Előszó
Részlet a könyvből:
"Az "aranyász" messzi földről, a Nagy-Duna menti Ásvány községből érkezett a falu alá. Nehéz ladikjában leevezett a Dunán Komáromig, onnét a Vág-Dunán és a Vágon felfelé csáklyázva, lassan, komótosan haladva, ki-kiszállva, vizet kóstolgatva, homokot nézegetve iparkodott célja felé. Bokor Jánosnak hívták, aranyásznak mondta magát, csónakjában mindenféle különös szerszám hevert: lapátok, bögrék, tálak és még sok más egyéb.
Szimő alá érkezve hamarosan gyerekcsődület vette körül, és szájtátva figyelték az idegenből jött öreget, aki azzal kezdte, hogy nádkévékből kunyhót eszkábált össze, kis gödröt ásott tűzhelynek, szolgafát módolt föléje, és arra kis bográcsot akasztott, amelyben majd hallevest főz, mert halászni is szokott.
Jedlikék kisfia, Pista is ott szorongott a mezítlábas, gatyás gyerekek között, és bámulva figyelte az aranyász munkáját. A nagyobb fiúk kérdezgetni kezdték az öreget, honnét jött, meddig marad és hasonlókat.
- Mire való ez a szerszám? - kérdezte az egyik fiú.
- Aranyat akarok mosni. - felelte Bokor.
- Aranyat... honnét? - hüledeztek a fiúk.
- A fövenyből.
- Honnét került oda az arany? Vagy ott termett magától? - így az egyik gyerek."
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal