A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Technikatörténeti Szemle 1988-89/XVII.

Szerző

Kiadó: Múzsák Közművelődési Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 260 oldal
Sorozatcím: Technikatörténeti Szemle
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Megjelent 670 példányban. Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal. Néhány angol és német nyelvű fejezettel.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:
"Az újkori bányaigazgatás problémái a birodalomban A pénzverés és a nemesfémbányászat két, egymástól elválaszthatatlan dolog, különösen egy olyan gazdaságban, amely... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:
"Az újkori bányaigazgatás problémái a birodalomban A pénzverés és a nemesfémbányászat két, egymástól elválaszthatatlan dolog, különösen egy olyan gazdaságban, amely pénzforgalmát fémpénzben bonyolítja le. E kettő összefüggése mégsem ilyen nyersanyag - végtermék egyszerűségű. A pénzforgalmazás és a bányászat egyaránt olyan különleges jogosítványokkal rendelkezett, melyek megkülönböztették a gazdaság többi ágától. Ez a különlegesség mindkét esetben az uralkodói jogban nyilvánult meg a középkor óta. E tekintetben az európai jogfejlődés meglepő egyöntetűséget mutat. Pénzverési joga csak a fejedelemnek lehetett. Tárgyalt korszakunkban a korábbi eredetű, nem fejedelmi jellegű pénzverést az államjogászok az uralkodói jog átengedésének tekintették, ami jog a pénzverés gazdasági szerepéből, illetve önálló gazdasági területteremtő jelentőségéből fakadt, és mint ilyen, csak a szuverént illette meg. A bányászat esetében hasonló a helyzet: a sajátosságot a bányászati főúri jog, más néven a bányaregále képezte. Ezen általában azon jogokat értették, melyek a bányászat tekintetében a fejedelmet megillették (1). A regalitás sajátságos érdekei korán létrehozták azokat az intézményeket, melyek ennek igazgatására szolgáltak. A regále és a felségjog - azaz a pénzverésbe, illetve a bányászatba való beleszólás éppúgy, mint a gazdaság vagy az államhatalom más ágazataiba - csak a teoretikusoknál vált el. A pénzverés és a nemesfémbányászat közös igazgatás alatt szerepelt a középkortól kezdve Európa országainak nagy részében. Hogy mennyire a regalitás jelleg kapcsolta össze ezt a két gazdasági ágat és hogy milyen szívósan tudott ez később is továbbélni, jól jellemzi az, hogy a polgári miniszteriális kormányzatok egy része Európában a bányászatot a pénzügyminisztérium fennhatósága alá helyezte, és nem, vagy csak időlegesen, valamelyik ágazati minisztérium alá.
A klasszikus bányajog a nemes- és színes ércbányászatban fejlődött ki, és sokáig csak arra vonatkozott. A vas és egyéb fémekre nézve más szokások voltak mérvadóak. A joggyakorlat különösen akkor vetett fel nehéz kérdéseket, ha új bányatermékek kitermelésére került sor. Korszakunkban a monarchiában, de a német államokban is, ilyen problémás eset volt a szénbányászat jogi rendezetlensége, a XIX. század végén a kőolaj- és földgázkitermeléssel volt hasonló a helyzet..." Vissza

Tartalom

TANULMÁNYOK
Tringli István: A Habsburg-monarchia központi bánya- és pénzverésügyi igazgatása 1713-1848 9
Wöller István: A magyar malomipar fejlődése és műszaki emlékeinek védelme 29
Lech Królikowski: Bem József (Zakariás) tábornok és mérnök 49
Várhidy Imre: Adatok a hazai borgonya és kurkorica betakarítás gépesítésének történetéhez a XIX. század második felében a statisztika és a számok tükrében 63
Pető György: Vázlatos kép a magyar villamosítás kezdeti két évtizedéről, ezen belül az úttörő jellegű Heves megyei fejlődésről 81
Kiss György: A pszichológia alkalmazása a magyar gazdaságban a
két világháború között 91
H. M. - Adalékok a nevezetes tordai fahíd történetéhez „Épült itt helyben, Tordán" 97
Tóth Béla: Zeit der neuen Initiative und Entwicklung in der ungarischen Lederindustrie (1918-38) 105
Kovács Győző: Magyarok a számítástechnikában 117
N. László Endre: A dunai aranymosás 1 139
Szabadváry Ferenc: Relations franco-hongroises dans les sciences naturelles et techniques 1730-1820 163
Vámos Éva Katalin: The Hungárián Industry at the Budapest Spring Fairs (1918-38) 169
Móra László: Az Országos Természettudományi Tanács és Alap
működése (1926-1944) 177
Endrei Walter: A Gácsi Gyapjúszövet- és Finomposztógyár a XIX. század elején 195

KRÓNIKA
Gajdos Gusztáv: Entwicklung der Naturwissenschaften und der
Technik in Mitteleuropa zwischen 1918-1938. ... 203
„Alkotó magyarok" (vándorkiállítás Indiában) ... 206
„Emlékek a magyar földmérés történetéből" című állandó kiállítás 207
Vámos Éva Katalin: CIMUSET '88, Budapest 213
Kozma Gyula: „Alkotó magyarok a technikai haladásért" című kiállítás 215
„30 éves a magyar számítógép" című kiállítás ... 219

Az ORSZÁGOS MŰSZAKI MÚZEUM TEVÉKENYSÉGÉRŐL
Az Országos Műszaki Múzeum tudományos és közművelődési
tevékenysége (1983-1987) 225

KÖNYVISMERTETÉS
Horváth Árpád: Fejér László - Lászlóify Woldemár: A hidrometria magyarországi fejlődése (1700-1945) 253
Horváth Árpád: Műszaki nagyjaink 6. köt. (szerk. Pénzes István) ... 254
Horváth Árpád: Ladislav Svihran: Barátunk Verne Gyula 255
Horváth Árpád: Csikvári Jákó: A közlekedési eszközök, a vasutak, posták, távírdák és a gőzhajózás története I-II. köt 256
Horváth Árpád: Buday Tibor - Budayné Mosonyi Klára: A fizika fejedelme. Eötvös Loránd élete és munkássága ... 257
Horváth Árpád: L. Molnár - A. Weiss: Ignaz Edler von Born und die Societát der Bergbaukunde 1786 258
Horváth Árpád: Theophilus Presbyter: A különféle művességekről 259
Horváth Árpád: Autorenkoll.: Dampfmaschinen. Die Kolbendampfmaschine als historische Erscheinung und technisches Denkmal 259

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv