| Zsidai Ágnes: A tiszta jogszociológia | 11 |
| Rövidítések | 59 |
| A jogszociológia mint módszertani probléma | |
| Előszó | 63 |
| A jogszociológia előfeltevései | |
| Első fejezet | 65 |
| Közvetlen pozitív előfeltevések | 65 |
| A jog társadalmisága | 65 |
| A jog történetisége | 66 |
| A jog tér-időbelisége | 69 |
| A jog változhatósága | 71 |
| Második fejezet | 73 |
| Közvetlen negatív előfeltevések | 73 |
| A társadalom és a jog nem-azonossága | 73 |
| A történelem és a jog nem-azonossága | 74 |
| A természet, a norma és a jog nem-azonossága | 77 |
| Harmadik fejezet | 79 |
| A közvetlen előfeltevések tudományelméleti következményei | 79 |
| A természetjogi doktrína korlátozása | 79 |
| A jogpozitivizmus korlátozása | 80 |
| A joglogizmus korlátozása | 82 |
| A jogi irracionalizmus korlátozása | 83 |
| A jogdogmatika korlátozása | 84 |
| A jogi historizmus korlátozása | 86 |
| Negyedik fejezet | 87 |
| A jogszociológiával szembeni fő ellenvetések | 87 |
| A jogi tartalom esetlegességéből származó ellenvetés | 87 |
| A történelem törvénynélküliségéből származó ellenvetés | 90 |
| A jogfogalom szociológiai elhatárolásának lehetetlenségéből származó ellenvetés | 92 |
| A megismerés tárgyának hiányából származó ellenvetés | 93 |
| A jogszociológia tárgya és módszere | |
| Első fejezet | 95 |
| A jogszociológia tárgya | 95 |
| Természet és norma | 95 |
| A lét és kellés egymást kizáró mivolta és egymásra vonatkoztatottsága | 101 |
| A jog mint természet és norma kapcsolódása | 104 |
| A jog mint tárgyilag kettéhasított képződmény | 108 |
| Második fejezet | 112 |
| A jogszociológia módszere | 112 |
| tárgy és módszer | 112 |
| A természettudományi módszer | 114 |
| A normatudományi módszer | 115 |
| A szinkretizmus elkerülése a "tiszta elválasztáson" alapuló szinopszis esetén | 118 |
| Vannak-e a szinopszisnak törvényei? | 121 |
| A jogszociológia tudományelméleti helye | |
| Első fejezet | 128 |
| Jogszociológia és jogtan | 128 |
| Jogszociológia és juriszprudencia | 128 |
| Jogszociológia és jogelmélet | 132 |
| Jogszociológia és jogtörténet | 134 |
| Jogszociológia és jogi elvek tana | 135 |
| Jogszociológia és jogi alaptan | 136 |
| Jogszociológia és tiszta jogtan | 137 |
| Második fejezet | 141 |
| Jogszociológia és társadalomtan | 141 |
| Jogszociológia és történelemelmélet | 141 |
| Jogszociológia és szociológia | 144 |
| Jegyzetek az első részhez | 147 |
| A jogszociológia fő problémái | |
| Gazdaság és jog | |
| Első fejezet | 171 |
| Történeti változás | 171 |
| Eredet | 172 |
| Fejlődés | 175 |
| Hanyatlás | 180 |
| Második fejezet | 181 |
| Társadalmi teljesítmény-összefüggés | 181 |
| Növekedés | 192 |
| hatásosság | 198 |
| Szabadság | 201 |
| Kölcsönösség | 203 |
| Harmadik fejezet | 208 |
| Joglogikai változás | 208 |
| A keletkezés logikája | 209 |
| Alanyi joghelyzetek logikája | 211 |
| Negyedik fejezet | 215 |
| Jogpolitikai (axiológiai) elhatárolás | 215 |
