Geodéziai kézikönyv II.

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Homoródi Lajos: Geodéziai kézikönyv II. ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1957
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	635 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A szocializmus építése során megnövekedett a geodézia jelentősége és lényegesen megnőtt a geodéziával foglalkozók száma. Természetes, hogy a fejlődés eme tünetei geodéziai irodalmunkra is hatottak.... Tovább

Tartalom

A magasságmérés	11
A magasság fogalma és a magasságmérés módszerei	13
A szintezés	15
A szintezés alapelve	15
A szintezőműszer	17
A szintezőléc	29
A szintezési alappontok megjelölése	31
A szintezés hibaforrásai és szabályai	31
Az ortométeres és a dinamikus magasság, illetve javítás	39
A vonalszintezés megbízhatósága és kiegyenlítése	43
Szintezés a hosszmérőeszközök hajlásának a meghatározására	48
Közelítő szintező eljárások	49
A szintezési alappontok meghatározásának magyarországi rendszere	50
A magyarországi szintezés alapfelülete	50
Szintezési alappontok (magasságjegyek)	51
Az országos felsőrendű szintezés végrehajtása	55
A szintezési hálózat kiegyenlítése	76
A felsőrendű szintezési pontok nyilvántartása	79
A negyedrendű szintezés	80
Önálló szintezési hálózatok	81
A trigonometriai magasságmérés	84
A geodéziai trigonometriai magasságmérés alapképlete	84
A szimultánmérés módszere	87
A trigonometriai szintezés	87
Hozzáférhetetlen pontok magasságának meghatározása	88
A trigonometriai magasságmérés pontossága	90
Barométeres magasságmérés	92
A barométeres magasságmérés elve és alapképlete	92
A barométeres magasságmérésre szolgáló műszerek	94
A magasságmérés végrehajtása barométerrel	97
A barométeres magasságmérés pontossága	99
Irodalom	100
A tahiméterek	101
A tahiméterek és osztályozásuk	103
Az állandó széltávolságú tahiméterek	103
A tahiméter használata és alapképletei	103
A tahiméter állandóinak meghatározása	107
A tahiméterteodolitokról és a szintezőtahiméterekről	109
A tahiméterlécek	110
A Hockmann-rendszerű Breithaupt-féle tahiméter	110
A változó széltávolságú tahiméterek	111
A diagrammos tahiméterekről általában és a Hammer-Fennel-féle tahiméter	111
A Breithaupt-féle diagramm-tahiméter	13
Zeiss-Dahita tahiméter	113
A Wild RDS tahiméter	114
A Kern-gyártmányú tahiméterek	115
A tangens-tahiméterek	116
A tangens-tahiméterek alapképletei	116
A Szepessy-féle tahiméter	117
A prizmás tahiméterek	121
A prizmás tahiméterekről általában	121
Az egyszerű (nem redukáló) prizmás tahiméterek	121
A redukáló prizmás tahiméterek	122
Irodalom	126
Domborzati ismeretek	127
A domborzat kialakulása	129
A domborzat elemei	130
A domborzat ábrázolása	133
A domborzat ábrázolásának fejlődése	133
A szintvonalas ábrázolási módszer	137
Az ábrázolási módszerek összehasonlítása	140
A domborzat idomai	141
A domborzati idomok csoportosítása	141
A főidomok	142
A mellékidomok	144
A részletidomok	146
A domborzat idomainak összefüggése	153
A domborzati idomok összefüggése a természetben	153
A domborzati idomok összefüggő ábrázolása	154
A tájjellegek	156
Irodalom	159
Alsórendű háromszögelés	161
Az alappontmeghatározás módjai	163
Pontkapcsolások	164
A pontkapcsolás fogalma	164
Az irányszög és a távolság számítása koordinátákból és koordináták számítása irányszög és távolság alapján. Koordinátatranszformálás	164
Az előmetszés	167
Az oldalmetszés	171
A hátrametszés	171
Az ívmetszés	177
Egyéb pontkapcsolások	178
