Fülszöveg
Horthy Miklós memoárja hosszú időn keresztül csak titkos utakon át juthatott el a hazai olvasókhoz, mivel először Buenos Airesben jelent meg nyomtatásban K)53-ban. Magyarországon először 1990-ben az Európa Könyvkiadó és a História folyóirat közös sorozatában, az Extra Hiiiigarií/m-hím látott napvilágot.
A mostani, felújított kiadásban több korabeli fénykép, valamint Bern Andrea történész jegyzetei is szerepelnek.
Kenderes (Szolnok megye, Magyarország), i868. június 18. az induló és Es-toril (Portugália), 1957. február 9. a befejező pontja annak a hosszú, csaknem kilenc évtizedes életpályának, amelynek nyolc évtizedéről az számol be, aki megfutotta: vitéz nagybányai Horthy Miklós volt tengerésztiszt, I. Ferenc József király és császár udvari szárnysegéde, flottaparancsnok altengernagy, a szegedi ellenkormány hadügyminisztere, a nemzeti hadsereg fővezére, Magyarországnak 1920. március i-jétöl 1944. október i6-áig kormányzója és „legfelsőbb hadura", a németek, majd az amerikaiak...
Tovább
Fülszöveg
Horthy Miklós memoárja hosszú időn keresztül csak titkos utakon át juthatott el a hazai olvasókhoz, mivel először Buenos Airesben jelent meg nyomtatásban K)53-ban. Magyarországon először 1990-ben az Európa Könyvkiadó és a História folyóirat közös sorozatában, az Extra Hiiiigarií/m-hím látott napvilágot.
A mostani, felújított kiadásban több korabeli fénykép, valamint Bern Andrea történész jegyzetei is szerepelnek.
Kenderes (Szolnok megye, Magyarország), i868. június 18. az induló és Es-toril (Portugália), 1957. február 9. a befejező pontja annak a hosszú, csaknem kilenc évtizedes életpályának, amelynek nyolc évtizedéről az számol be, aki megfutotta: vitéz nagybányai Horthy Miklós volt tengerésztiszt, I. Ferenc József király és császár udvari szárnysegéde, flottaparancsnok altengernagy, a szegedi ellenkormány hadügyminisztere, a nemzeti hadsereg fővezére, Magyarországnak 1920. március i-jétöl 1944. október i6-áig kormányzója és „legfelsőbb hadura", a németek, majd az amerikaiak foglya, végül pedig - haláláig - portugáliai magyar emigráns.
Történelmi szerepének megítélésében életében - s halála után is sokáig, talán mind a mai napig - túlzások és elhallgatások szerepelnek egy- és másfelől.
Számvetéséből - emlékiratából -, amelyet öregen, életének utolsó évtizedében készített, talán tisztábban rajzolódik ki alakja, s mi a hosszú évtizedek biztosabb távolából ma már nem minden együttérzés nélkül tekintjük személyes sorsának bizonyos értelemben nemzetéével is rokon tragikumát.
-«esr—
Vissza