| Előszó a második kiadáshoz | 9 |
| Előszó | 11 |
| A magyarság politikai szerveződése az államalapítás előtt | |
| A nemzetségi szervezet kora | 15 |
| A társadalmi szerveződés kezdetei | 15 |
| A társadalom alapegységei | 16 |
| A fegyveres demokrácia kora (törzsi és törzsszövetségi korszak) | 20 |
| A katonai demokrácia | 20 |
| Politikai szervek a magyar társadalomban a honfoglalás előtt | 23 |
| Kalandozások | 26 |
| A honfoglalás | 27 |
| A kettős honfoglalás elmélete | 28 |
| Az állami szerveződés kezdetei | 29 |
| A megtelepedés | 29 |
| Az uruszág | 29 |
| Irodalom | 32 |
| Feudális állammodellek Magyarországon | |
| A történeti keretek: megkésettség, periféria, modernizáció | 37 |
| A megkésettség tényezői | 37 |
| A megkésettség következményei | 39 |
| Modernizációs törekvések | 41 |
| A patrimoniális monarchia | 42 |
| A patrimoniális monarchia fogalma | 42 |
| A magyar patrimoniális állam | 43 |
| A patrimoniális állam működése | 44 |
| A rendi-képviseleti monarchia | 48 |
| A patrimoniális monarchia felbomlása | 48 |
| A rendek és a rendiség | 50 |
| A rendi-képviseleti monarchia szervezete | 52 |
| Az abszolút monarchia | 57 |
| Az abszolút monarchia kialakulása és lényege | 58 |
| A Habsburg-abszolutizmus esélyei | 61 |
| A felvilágosult abszolutizmus | 63 |
| Az abszolutizmus államának működése | 64 |
| Speciális állammodellek a feudális korszak fejlődésében | 66 |
| Az Erdélyi Fejedelemség | 66 |
| A kuruc ellenállás államai | 68 |
| Horvát-Szlavónország államisága | 73 |
| Irodalom | 76 |
| A feudális állam szervei | |
| Az államfő | 81 |
| A király | 83 |
| A hatalom legitimációja; a szentkorona-eszme | 85 |
| A hatalom megszerzése: trónbetöltés | 87 |
| A koronázás | 87 |
| A koronázási jelvények | 88 |
| A király helyettesítése. Kormányzó, helytartó | 89 |
| Az erdélyi fejedelem | 92 |
| A vezérlő fejedelem | 93 |
| Az országgyűlés | 95 |
| Az országgyűlés az államgépezetben | 95 |
| A magyar országgyűlés előzményei | 95 |
| Az országgyűlési képviselet | 95 |
| Az országgyűlés szervezete | 98 |
| Az országgyűlések tanácskozásai | 99 |
| A központi közigazgatás szervei | 106 |
| A királyi tanács | 107 |
| Országos és udvari méltóságok | 113 |
| A szakkormányzat szervei, dikasztériumok | 118 |
| A vármegyék és a kiváltságos kerületek | 125 |
| A királyi vármegyék és az udvarszervezet | 125 |
| Nemesi vármegyék | 129 |
| Kiváltságos kerületek | 134 |
| Székek, kiváltságolt és nemes községek | 136 |
| Katonai határőrvidékek | 138 |
| Szabad királyi városok és a bányavárosok | 140 |
| A középkori városok | 140 |
| A szabad királyi városok | 142 |
| A bányavárosok | 147 |
| Mezővárosok, uradalmak, falvak | 148 |
| Mezővárosok | 148 |
| Uradalmak, földesúri hatalom | 149 |
| Falvak, községek | 152 |
| Parasztvármegyék | 155 |
| Erdély közigazgatása | 156 |
| A hódoltsági igazgatás | 157 |
| Az igazságszolgáltatás szervei | 157 |
| Törvénykezési szervek | 171 |
| Ügyvédek | 171 |
| Az ügyészségi intézmény | 175 |
| Közhitelességi szervezet | 175 |
| Földkönyv | 178 |
