Tanulmányok Tolna megye történetéből I-X.

Tartalom

Tanulmányok Tolna megye történetéből I. (1968.)
Dr. Gyugyi János: Előszó 5
Dr. Puskás Attila: Bevezetés 7
Ifj. Szakály Ferenc: a szekszárdi konvent hiteleshelyi és oklevéladó tevékenysége 1526-ig 9
Bevezetés 9
A szekszárdi konvent hiteleshelyi működésének kezdetei 11
A szekszárdi konvent kiadványai 12
A szekszárdi konvent területi hatásköre 28
A hiteleshely személyzete 29
Jegyzetek 45
dr. szilágyi Mihály: tolna megye kereskedelme a törökök kiűzésétől 1848-ig 61
A XVIII. század kereskedelmi viszonyai 62
A görög kereskedelem 63
A céhrendszer kialakulása 65
A vendéglátóipar kezdetei 66
Piaci küzdelmek 68
Közigazgatásunk szerepe a fogyasztói érdekvédelemben 73
Mezőgazdasági termékforglaom és a limitált árak 74
A kereskedelem bővülése 75
A céhrendszer hanyatlása, a tőkésipar és kereskedelem első jelentkezése 80
Jegyzetek 83
Dr. Horváth Árpád: A Tolna megyei 11848-as szabadságharcosok nyomában 85
Általános katonai helyzet 1848 tavaszán és a nemzetőrség szervezése 86
A mobilizált megyei nemzetőri sereg gyülekezése, útja, és tábori elhelyezése 93
Szenttamás ostromai és az ókéri-eset 100
A nemzetőrség önkéntes mobilizációjának megszervezése 113
Jellasics hadai a megye területén. Tolnai nemzetőrök a pákozdi csatában 114
Az ozorai fegyverletétel 121
A helyzet Ozora után 126
Jegyzetek 135
Dr. Puskás Attila: a forradalom érése Tolna megyében az I. világháború alatt 139
A háború kitörése előtt 140
Az első békeajánlatig 146
Az utolsó két év 154

Tanulmányok Tolna megye történetéből II. (1969.)
ifj. Szakály Ferenc: Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után (1526-1566) 5
Tolna megye a belső harcok korában 7
Tolna megye a török hódoltság első évtizedében 23
Jegyzetek 66
Bánkuti Imre: Tolna megye a Rákóczi-szabadságharcban (1703-1711) 87
Főúri tábornokok sikertelen kísérletei a Dunántúl elfoglalására 88
Bottyán János diadalmas dunántúli felszabadító hadjárata és sikeres védelmi harcai 114
Tolna megye a kuruc hatalom utolsó dunántúli bástyája 147
Jegyzetek 155
Grósz József: A kőszénbányászat alakulása Tolna megyében az első világháború kitöréséig 167
A fejlődés a kapitalizmus koráig 170
Fejlődés a kiegyezés után 178
Jegyzetek 213
Dr. Hadnagy Albert - Dr. Prahács Margit: Liszt szekszárdi kapcsolatairól 219
Liszt első szekszárdi látogatása 223
Bonyodalmak az esztergomi mise körül 226
Liszt második látogatása Szekszárdon 228
A koronázási mise 246
Liszt harmadik szekszárdi látogatása 247
A szekszárdi mise 251
Augusz szerepe Liszt hazatérésében 254
Liszt negyedik szekszárdi látogatása 256
Jegyzeteik 259
Dr. Szilágyi Mihály: A Tolna megyei kereskedelem története 1848-tól 1914-ig 267
Az abszolutizmus korának és a kiegyezés éveinek kereskedelmi viszonyai 268
Kereskedelem a szabad verseny kibontakozásának éveiben 299
A kereskedelem fejlődésének virágkora 313
Jegyzetek 327

