1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Zsugori a Madách Színházban

Előadástörténeti adalékok a Madách Színházban/Az 1848/1948. centenáris ünnepségek alkalmából először 1948. január 16-án bemutatott Zsugori - Moliére után, Simai Kristóf és Döbrentei Gábor hajdani magyarítása nyomán, Örkény István ujjáírásában színrekerült - előadásához

Szerző

Kiadó: Országos Magyar Színművészeti Főiskola
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 19 oldal
Sorozatcím: Az Országos Magyar Színművészeti Főiskola Könyvtára
Kötetszám: 6
Nyelv: Magyar  
Méret: 21 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. A fényképfelvételeket a Kálmán foto készítette. Nyomatta Radics Vilmos nyomdai Intézete, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Moliére, Simai, Döbrentei vagy Örkény
A „Zsugori" színlapján szerző helyett a következőt olvashatja az érdeklődő: „Moliére után Simai Kristóf és Döbrentei Gábor, hajdani magyarításai nyomán... Tovább

Előszó

Moliére, Simai, Döbrentei vagy Örkény
A „Zsugori" színlapján szerző helyett a következőt olvashatja az érdeklődő: „Moliére után Simai Kristóf és Döbrentei Gábor, hajdani magyarításai nyomán újjáírta: Örkény István. „Önkéntelenül is felvetődik a kérdés, hogy ez a darab mennyiben Moliére-é, mennyiben Simaié, Döbrenteié és mennyiben Örkényé - fordítás-e vagy eredeti darab, magyarítás-e vagy átírás?
Moliére megírta a Fösvényt. Ezt 1791-ben Simai Kristóf K. O. P. | (kegyes oskolai pap), 1821-ben pedig Döbrentei Gábor magyarított formában kiadta Kassán, illetőleg Pozsonyban. A két magyarítás közös jellemzője az, hogy mindkettő magyar miliőbe helyezi a darabot, a szereplőknek magyar nevet ad, ételek, ruhák és más, egyéb nemzeti jellegű dolgok francia elnevezései helyett magyar megfelelőket használ. Döbrenteinél ez a magyarítás felületesebb, kizárólag a külsőségekre szorítkozik. Simainál sokkal lényegbevágóbb. Döbrenteinek viszont a nyelve sokkal szebb. Így a kettő sok tekintetben jól kiegészíti egymást.
Ezt a két magyarítást használta fel Örkény István és ezek felhasználásával írta meg a Zsugorít, amely éppen ugy moliére-i vígjáték, mint ahogy Simai-vagy Döbrentei-darab, de amely, mindent összevetve mint Örkény darab is, irodalmi remekmű. Vissza

Tartalom

Az eredeti 1668. szeptember 9-i és az 1948. január 16-i bemutató színlapja 2-3
Hont Ferenc: Hagyomány és haladás . 4
Moliére, Simai, Döbrentei vagy Örkény 5
Döbrentei Gábor : Jegyzések (bevezető rész) 6
Örkény István : Moliére, 1948-ban 7
Jákó Pál: Mi az új a „Zsugori"-ban? 8
Katona Ferenc: Új munkamódszer 11
Részlet a Zsugori II. felvonás 5. jelenetéből 14
Háy Károly László: A díszlet problémája és a Zsugori 16
Mihály András: A XVIII. század magyar zenéje . 18
Színpadkép- és jelmeztervek, előadásfelvételek 21-28
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv