegződés | 136 |
A centralizált állam | 136 |
A természetfeletti | |
A vallás meghatározása | 137 |
A természetfeletti hatalmak: lények és erők | 138 |
A mítoszok | 138 |
A rítusok | 139 |
Cselekvések és rítusok | 139 |
Imádságok és felajánlások | 139 |
A mágia | 140 |
A varázslás | 140 |
A boszorkányság | 140 |
Miért a vallás? | 141 |
A vallás szervezetei | 141 |
Individualisztikus kultuszok | 141 |
Samanisztikus kultuszok | 142 |
Közösségi kultuszok | 142 |
Egyházi kultuszok | 143 |
A totemizmus | 143 |
A megújulási mozgalmak | 144 |
A művészetek | |
Antropológiai perspektívák | 145 |
A művészet szimbolikus természete | 145 |
A művészet integráló szerepe | 146 |
A művészet a kultúra kontextusában | 147 |
Festészet és szobrászat | 148 |
Stílus és társadalom | 149 |
A zene | 150 |
A zene fogalmi alapja | 150 |
Változatok a kulturális területeken | 151 |
A zene és az emberi alkalmazkodás | 153 |
A tánc | 153 |
Változás a mai világban | |
Kulturális érintkezés és kulturális változás | 155 |
Modernizálódás, "fejlődés" és változás | 156 |
Technológia, gazdaság és változás | 158 |
Turizmus és változás | 160 |
A politikai modernizáció és változás | 162 |
Urbanizáció és változások | 162 |
Az antropológia feladatai | |
Az antropológusok mint közvetítők | 164 |
Részvétel a közösség mindennapjaiban | 164 |
A szakértelem bizonyítás | 164 |
A kulturális túlélés | 165 |
Fejlődés antropológia: tervezett változás a paraszti közösségekben | 166 |
A tervezett változtatások konfliktus-lehetőségei | 167 |
Orvosi antropológia: az alkalmazott antropológia egy új területe | 168 |
Egészségügyi ellátás | 168 |
Mentálhigiénés ellátás | 170 |
Az antropológia alkalmazása és az antropológus etikája | 171 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.