Fülszöveg
I. kötet:
Jedlik Ányos a XIX. század kiemelkedő magyar fizikusa. Számos nagy fontosságú felfedezés fűződik a nevéhez. Számos nagy fontosságú felfedezés fűződik a nevéhez. Mindenkit megelőzve megalkotta az elektromotort, az egysarki dinamógépet, az első akkumulátort, felfedezte az elektromágneses forgások elvét, az általa szerkesztett "villámfeszítőket" a bécsi világkiállításon ezrek csodálták meg. Tudományos eredményeit napjainkban is hasznosítják az iparban.
II. kötet:
Beöthy Leó a magyar néprajzi kutatások úttörője. Az 1850-es évek végén regényei jelentek meg, később a közgazdaságtan felé fordult. Keleti Károly mellett az ország vezető statisztikusa lett. Közben egy újabb és hatékonyabb társadalomtudomány kialakításán fáradozott. Főműve "A társadalmi fejlődés kezdetei", melyben az ősi társadalmat vizsgálta a korabeli primitív népekre (afrikai, ázsiai, indián törzsek) vonatkozó adatforrások felhasználásával.
III. kötet:
Rodiczky Jenő a múlt század jeles tudósa, tanára, írója...
Tovább
Fülszöveg
I. kötet:
Jedlik Ányos a XIX. század kiemelkedő magyar fizikusa. Számos nagy fontosságú felfedezés fűződik a nevéhez. Számos nagy fontosságú felfedezés fűződik a nevéhez. Mindenkit megelőzve megalkotta az elektromotort, az egysarki dinamógépet, az első akkumulátort, felfedezte az elektromágneses forgások elvét, az általa szerkesztett "villámfeszítőket" a bécsi világkiállításon ezrek csodálták meg. Tudományos eredményeit napjainkban is hasznosítják az iparban.
II. kötet:
Beöthy Leó a magyar néprajzi kutatások úttörője. Az 1850-es évek végén regényei jelentek meg, később a közgazdaságtan felé fordult. Keleti Károly mellett az ország vezető statisztikusa lett. Közben egy újabb és hatékonyabb társadalomtudomány kialakításán fáradozott. Főműve "A társadalmi fejlődés kezdetei", melyben az ősi társadalmat vizsgálta a korabeli primitív népekre (afrikai, ázsiai, indián törzsek) vonatkozó adatforrások felhasználásával.
III. kötet:
Rodiczky Jenő a múlt század jeles tudósa, tanára, írója és közéleti személyisége. Hírnevét azonban elsősorban mint gazdasági szakíró, a juhtenyésztés és gyapjúismeret nemzetközileg elismert szaktekintélye vívta ki. Nagy része volt a magyarországi gazdasági intézetek oktatási rendszerének kialakításában, és első ízben hívta fel a figyelmet a szántóföldi kísérletezés fontosságára.
IV. kötet:
Lóczy lajos a Távol-Keleten (Tibet, Kína, Mongólia) tett felfedezőútjával az egész világon ismert nevet vívott ki magának. Munkásságát a Magyar Tudományos Akadémia nagydíjjal koszorúzta, az angol Királyi Földrajzi Társaság pedig a felfedezők kitüntetésére alapított aranyéremmel tüntette ki. Tudományos munkásságát fémjelzi 30 tudományos és népszerűsítő műve; Gyakorlati tevékenységét az Állami Földtani Intézet igazgatójaként és a Műszaki Egyetem tanáraként fejtette ki.
V. kötet:
Wartha Vince a kémiai technológiai oktatás úttörője, az MTA egykori alelnöke, a Műszaki Egyetem tanára, később rektora, a Műegyetem Könyvtárának megszervezője. Neve mindamellett Magyarországon és az egész világon kerámiai alkotómukájával vált híressé. Ő állította elő a színes fémfényű máznak azt a fajtáját, amelyet eozinnak nevezett el, és amellyel megszerezte a pécsi Zsolnay kerámia-gyárnak a világhírt.
Vissza 
