A gyárkapun kívül

Fülszöveg

Az indulat szülte ezt a kis könyvet. Banálisnak tetsző, mindennapi történet: egy embert kitesznek az utcára, mert útjában van azoknak, akik nála erősebbek.
Igen gyakran lehettünk tanúi az ilyenfajta mesterkedéseknek a közelmúltban - és, sajnos, tapasztalhatjuk még manapság is, elvétve. S mi történik ilyenkor? Semmi - megy minden tovább, mint korábban, legfeljebb néhány jó barát morog egy darabig, azután ők is beletörődnek a - látszatra - megváltoztathatatlanba, visszazökkennek a mindennapok sínrendszerére, „a maguk dolgával törődnek".
Az utcára taszított azonban nem maradhat közömbös - nem engedi a fenyegetettsége: nincs munka, nincs kenyér. Választhatná a könnyebb utat: nyitva a határ, mehetne külföldre dolgozni, de tudja, hogy ez nem megoldás, mint ahogyan az alkalmi munkák sem.
S a közöny állóvizében, a munkátlanság fojtó levegőjében az elkerülhetetlen véletlen kirobbantja belőle az évek óta gyülemlő keserűséget, a benne mélyen munkáló indulatot: elemi erővel tör ki belőle mindaz, amit magába fojtott, súlyos teherként viselt. Bátor, igaz kiállása felrázza környezetét: társaiban is felengednek a beépített fékek és megindul a lavina...
A gyárkapun kívül főhősének egyedüli fegyvere ellenfeleivel - a hétpróbás mesterkedők csoportjával, társai közönyével és meghunyászkodásával szemben: a tisztasága, tisztessége.
A legnemesebb az emberi erények közül, amit nem szabad aprópénzre váltani. Vissza