A negyedrendű háromszögelés	182
A negyedrendű háromszögelés célja és munkálatainak felosztása	182
Az ideiglenes háromszögelési jelek és építésük	182
A negyedrendű háromszögelés előkészítése	199
A negyedrendű háromszögelési pontok kitűzése	200
A negyedrendű háromszögelési hálózat mérése (az észlelés)	205
A negyedrendű háromszögelési pontok vízszintes koordinátáinak számítása	211
A negyedrendű háromszögelési pontok magasságának számítása	217
A negyedrendű háromszögelési pontok végleges megjelölése (az állandósítás)	219
Az ötödrendű háromszögelés	220
Közvetítőegyenlet és javítási egyenlet iránymérésekhez és az iránykoefficiensek	223
Közvetítőegyenlet és javítási egyenlet iránymérésekhez és az iránykoefficiensek	223
Az előmetszés kiegyenlítése	227
A hátrametszés kiegyenlítése	234
Kiegyenlítés külső és belső irányokkal. Az egypontos kiegyenlítés végrehajtása	236
Két vagy több pont együttes kiegyenlítése	241
A kétpontos kiegyenlítés	241
A többpontos kiegyenlítés	246
Háromszögelési pontok kiegyenlítése kényszerfeltétellel	246
Koordinátakiegyenlítés hosszmérések alapján	248
A ponthiba és a hibaelipszis	253
Sztatikai koordinátakiegyenlítés	257
A sztatikai koordinátakiegyenlítés alapelve	257
Az egypontos kiegyenlítés grafikus megoldása	284
A grafikus pontelhelyezés	291
Grafikus háromszögelés	206
A grafikus háromszögelésről általában	296
A mérőasztalfelvétel műszerei	296
A mérőasztal felállítása	299
A mérőasztallal végezhető vízszintesértelmű műveletek	301
A grafikus háromszögelés végrehajtása	304
Irodalom	305
Önálló háromszögelési hálózatok	307
Az önálló háromszögelés szükségessége és felosztása	309
Az alaphálózat (felsőrendű hálózat)	309
Az alaphálózat kialakítása	309
Az alaphálózat mérése	311
Az alaphálózat számítása és bekapcsolása az országos felsőrendű háromszögelési hálózatba	312
Az alaphálózat pontjainak végleges megjelölése	315
Az alsórendű háromszögelés	316
Az alsórendű pontok kitűzése és végleges megjelölése	316
Az alsórendű hálózat mérése és számítása	317
Az önálló és az országos (vagy régi helyi) hálózat összefüggésének vizsgálata	318
Irodalom	321
A sokszögelés	323
A teodolittal való sokszögelés általános ismertetése	326
A sokszögvonalak számítása	327
Az egyszeresen tájékozott sokszögvonal számítása	327
A beillesztett sokszögvonal számítása	328
A sokszögelési csomópont koordinátáinak számítása	341
A mérési vonalpontok és számításuk	346
A sokszögvonal csatlakozása magasponthoz	346
A hossz- és kereszthiba	346
A kényszerközpontosítás	349
A sokszögelés végrehajtása	352
A sokszögelés munkaszakaszai	352
A kitűzés	352
A mérések végrehajtása	355
A sokszögelési pontok koordinátáinak és magasságának számítása	367
A hosszúoldalú sokszögelés	358
A grafikus sokszögelés	359
A keretponthálózat	361
Irodalom	363
Részletes felmérés	365
A részletes felmérés fejlődése Magyarországon	367
A részletes felmérés feladata	370
A térképek osztályozása méretarányok, illetve a felmérés célja szerint	370
A különböző méretarányú térképek feladata	371
A részletes felmérés tárgya	373
A részletpontok osztályozása	381
A részletpontok megjelölése	381
A részletpontok bemérése	385
A részletpontok beméréséről általában	385
Vízszintes részletmérés	386
Egyidejű vízszintes és magassági felmérés	415
Vízszintes értelemben már felmért terület magassági felmérése	449
A térképszerkesztés	451
A térkép	451
A térképezés	465
Térképkisebbítés és nagyobbítás	492
Adatok lemérése a térképről és kiegészítő térképezés	498