| Gazdasági szükségszerűség, lehetetlenség, lehetőség | 215 |
| Tulajdon, vámhatárok, szuverenitás | 217 |
| Gazdaságpolitika és jogpolitika | 219 |
| Harc és jog | |
| Első fejezet | 221 |
| Történeti változás | 221 |
| A jog mint a harc helyettesítője | 221 |
| A jogért való harc és a harchoz való jog | 222 |
| A jogon alapuló béke és mindenki harca mindenki ellen | 225 |
| Második fejezet | 226 |
| Társadalmi teljesítmény-összefüggés | 226 |
| A harc szhociológiai fogalma | 227 |
| A jog mint harc | 229 |
| A jogfejlesztő harc | 231 |
| A harc és a béke szervezete | 241 |
| Harmadik fejezet | 250 |
| Joglogikai változás | 250 |
| Dialektika és joglogikai keletkezés | 250 |
| Harci helyzetek és joghelyz etek | 253 |
| Negyedik fejezet | 255 |
| Jogpolitikai (axiológiai) elhatárolás | 255 |
| A harc és a béke szükségessége | 255 |
| Osztályharc, fajok harca, háború | 257 |
| Jogpolitika és békepolitika (pacifizmus) | 259 |
| Hatalom és jog | |
| Első fejezet | 262 |
| Történeti változás | 262 |
| Synarchia | 262 |
| Monarchia | 263 |
| Polyarchia | 264 |
| Második fejezet | 267 |
| Társadalmi teljesítmény-összefüggés | 267 |
| A jog mint a hatalom korlátozása | 267 |
| A hatalom szervezete | 275 |
| Harmadik fejezet | 280 |
| Joglogikai változás | 280 |
| Hatalom, kényszer, szankció és jogforrás | 280 |
| Hatalmi helyzetek mint joghelyzetek | 288 |
| Negyedik fejezet | 296 |
| Jogpolitikai (axiológiai) elhatárolás | 296 |
| A hatalom és a szabadság szükségessége | 296 |
| Hatalmi politika (imperializmus) és jogpolitika | 299 |
| Tudás és jog | |
| Első fejezet | 302 |
| Történeti változás | 302 |
| Jogi mágia és tradíció | 302 |
| Jogi utópia és recepció | 304 |
| A jog racionalizálása | 306 |
| Második fejezet | 308 |
| Társadalmi teljesítmény-összefüggés | 308 |
| A fejlődés tényezőinek tudás által eltérítése és áttörése | 309 |
| A tudás szervezete | 314 |
| Harmadik fejezet | 315 |
| Joglogikai változás | 315 |
| A tudomány mint jogforrás | 316 |
| Tudáshelyzetek és joghelyzetek | 317 |
| Negyedik fejezet | 320 |
| Jogpolitikai (axiológiai) elhatárolás | 320 |
| A tudás és a nem-tudás szükségessége | 320 |
| Tudománypolitika és jogpolitika | 321 |
| Eljárás és jog | |
| Első fejezet | 324 |
| Történeti változás | 324 |
| Az eljárás dualizmusa: formagazdaság és karizma | 324 |
| A szuverén állam | 327 |
| A tervtársadalom | 328 |
| Második fejezet | 330 |
| Társadalmi teljesítmény-összefüggés | 330 |
| Növekedés és bürokrácia | 330 |
| Hatásosság és imperializmus | 332 |
| Szabadság és liberalizmus | 334 |
| Kölcsönösség és társadalmi terv | 336 |
| Harmadik fejezet | 337 |
| Joglogikai változás | 337 |
| Eljárás és jogforrás | 337 |
| Eljárás és alanyi jog | 348 |
| Negyedik fejezet | 356 |
| Jogpolitikai (axiológiai) elhatárolás | 356 |
| Igazságosság és eljárási apparátus | 357 |
| A jog szupremáciája és az állam | 358 |
| Jegyzetek a második részhez | 360 |
| Névmutató | 401 |
| Tárgymutató | 405 |