Tanulmányok Tolna megye történetéből III. (1972.)
Dr. Csizmadia Andor: A szekszárdi prediálisok és utódaik a feudális korban 5
A szekszárdi prediálisok Mohács előtt 5
A török uraolom befolyása a fajszi székre 20
Az utódok. A szekszárdi nemesség jogállása a XVIII-XIX. században 26
Jegyzetek 39
Csorba Csaba: A Sárvíz mente településtörténete a X-XVII. században 49
A terület középkori földrajzi képének rekonstrukciója 49
A Sárvíz mente X-XIII. századi településtörténete 56
A települések története a XIV-XV. században 65
Török kor 69
Jegyzetek 77
Dr. Horváth Árpád: Tolna vármegye és az utolsó nemesi felkelés 93
A magyarok részvétele a napóleoni háborúkban 94
Az 1797., 1800. és 1805. évi felkelés 96
Az 1809. évi felkelés 103
A megye felkelő csapatainak részvétele a győri csatában 149
Az 1809. évi felkelés tanulságai 172
Jegyzetek 179
Dr. Katona Géza: Mozzanatok a Tolna megyei bíróságok ítélkezési gyakorlatából az abszolutizmus első szakaszában 185
Tolna megyei bírósági szervezet a szabadságharc után 186
Hatósági intézkedések az egykori honvédek ellen 188
Állattolvajok és betyárok elleni perek és intézkedések 191
Eljárási intézkedések és bizonyítási módszerek egy "főbenjáró" bűntett ügyében 194
Az 1853. évi büntető perrendtartás hatása egyes perbeli intézményekre 209
A zsandárszervezet kiépítése. A hatóságsértések megtorlása 212
Bizonyítási eszközök 214
Két különleges per 217
Jegyzetek 223
Dr. Puskás Attila: A Tolna megyei 1918-19-es képviselőtestületek és tanácsok tevékenysége 225
A polgári forradalom időszaka 230
Átmeneti időszak a Tanácsköztársaság kikiáltásától a választások megtartásáig 242
Az áprilisi választásoktól a Tanácsköztársaság megdöntéséig 250
A megtorlás adminisztratív úton 261
Jegyzetek 267
Csányi László: Babits és Szekszárd 273
A család 275
Babits tájai 278
Babits valósága 291
Szekszárd Babitsról 295
Babits halála 313
Jegyzetek 317

Tanulmányok Tolna megye történetéből IV. (1972.)
K. Balog János: Tolna megye felszabadítása 5
Tolna megye lakosságának antifasiszta küzdelmei 5
A szovjet hadsereg megérkezése Tolna megye keleti és déli határához 21
Tolna megye felszabadulása 25
A fasiszta seregek januári és márciusi ellentámadásainak visszaverése 41
Jegyzetek 47
Dr. Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben 55
1944. március 19. 57
A megszállás és következményei 80
Márciustól októberig 109
Októbertől a felszabadulásig 121
A felszabadulás 136
Az első lépések 158
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és Kormány 194
A nemzeti bizottságok Tolna megyében 206
A háború utolsó hetei 262
A közélet demokratizálása 267
Januártól júniusig 285
Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945 329
Jegyzetek 333
Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében 373
Szegényparaszti megmozdulások Tolna megyében 1945 előtt 373
A földreformrendelet 384
A földosztás megindítása Tolna megyében 392
A Községi Földigénylő Bizottságok 402
A Községi Földigénylő Bizottságok tevékenysége 419
25 év után 450
Jegyzetek 455
Sipter Gézáné: Bibliográfia felszabadulásunk történetéhez 465
Magyarország a második világháborúban 465
Magyarország története 1945-től 473
Tolna megyei vonatkozású irodalom 486