A térképsokszorosítás	501
A területmeghatározás	503
A területmeghatározás célja	503
Az idomok megnevezése (helyrajzi számozás)	503
A területmeghatározás alapidomai és területük	504
Területmeghatározás a mérési adatokból	505
Területmeghatározás térképről	510
Területmeghatározás vegyes eljárással	517
Területmérőműszerek	517
Összefüggő nagy területek területszámításának rendszere	528
Földtömegszámítás	533
Irodalom	534
Területosztás	535
A területosztás célja	537
A területosztás alapfeladatai	538
Derékszögű négyszög felosztása egyik oldalával párhuzamos egyenesekkel	538
Parallelogramma felosztása az alappal (hosszabb oldalával) párhuzamos egyenesekkel	539
Parallelogramma felosztása a rövidebb oldalával párhuzamos egyenesekkel	539
Háromszög felosztása egyik oldalával párhuzamos egyenesekkel	539
Háromszög felosztása az egyik csúcspontján áthaladó egyenesekkel	540
Trapéz felosztása az alappal párhuzamos egyenesekkel	540
Két oldalt párhuzamos, egymástól állandó távolságban levő törtvonallal, két oldalt pedig egyenessel határolt idom felosztása a törtvonalakal párhuzamosan	543
Koncentrikus körívekkel határolt idom felosztása köríves osztóvonalakkal	544
Koncentrikus körívekkel határolt idom felosztása sugárirányú egyenesekkel	544
Sokoldalú idom átalakítása egyszerűbb idommá	545
Az átalakítás célja	545
Sokoldalú idom átalakítása derékszögű négyszöggé	545
Sokoldalú idom átalakítása háromszöggé	546
Sokoldalú idom átalakítása trapézzá	547
Sokoldalú idomok felosztása	547
Határszabályozások	547
Sokoldalú idomok területsávozása	548
Telekmegosztások tetszőleges irányú egyenesekkel	552
Telekmegosztások adott irányú egyenesekkel	552
Különböző minőségű földrészletek felosztása	533
Az értékosztás alapelve	553
Az értékosztás végrehajtása	554
A területosztás gyakorlati alkalmazása	555
A birtokrendezés műszaki feladatáról	555
A mezőgazdasági üzemrendezés kiosztási tervének elkészítése	557
Földrészletek grafikus felosztása	570
Irodalom	572
Kitűzések	573
A kitűzés feladata és végrehajtási módjának csoportosítása	575
A mérési vonalhálózatról való kitűzés	576
Kitűzés tájékozott főirányokkal	577
Egyenesek kitűzése	579
Kitűzés két pontjával adott egyenesen	579
Egy pontjával és irányszögével adott egyenes kitűzése	581
Törtvonalak kitűzése	581
Körívek főpontjainak kitűzése	582
A körívek kitűzéséről általában	582
A körív főpontjainak kitűzése az ív végpontjaihoz tartozó érintőkről	582
A körív főpontjainak kitűzése sokszögvonalról	585
A körív jellemző adatainak és a főpontok koordinátáinak meghatározása	585
A kosárgörbék főpontjainak meghatározása	595
Ellenívek meghatározása	597
A körívek részletpontjainak kitűzése	598
A részletpontok kitűzésének módjai	598
A részletpontok kitűzése derékszögű koordinátákkal	599
A részletpontok kitűzése kerületi szögekkel	600
A részletpontok kitűzése sokszögeléssel	601
A részletpontok kitűzése meghosszabbított húrról	602
A részletpontok kitűzése a húrmagasság negyedelésével	603
A részletpontok kitűzése tetszőleges irányú egyenesről	603
Kitűzés magassági értelemben	605
A magassági kitűzés alapelvei	605
A tengelyvonal főpontjainak magassági értelemben való meghatározása és kitűzése	607
A tengelyvonal részletpontjainak magassági értelemben való meghatározása és kitűzése	608
Irodalom	612
Függelék	613
I. Alapműveletek és alapfeladatok megoldása számológéppel	613
II. A Schmidt-féle logartábla használata	620

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem