Farkasrét

Előszó

Az 1880-as években a kicsiny és elszórt budai temetők kezdtek betelni. 1885-től a vízivárosi katonatemetőben és a tabáni temetőben már nem temettek, a nagyon szép fekvésű új Németvölgyi temetőről pedig azonnal látni lehetett, hogy nem bővíthető. Buda 1849 májusi bevételekor elesett honvédek sírjait a tabáni temetőben egy csoportba gyűjtötték, Gerenday Antal által készített obeliszk tövébe, de hiába mondta ki a fővárosi közgyűlés, hogy a sírok fenntartását a helyszínen örök időkre biztosítja, néhány évtized múlva a íroknak költözniük kellett a Németvölgyi, majd az 1960-as években a Kerepesi úti temetőbe, az obeliszk pedig ma a Gesztenyés parkban található.
1894-ben határozták el, hogy a Frakasréti dűlőben nyitják meg a budai oldal új nagy sírkertjét. Azonnal elhangzottak zajos bírálatok: a terület üdülőövezetnek való, nem temetőnek. A temető azonban kezdett benépesedni, különösen aztán, hogy a Németvölgyi 1912-ben végleg betelt. 1913-ban a főbejárat közelébe nfelállították Horvay János szép Krisztusz-szobrát, a Jó pásztort. Úgy látszott, hogy a halottak itt csakugyan békében nyugodhatnka, de ez mégsem teljesült tökéletesen.
1944-1945-ben az ostrom idején elpusztult a szép szobor. Karácsony másnapján a temető felső végénél megjelentek az oroszok, és a temető február 7-ig hadszíntérré változott. A kriptákat és sírköveket fedezéknek használták, és számtalan síremlék, művészi érték semmisült meg.
Azóta visszaköltözött a béke a sírok közé, óriásira nőtt a temető. Dombjaival, fáival, szobraival megint szép lett, néha már inkább sétatér, mint sírkert.
A Jó pásztor szobor helyébe Mészáros Mihály feltámadást sugalló főnixmadara került. A sétáló több mint egy évszázad magyar történelmével, mindenekelőtt a magyar művelődés nagyjaival találkozik, ha elkezdi a feliratokat böngészni.
A Nemzeti Kegyeleti Bizottság a Fiumeti úti sírkert után most ezzel az albummal idézi meg az itt nyugvó nagy embereket. Nyugodjanak békében! Mi, élők pedig őrizzük emléküket, gondozzuk sírjukat. Vissza