Tanulmányok Tolna megye történetéből V. (1974.)
Dr. Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig 5
A megye terület és lakossága 7
Az újjászervezés megindulása 36
Adó, katonaság és a megye egyéb terhei 73
Függelék 96
Jegyzetek 99
Dr. Horváth Árpád: Megyei önkormányzati szervezet Tolna megyében a XVIII. század első évtizedeiben (1703-1740) 125
Megyei közigazgatás a Rákóczi-szabadságharc ideje alatt (1703-1711) 126
A megye területének végleges kialakulása 129
Megyei közgyűlések 134
Adózás - költségvetés - számadás 156
Szabályrendeletek, statutumok (1700-1740) 159
A vármegyei ítélőszék, a sedria 169
Ügyintézés, a megye pecsétje, postázás 172
Jegyzetek 176
Dr. Hajdu Lajos: II. József igazgatási reformtörekvései és ezek végrehajtása Tolna vármegyében 183
Ügyintézés Tolna megyében a II. József reformjait megelőző periódusban 184
Az igazgatási reform kezdetei. A kerületi főispánok (királyi biztosok) beállítása 205
Az igazítási reform végrehajtása Tolna megyében 223
Jegyzetek 266
Dr. Fodor Márta: A sárközi kontraktualista jobbágyok úrbéli terheinek alakulása 277
Jegyzetek 307
Szita János: Tolna vármegye költségvetési gazdálkodása a dualizmus első éveiben (1867-1870) 319
Jegyzetek 342
Dr. Máthé Gábor: A közigazgatás és az igazságszolgáltatás hatásköri rendezésének kérdései a dualizmus első éveiben 353
Jegyzetek 368
Révész T. Mihály: A közigazgatás rendezésének egyes kérdései Tolna megyében 1929-ben 371
A megyei törvényhatóságok az ellenforradalmi rendszer első évtizedében és az 1923:30. tc. 371
A törvényhatósági bizottság újjáalakítása Tolna vármegyében (1929. június-november) 376
Tolna megye közigazgatásának működése az 1930-ban megtartott belügyminiszteri ellenőrzés anyagának tükrében 386
Jegyzetek 394
Csizmadia Andor: Jogszabályalkotás Tolna megyében 399
Jegyzetek 449
Dr. Bihari Ottó: Tolna megye közigazgatása 1945-49. között (Vázlat egy korszak közigazgatási fejlődésének irányáról) 459
Jegyzetek 475

Tanulmányok Tolna megye történetéből VI. (1975.)
Dr. Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 5
Jegyzetek 91
Szenczi László: A párt művelődéspolitikájának megvalósulása Tolna megyében (1956-1971) 113
Jegyzetek 157
K. Balog János: Vádirat helyett (A fehérterror Tolna megyében) 161
Jegyzetek 203
Dr. Gutai Miklós: Tolna megye egészségügyének története az 1801 és 1831. év között 207
Jegyzetek 269
T. Mérey Klára: A gyáripar Tolna megyében a két világháború között 275
Jegyzetek 325
Kozák Károly: A szekszárdi apátság és a megyeháza története 339
Jegyzetek 375
Boros István és Dr. Zboray Bertalan: Zomba község neves gyógyszerésze, Rozsnyay Mátyás élete és munkássága 385
Jegyzetek 419

Tanulmányok Tolna megye történetéből VII. (1975.)
A táj természeti adottságai 5
A folyam völgye 5
A Duna folyása és az árvizek 5
Az ártér és vele szomszédos felszínformák, valamint a növény- és állatvilág jellemzése és népi elnevezése 8
Folyóvizek 12
Állóvizek, vízmedrek, vizes, mocsaras helyek 22
Folyó- és állóvizek sajátságaira utaló jelzős tulajdonnevek 33
Szárazulatok és emelkedések elnevezése 34
Emelkedések és nyúlványai 41
Az ártér és környezetének növényzete, állatvilága, a növényföldrajzi kutatások és a helynévanyag tükrében 41
A települések és népeik 53
Dunaföldvár 54
Bölcske 58
Madocsa 61
Kömlőd 77
Paks 79
Gerjen 80
Fadd 85
Tolna 86
Bogyiszló 89
A Sárköz 97
Őcsény 101
Decs 108
Pilis 120
Alsónyék 121
Bátaszék 123
Báta 126
Dunaszekcső 133
Bár 142
Mohács 143
Kölked 152
Az ártéri haszonvételek 159
Folyó- és állóvizek, nyílt víztükrök, mocsarak 159
Vízhaszonvétel és vízgazdálkodás 159
Halászat 159
Halastavak, fokok és halászóvizek 178
A halászat joga, adója és bérlete 181
Halászási módok és szerszámok 197
A halászat munkaszervezete 212
Haltartók 217
Halak feldolgozása és fogyasztása 218
Vízi közlekedés 221
Nádasok, gyékényesek 226
Az erdők haszonvétele
Faizás 233
A favágás módja 245
Az erdők jellege, a fák fajtái és felhasználásuk 245
Gyümölcsfák haszonvétele 250
Vadászat 273
Irtások, rétek, kaszálók 277
A rét és erdő fogalma 280
A rétfoglalás és irtás módja 282
A közösség rétjei 287
A rét és a jobbágyok rétekből való részesedésének mértéke 293
A kaszálórétek jogi helyzete, öröklése, zálogbaadása és adásvétele 296
A kaszáló és a rajta termett fű értéke 299
Szénakaszálás, -gyűjtés és -hordás 304
A szénaállás, szénáskert 310
A szállások 313
A szállások formája és berendezése 318
Erdei szállások 319
Szállások a réten 324
Falu melletti szállás vagy akolkert 331
Állattartás
Az állattartás mértéke, az állatok száma 335
Lovak 337
Marhák 355
Disznók 375
Juhok 385
Kecskék 392
A legelők 393
A legeltetés sajátosságai 400
Legeltetés és teleltetés az erdőkben 400
Teleltetés és legeltetés az ártér alacsonyabb szintjén 409
Az állatok kihajtása az ártérből árvízkor 412
Állatőrzők és pásztorok 417
Baromfitartás 421
Méhészet 422
Földművelés alá vett területek; szántóföldek és irtáskertek 429
Jegyzetek 441

Tanulmányok Tolna megye történetéből VIII. (1978.)
Dr. Szilágyi Mihály: Társadalmi és gazdasági viszonyok a Duna mentén, a török hódoltság korában 5
Történelmi előzmények 5
Bátától Dunaföldvárig a török palánkvárak lábánál 8
A kettős adózás rendszere 26
A török hatóságok berendezkedése 36
A vállalkozói rendszer 58
Két világ ideiglenes együttélése 69
Jegyzetek 83
Dr. Horváth Árpád: Tolnavármegye és a rendi országgyűlések (1712-1805) 99
Dr Braun Sándorné: Tolnavármegye és a rendi országgyűlések (1807-1847) 125
Dr Horváth Árpád: A megyei önkörmányzat működése Tolnában 1848-1872 között 175
Az első bizottmány megalakulása előtti igazgatás 175
Az első állandó bizottmány 177
Országgyűlési képviselőválasztások (1848) 182
A második állandó bizottmány 189
Országgyűlési képviselőválasztások (1861) 197
Bizottmányi közgyűlés nélkül kinevezett tisztviselőkkel történő megyei igazgatás 201
Az 1860/61-es állandó bizottmány közgyűlésével és választott tisztségvieselőkkel történő megyei vezetés időszaka 204
Az 1870 XLII. T.C. végrehajtása 211
Jegyzetek 215
T. Mérey Klára: A gyáripar tolna megyében a két világháború között II. 235
A világgazdasági válság hatása a megye iparára 235
A közelgő háború árnyékában 257
Jegyzetek 289
Somi Benjaminné: A termelőszövetkezeti mozgalom győzelme Tolna megyében (1959-1961) 299
Társadalmi, gazdasági helyzet 299
Társadalmi méretű felkészülés, tomeges csatlakozás 301
A jó indulás és megerősítés éredekében 307
Az átszervezés második szakasza - a mozgalom továbbfejlesztése 315
Erőfeszítések a kezdeti nehézségek leküzdésére 320
A megújhodott patronázs, mozgalom 328
Az átszervezés harmadik, befejező szakasza 331
A gazdálkodás és a közszellem változásai 336
Kettős eredmény: áttértek, és többet is termeltek 340
Jegyzetek 345
Dr. Ambrus Attila: Az iparosodás három évtizede Tolna megyében 373
A felszabadulástól az államosításig 373
A szocialista iparosodás kezdeti időszaka 378
A tervszerűbb iparosítás 10 éve 391
Az intenzív iparfejlesztés útján 401
Jegyzetek 411
Dr. Máté János: Tolna megye társadalmi struktúrájának változása a felszabadulás után 415
Tolna megye felszabadulás előtti társadalmi struktúrájának rövid áttekintése 415
A megye társadalmi struktúrája átalakításának folyamata a felszabadulás után 417
A népesség gazdasági aktívitásának változása 423
A munkásosztályhoz tartozók számának és összetételének változása 426
A termelőszövetkezeti parasztsághoz tartozók számának és összetételének változása 431
A kisárutermelők rétege és összetétele 434
Irodalom 437