| Az egyház | 180 |
| Az egyházjog | 180 |
| Egyházszervezet | 181 |
| Az állam és az egyház viszonya | 181 |
| Az állam és egyház viszonyát szabályozó "állami egyházjog" | 186 |
| Irodalom | 186 |
| Polgári állammodellek a magyar alkotmánytörténetben | |
| A polgári átalakulás Magyarországon | 195 |
| Az átmenet kora | 195 |
| Az alkotmányos forradalom | 202 |
| Az alkotmányos monarchia (1848 alkotmánya) | 204 |
| Az alkotmányreform | 204 |
| Az áprilisi alkotmány | 205 |
| A polgári szabadságjogok alapvetése | 206 |
| A szabadságharc kormányforma-kísérletei | 210 |
| Felemás polgárosodás - a neoabszolutizmus évei | 211 |
| Az elveszített szuverenitás | 211 |
| Az "alkotmányfejlődés" jellemzői | 212 |
| A törvényhozó és végrehajtó hatalom a neoabszolutizmus államában | 214 |
| A parlamentáris monarchia | 217 |
| A dualista állam alkotmánya | 217 |
| A jogfolytonosság konstrukciója | 233 |
| A polgári demokratikus köztársaság | 246 |
| Az első polgári demokratikus kísérlet (1918 köztársasága) | 246 |
| A második polgári demokratikus kísérlet (1944-1949) | 249 |
| Irodalom | 255 |
| A magyar polgári állam szervei | |
| Az országgyűlés | 263 |
| A képviselet tartalmának változásai | 263 |
| A népképviseleti választójog | 266 |
| A parlament hatásköre | 278 |
| A törvényhozás szervezete és működése | 285 |
| Az állami ellenőrzés szervezete | 287 |
| Az államfő | 296 |
| A király | 298 |
| A kormányzó | 298 |
| A köztársasági elnök | 301 |
| A közigazgatás | 307 |
| A közigazgatás fogalma | 317 |
| A közigazgatási jog | 317 |
| A közigazgatás fejlődésének tendenciái | 319 |
| A közigazgatás szervei | 327 |
| A magyar polgári közigazgatás korszakai | 328 |
| A kormány és a kormányzati szervek | 333 |
| A területi önkormányzat szervei | 339 |
| A testületi önkormányzatok | 348 |
| Néptanácsok, katonatanácsok, nemzeti tanácsok | 349 |
| Nemzeti bizottságok és vármegyék | 350 |
| A közigazgatási bíráskodás | 351 |
| A törvénykezés szervei | 353 |
| Bíróságok | 353 |
| Ügyészi szervezet | 358 |
| Ügyvédség | 360 |
| Közjegyzőség | 362 |
| Telekkönyv | 363 |
| Irodalom | 363 |
| Diktatórikus berendezkedések a 20. századi magyar alkotmánytörténetben | |
| A szovjet típusú diktatúra első kísérlete: A Tanácsköztársaság (1919) | 373 |
| Az alkotmányfejlődés jellegzetességei a Tanácsköztársaság időszakában | 373 |
| A Tanácsköztársaság ideiglenes alkotmánya | 374 |
| A Tanácsköztársaság végleges alkotmánya | 375 |
| A diktatúra központi szervei | 376 |
| A tanácsok | 379 |
| A nyilas diktatúra (1944) | 381 |
| Magyarország német megszállása | 381 |
| Szálasi Ferenc hatalomátvétele | 382 |
| A hungarista állam szervezete | 382 |
| A szovjet típusú államberendezkedés Magyarországon (1945-1956) | 385 |
| A szovjet típusú diktatúra | 385 |
| Magyarország a szovjet érdekszférában | 386 |
| Az alkotmány és alkotmányosság Magyarországon | 387 |
| A bolsevik típusú párt | 393 |
| A Magyar Népköztársaság szervei | 395 |
| Irodalom | 402 |
| Név- és tárgymutató | 405 |
| Jogszabálymutató | 425 |