Honunktól hazánkig

Előszó

Szinte az egész Magyar Nemzet emlékezetesebb eseményei megtalálhatók és nyomon követhetők az itt szereplő két település történelmében. Ezen a vidéken, ahol - mint annak őstörténetírói rögzítik - a Hernád a Sajóba ömlik - vagyis Ónod és Muhi fekszik - a Muhipusztán - igen sok történelmi esemény nyomon követhető, a honfoglalástól egészen napjainkig. Ezt a gazdag múltat magába foglaló és azt tartalmazó eseménysort próbálom érzékeltetni a főcímben így: Honunktól Hazánkig.
Ezt az egyébként természeti adottságok által védett, és több mint egy évezredes birtokunkban lévő magyar hazát - kérdésünk - napjainkban is tudjuk-e úgy tekinteni, mint elődeink tették? Ezért, hogy ezt a gondolatot is ébren tartsuk, vagy ha elaludt felébresszük - használom ezt a főcímet is Honunktól Hazánkig.
Honunk, a HONN szóból eredve régies határozószavunk finn-ugor eredetű örökség, az uráli, a finnugor, vagy ugor alapnyelvből. Ebből származik a „honnan" szavunk, amely arra mutat, hogy melyik helyről, milyen irányból érkezett vagy jött valaki, vagy valami. Vagyis itt arra utal, hogy Árpád vezér vezetése alatt a 9. század utolsó évtizedében az Etel-közből érkeztünk a Kárpát-medencébe. Az ott idegenektől háborgatott nép, új hazát keresni indult és talált a Kárpátok természetes védettsége alatt álló területen, medencéjében otthont. Ettől az eseménytől kezdve ez volt a HAZA, a magyarság hazája. Akik ott letelepedtek életlehetőséget találtak, azt kiépítették, átépítették, kibővítették maguknak. Vissza