Tanulmányok Tolna megye történetéből IX. (1979.)
Hegedüs László: Tolna megye nyugati felének települései (1580-1704) 5
1703. Megyei összeírás 85
Jegyzetek 97
Hajdu Lajos: Az alsófokú népoktatás fejlődése Tolna vármegyében (1770-1790) 105
Bevezető. A Mária Terézia-féle népoktatási politika 105
A jozefinizmus magyarországi népoktatási koncepció 109
A Tolna megyei népoktatás megismerésének 1770-1790 között történeti-statisztikai forrásai 116
Az iskolák és tanítók számának növekedése a vizsgált történeti periódusban 122
A tanítók felkészültsége, munkájuk elvégzésének jellemzői és befolyásoló körülményei 128
A Tolna megyei iskolamesterek munkájának anyagi megbecsültsége a XVIII. sz. hetvenes éveiben 135
A Tolna megyei népoktatás hatékonysága: az iskolába járó gyermekek számának növekedése 1771-1789 között 148
Az iskolaszerződési kampány, valamint egyéb jozefinista népoktatási törekvések eredményei és fiaskói. A jozefinista rendszer összeomlása 154
Táblázatok 163
Jegyzetek 224
Folyószabályozás Tolna megyében a 19. században 229
Jegyzetek 244
Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében 1945-1948 247
Bevezetés 247
Tolna megye gazdasági és kulturális helyzete a felszabadulás előtt 247
Az első programjavaslatok 249
Országos szervek kulturális iránymutatásai, intézkedései 251
A Tolna megyei közművelődési élet megindulása a felszabadulást követően 254
A megyei közművelődés területeinek áttekintése 260
A szabadművelődési munka gondjai, nehézségei, feltételeinek alakulása 313
Összefoglalás 316
Jegyzetek 321
Bél Mátyás: Notitia Hungariae Novae Historico Geographica c. művéből Tolna vármegye leírása 327
Általános rész 327
Fizika fejezet 331
Politikai fejezet 338
Különös rész
1. fejezet 343
2. fejezet 352
3. fejezet 356
Megjegyzések Tolna vármegye történetéhez 357
Bél Mátyás észrevételei Tolna vármegyéhez, különösen Simontornya városra vonatkozólag 362
Bél Mátyás életrajza 364

Tanulmányok Tolna megye történetéből X. (1983.)
Dr. Szőke Sándorné Zsiros Mária: Az 1692. évi Kélcz Mihály féle összeírás 5
Jegyzetek 30
Dr. Szilágyi Mihály: Az újratelepülő Tolna megye 1710-1720 33
A telepítések 34
A gazdasági élet 64
A XVIII. század eleji életkörülmények 93
Összegezés 108
Jegyzetek 111
Függelék 125
Horváth Árpád: Tolna megye igazgatása a neoabszolutizmus idejében 169
Jegyzetek 218
Sipter Gézáné: A 'kézműipar és (kisipar Tolna megyében 1920-1948 223
Jegyzetek 257
Függelék 261
Dr. Erdősi Ferenc: Adatok Tolna megye tömegközlekedési hálózatának kialakulásáról 275
Jegyzetek 340
Dr. Hajdú Zoltán: Tolnia megye központi szerepkörű településeinek vonzáskörzet-rendszere az 1920-as években 361
Jegyzetek 374
Dóka Klára: Lecsapolások, öntözések Tolna megyében (1885-1948) 381
Jegyzetek 404
Illés Ferenc: Adalékok a mezőgazdasági termelés történetéhez Tolna megyében 1920-1945 407
Jegyzetek 457
Dr. T. Mérey Klára: A gyáripar Tolna megyében, a második világháború idején 463
Jegyzetek 498
Dr. Szenczi László: A (népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) 501
Jegyzetek 580
Dr. Máté János: Tolna megye nagyüzemi mezőgazdasága termelő erőinek fejlődése 599
Jegyzetek 628
Dr. Ambrus Attila: A termelőerők fejlődése Tolna megye iparában 629

Témakörök