Geodéziai kézikönyv III.

Szerző

Szerkesztő

Lektor

'Homoródi Lajos: Geodéziai kézikönyv III. ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1960
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	705 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Fotogrammetria	13
A fotogrammetriáról általában	15
A fotogrammetria feladata	15
A fotogrammetria és a geodézia kapcsolata	15
A fotogrammetria felosztása	16
A fotogrammetria geodéziai alkalmazása	17
A fotogrammetria történeti áttekintése	18
Alapfogalmak	23
Optikai alapfogalmak fotogrammetriai szempontból	23
Fényképezési alapfogalmak	40
Geometriai alapfogalmak	49
Sztereoszkópiai alapfogalmak	55
A fényképek geometriája	72
Földi fotogrammetria	83
A földi fotogrammetria alkalmazásáról	83
A mérőasztal-fotogrammetria	84
Földi sztereofotogrammetria	85
A légi fényképezés	93
A légi fényképezésről általában	93
A légi mérőkamara	94
A légi mérőkamara tartozékai	109
A fényképező repülőgépekről	117
A fényképező repülésekről	118
Az egyképes fotogrammetria	123
A légifényképek ábrázolási módja és a fényképolvasás	123
A síkvidékről készült fényképek geometriája	124
A fényképek összeállítása	127
A fényképek feldolgozása szerkesztéssel	131
A fényképek feldolgozása optikai átalakítással	138
Fototérképek készítése	150
Légi sztereofotogrammetria	164
A sztereofotogrammetria műszerei	181
A sztereoszkopikus kiértékelés gyakorlati végrehajtása	195
A sztereoszkopikus kiértékelés pontossága	197
A sztereoszkopikus kiértékelés gazdaságossága	199
Fotogrammetriai pontsűrítés	200
A fotogrammetriai pontsűrítés elve	200
Pontok vízszintesértelmű meghatározása (radiális háromszögelés)	201
Pontok vízszintesértelmű és magassági meghatározása (térbeli légi háromszögelés)	218
A fotogrammetria újabb irányai	227
Az elektromosság és az elektronika felhasználása a felvételeknél és a kiértékeléseknél	227
A fényképek minőségének javítása elektronikus eszközökkel	228
A fényképek helyettesítése elektromágneses hullámok szalagon történő rögzítésével	228
Elektromos és fény-elektromos berendezések	230
Légi háromszögelés sztereokomparátoros méréssel és elektronikus számítógéppel	231
Irodalom	232
Mérőasztal-topográfia	237
A topográfiai térképekről általában	239
A topográfiai térkép jellege és fajtái	239
A topográfiai térképek célja	240
A topográfiai térképekkel szemben támasztott követelmények	240
A topográfiai térképek geodéziai alapjai	240
A magyar topográfiai térképek szelvényezése és keretméretei	241
A magassági viszonyok ábrázolásáról	241
A topográfiai térkép tartalma	243
Adalékok a térképészet történetéhez	243
A topográfia helye a tudományban	245
A mérőasztal és a korszerű tahiméteres vonalzó	245
A topográfiai felvétel módjairól	245
A mérőasztalról	245
A korszerű tahiméteres vonalzó	245
A mérőasztallal végezhető iránymetszések	255
A helyszíni munkálatok	258
Előkészítő munkálatok	258
A helyszíni munkálatok	262
A mérőasztal-technika sajátossága	273
A topográfiai ábrázolásnál alkalmazott általánosítás (generalizálás)	275
Az általánosítás elvei	275
Központos tereptárgyak és terepelemek karakterizált felvétele	278
Utak, vasutak, vezetékek, határok karakterizált felvétele	293
A növényzet és a talaj karakterizált felvétele	299
A vízrajz karakterizált felvétele	304
A domborzat karakterizált felvétele	310
A térkép névrajza	317
A részletes felmérés zárómunkálatai	322
A felmérési térkép kirajzolása	322
Ellenőrző terepbejárás	323
A felmérési térkép mellékletei	323
A felmérési térkép vizsgálatáról	326
A topográfiai térkép előkészítése a kiadáshoz	326
A topográfiai felmérés pontossági követelményei	328
A fototopográfiai felmérés	330
A fototopográfiai felmérés módszerei	330
A fénykép-illesztőpontok	331
Fototopográfiai felmérés fototérképpel (kombinált felmérési eljárás)	332
Fototopográfiai felmérés sztereomérési térképpel (univerzális felmérési eljárás)	335
A sztereoszkopikus képpárok topográfiai felhasználása	344
A topográfiai felvétel sajátosságai tájjellegek szerint	346
A táj	346
A fejlett domborzatú terep felvétele	347
Az árkolt terep felvétele	361
A síkság felvétele	363
A buckás terep (halomvidék) felvétele	366
A vizenyős és mocsaras területek felvétele	372
Fedett terep felvétele	375
Irodalom	379
Földrajzi vetületek (matematikai kartográfia)	383
A kartográfiai ábrázolásról	385
A földfelszín kartográfiai ábrázolásának feladatköre	385
A Föld alakja és méretei, figyelembe véve a kartográfiai szempontokat	385
A torzulásokról	390
Az ellipszoid vetítése a gömbre	401
Ábrázolás síkbafejthető felületeken	405
A vetületekkel (térképekkel) szemben támasztható követelmények	407
Azimutális vetületek	410
Az azimutális vetületek általános jellemzése	410
Azimutális vetület hossztartó központi irányokkal (Postel-féle vetület)	411
Területtartó azimutális vetület (Lambert-féle vetület)	416
A perspektívákról (perspektív síkvetületekről) általában	420
Szögtartó vagy sztereografikus azimutális vetület (D=R)	422
Gnomonikus vetület (D=0)	426
Ortografikus vetület (D=végtelen)	429
Valódi kúpvetületek	432
Normális elhelyezésű kúpvetületek	432
Transzverzális és ferdetengelyű kúpvetületek	455
Perspektív kúpvetületek	461
Valódi hengervetületek	461
A hengervetületek általános jellemzése	461
A normális elhelyezésű hengervetületek	463
Transzverzális hengervetületek	477
Képzetes kúpvetületek	487
A képzetes kúpvetületek jellemzése	487
Területtartó képzetes kúpvetület hossztartó középmeridiánnal és hossztartó paralelkörökkel (Bonne-féle vetület)	488
Polikonikus vetületek	490
Képzetes hengervetületek	500
A képzetes hengervetületek jellemzése	500
Képzetes hengervetület sinusgörbe alakú meridiánokkal (Mercator-Sanson-féle vetület)	500
Képzetes hengervetület ellipszis alakú meridiánokkal (Mollweide-féle vetület)	502
Pólusvonalas képzetes hengervetületek	506
Egyéb képzetes vetületek	525
Hossztartó központi sugarakkal szerkesztett azimutális vetületből levezetett képzetes vetület (Aitoff-féle vetület)	525
Területtartó azimutális vetületből levezetett területtartó képzetes vetület (Hammer-féle vetület)	526
Hammer-féle területtartó képzetes vetület pólusvonallal	528
Ferdetengelyű területtartó azimutális vetületből levezetett képzetes vetület (Pécsi Albert-féle vetület)	529
Vetület kör alakú meridiánokkal és paralelkörökkel (Van der Grinten-féle vetület)	530
Winkel keverékvetülete	533
A vetületek kiválasztásának szempontjai és módszerei	534
A térképek és az ábrázolási módok csoportosítása	534
Az egész Föld ábrázolása zárt kontúrban	534
Két félgömb ábrázolása külön-külön körkerületben	538
A félgömb felületénél kisebb gömbfelület ábrázolása	538
Irodalom	542
Térképtervezés (gyakorlati kartográfia)	545
A kartográfia általában	547
A kartográfia szakterülete	547
A felmérési és a kartográfiai térkép viszonya	549
A szerkesztett térképek változatai	549
A térkép méretaránya és ennek összefüggése a kartográfiával	553
Az aránymérték	554
A térképtervezés szerkesztési anyaga	556
A térképszerkesztés anyagának csoportosítása	556
A domborzat	556
A felszín	574
A térképkészítés munkamenete	584
A munkaterv	584
Általános szempontok	585
Az előkészítés	585
A szerkesztés	586
A tervezés	587
A kivitelezés	588
Kartonimia	588
A térképi írásról általában	588
Az olvashatóság, illetve az elérhetőség	589
A betűnagyság, illetve a kifejezőképesség	590
Az elrendezés és az esztétika	592
Az írás mennyisége és a méretaránnyal való összevetése	594
A nevek időszerűsége, illetve az elavultság kiküszöbölése	595
A nevek átírása, illetve lefordíthatósága	595
A térkép esztétikája	598
A térkép művészi jellege	598
A térkép díszítése	600
A térképeken alkalmazott egyszerűsítések	603
A kisebbítés és értékelése	603
Egyszerűsítés a térképtervezésben	604
Különleges célú ábrázolások	617
Alkalmazott térképek (Krezimia)	617
Képszerű jelek a térképeken és a térképszerű rajzokon	620
A domborművek	623
A térképrajzolásról és írásról	629
A térképrajzolás művészete és eszközei	629
A rajzolás munkamenete	630
Az írás	632
Gépesítési lehetőségek a kartográfiai munkában	635
A gépesítési lehetőségekről általában	635
Árnyékolt domborzatrajz készítés mechanikai úton	636
Térképírás szedett betűkkel	639
Irodalom	639
Térképsokszorosítás	641
A nyomótestek	643
A nyomatótestekről általában és a nyomás fajtái	643
A magasnyomás	644
A mélynyomás	644
A síknyomás (laposnyomás)	645
A kőnyomás	646
A kőnyomásról általában	646
A kő és csiszolása	646
Rajzolás a kőre	649
A rajz rögzítése (magasramaratás)	652
A nyomásra való előkészítés	652
A kővéset	654
A metallográfia	654
A metallográfia elve	654
A horganylemez (cinklemez) és csiszolása	656
A fémfelület zsírfelvevő képességének biztosítása (savanyítás)	657
A fémfelület vízfelvevő rétegének elkészítése	658
Az alumíniumlemez	658
A javítások	659
A javítások csoportosítása	659
Javítások a kövön	660
Javítások a horganylemezen	660
Javítások az alumíniumlemezen	660
A maratás utáni javítás hátrányai	660
A színlemezek	661
A színekről	661
A színkeverés elve	662
A nyomdászati színkeverés	664
Az átnyomás	664
A pornyomat (látszatnyomat, vaknyomat)	665
A színlemez elkészítése	666
A próbanyomat	667
Az offset lakk	668
A többfém eljárás	669
Fényképezés a sokszorosító eljárásban	669
A fényképezőgép és a rajzok fényképezéséről általában	669
A nedves eljárás (vonalas rajzok fényképezése)	670
Árnyékhatású (féltónusos) rajzok fényképezése	671
A retusálás	673
A másolás (fotolitográfia)	674
Régebbi eljárások	674
Az újabb eljárások	676
A pontrácsos térképnyomatok készítése	679
A térképek árnyékolt hegyrajzának plasztikus hatást keltő eljárása	680
A nyomtatás	682
A térképpapír méreteiről és hajtogatásáról	683
Irodalom	685