A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Technikatörténeti Szemle 1972/VI.

1971-1972.

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
"Legjobb tudomásunk szerint a magyar mérnökök legrégibb egyesületének, a Magyar Mérnök-Egyletnek (1871-től Magyar Mérnök- és Építész-Egylet) történetéről mindezideig néhány igen rövid, az... Tovább

Előszó

Részlet:
"Legjobb tudomásunk szerint a magyar mérnökök legrégibb egyesületének, a Magyar Mérnök-Egyletnek (1871-től Magyar Mérnök- és Építész-Egylet) történetéről mindezideig néhány igen rövid, az eseményeket, üléseket és közgyűléseket szigorú pontossággal rögzítő cikken kívül igényesebb történeti feldolgozás még nem jelent meg. Tanulmányunkban mindenekelőtt a XIX. sz. közepi magyar műszaki értelmiség 60-as évekbeli helyzetének, szervezkedésének, a Magyar Mérnök-Egylet megalakulásának történetéhez szeretnénk újabb adalékokkal szolgálni.
„A gőz és villanytávirat korában, míg egyrészt a tudomány világszínvonalára emelkedhetés tetemesen megkönnyült, viszont a túlszárnyaltatás és hátrahagyatásunk is hasonló gyorsasággal megeshet. A felszínen magunk fenntartása, ma már egyesek erejét, kivált nálunk, kik időnk legnagyobb részét gyakorlati foglalkozással tölteni hivatvák, bizonyosan fölülmúlja" - így indokolja mérnök-egylet megalakításának szükségességét hangoztató véleményét 1866 tavaszán egy magyar mérnök. Elöljáróban - úgy véljük - érdemes időzni egy kicsit az első, általunk kiemelt gondolatnál.
A gőz és villany távirat kora! !gy ítéli meg a XIX. század közepét-derekát a hazai mérnökértelmiség egyik - minden valószínűség szerint - eléggé átlagképviselője. Jelzésének kétségtelenül az ad kimagasló értéket, hogy mindezt itt érzékeli Magyarországon, távol attól a Nyugat-Európától, ahol az ipari forradalom már a XVIII. sz. végén lezajlott, s a XIX. sz. kifejezetten a gépi ipar korának jegyében indult. A század derekára pedig a már ismert találmányok alkalmazási körének megnövelése révén hatalmas átalakulás ment végbe ezen újonnan iparosodott országok tíz- és tízmillió lakosának életében. Új nagyvárosok nőttek ki valósággal a földből, s rohamos szaporodásnak indult népességük is. Az ipar fejlődésével párhuzamosan egészen újszerű közlekedési hálózat bontakozott ki: vasútvonalak kötötték össze az ipari központokat, amelyeknek nyersanyagellátásáról gőzhajók gondoskodtak, s ezek szállították el az ipar termékeit távoli világrészekbe is. „A XIX. század a közlekedés kulcsára bukkant rá! Soha hasonló arányú változás nem ment végbe az emberiség létfeltételeiben ilyen gyorsan és ilyen átütő erővel." A vasút és a gőzhajó által meggyorsított szállítások magukkal hozták a hírközlés sebességének fokozását. „A vasút bevezetésével egyidőben született meg - éppen a legnagyobb szükség pillanatában - az elektromos táviratozás olcsó és biztonságos megoldásának alapeszméje, amely azután egy új, nagysikerű találmányban, az elektromágneses távírókészülékben öltött testet. Vissza

Tartalom

TANULMÁNYOK
STIER Miklós A Magyar Mérnök-Egylet megalakulásának történetéhez (1866 - 1867) 11
IRÁSNÉ MELIS Katalin - VIRÁG Lajosné: A budai vámegyed XIV-XV. századi faanyagú
régészeti leletei. Faanyagú leletek konzerválása és restaurálása 29
DÓKA Klára A pest-budai iparosok szerszámkészlete a reformkorban 55
KÖZLEMÉNYEK
BENDEFY László Idb. Vay Miklós és Born Ignác szerepe a Tokajihegység földtani megismerésében 73
HECKENAST Gusztáv Fazola Henrik emlékirata a diósgyőri vasmű alapításáról 1777-ből 87
KÁROLYI Zsigmond Az Alduna szabályozás múltjából 95
ENDREI Walter Textilminták a levéltárban 117
OSZETZKY Gábor Zipernowsky Károly kevésbé ismert találmányairól 123
MŰSZAKI SZAKMÚZEUMOK
SZABADVÁRY FERENC - RAJNAI Rudolfné Az Országos Műszaki Múzeum helyzete és a további tervek 145
TÓTH Ferenc A Magyar Olajipari Múzeum 153
Z0LTAY Endre A Diósgyőri Központi Kohászati Múzeum épülete 163
BESZÁMOLÓK A MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK
SZÖVETSÉGE TAGEGYESÜLETEIBEN FOLYÓ TUDOMÁNY- ÉS TECHNIKATÖRTÉNETI MUNKÁKRÓL (elhangzottak az 1972. május 23-24-én tartott MTESZ Konferencián)
MÁTRAI László A tudomány- és technikatörténet helye és jelentősége
társadalmunkban 171
SZÉNÁSSY Barna „Bolyai János" Matematikai Társulat 175
LENGYEL Zoltán Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület 185
MÁTRAINÉ ZEMPLÉN Jolán „Eötvös Loránd" Fizikai Társulat 187
BENDEFY László Geodéziai ós Kartográfiai Egyesület 191
PÉNZES István Gépipari Tudományos Egyesület 197
SUSÁNSZKY László Híradástechnikai Tudományos Egyesület 201
PETRIK Ottó Közlekedéstudományi Egyesület 205
FÜR Lajos Magyar Agrártudományi Egyesület 209
KIRÁLY Árpád Magyar Elektrotechnikai Egyesület 213
LÁSZLÓFFY Woldemár Magyar Hidrológiai Társaság 217
CSIKY Gábor Magyarhoni Földtani Társulat 221
SZŐKEFALVY-NAGY Zoltán Magyar Kémikusok Egyesülete 225
CSŐRE Pál Országos Erdészeti Egyesület 231
KISZELY Gyula Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (Kohászat) 235
SZÉKELY Lajos Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (Bányászat) 241
ENDREI Walter Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület 245
KÖNYVISMERTETÉSEK
HORVÁTH Árpád Joseph NEEDHAM: Science and Civilisation in China 247
SZABADVÁRY Ferenc A Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának Centenáriumi Évkönyve 249
SZŐKEFALVY-NAGY Zoltán A Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki
Karának Centenáriumi Évkönyve 250
SZŐKEFALVY-NAGY Zoltán SZABADVÁRY Ferenc: Than Károly 251
BIBLIOGRÁFIA
KÁROLYI Zsigmond Magyar technika- és ipartörténeti bibliográfia 1968-1969 253
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv