1.034.996

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Szénhidrát, alkohol, zsír

Laboratóriumi kézikönyv

Szerző

Kiadó: Athenaeum
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Varrott papírkötés
Oldalszám: 292 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: 39 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Nyomtatta az Athenaeum, Budapest. Írta: Horváth Endre okl. vegyészmérnök, okl. gazd. szaktanár.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Szerény munkám megírásával kettős célt szeretnék elérni. Egyrészt a vegyészeti tanulmányokat folytató ifjúság számára szeretnék laboratóriumi segédkönyvet nyújtani, másrészt a laboratóriumi... Tovább

Előszó

Szerény munkám megírásával kettős célt szeretnék elérni. Egyrészt a vegyészeti tanulmányokat folytató ifjúság számára szeretnék laboratóriumi segédkönyvet nyújtani, másrészt a laboratóriumi gyakorlatban működő vegyész magyarnyelvű szakkönyvhiányát kívánnám enyhíteni. A könyvkiadás magas költségeit is figyelembe véve nem könnyű a két cél követelményeinek .egybehangolása. A vegyészeti oktatáshoz olcsó, magyarázatokban bővelkedő, nem teljességre törekvő, hanem a mai felszerelés- és vegyszerhiány mellett is elvégezhető típusvizsgálatokat tartalmazó könyvre volna szükség. A gyakorló vegyész igényei viszont ezzel szemben több oldalról is ellentétesek. Ismerem a könyv hiányosságait ebből a szempontból is, - (különleges vizsgálatok, fizikai-, elektromos-, kalorimetrikus- stb. mérőműszerek használata stb.) - de személyesen ismerem és érzem a mai súlyos laborálási gondokat is, tehát a fent említett ellentétes követelmények kielégítésére csak kompromisszumos megoldást választhattam. E kompromisszumnak, természetesen, e téren is vannak hátrányai, de bizonyára akadnak előnyei is. Ha a magyar és idegennyelvű szakkönyveket nélkülöző vegyésztársadalom minél szélesebb rétege talál könyvemben munkájához némi útmutatást, akkor célomat el is értem. Vissza

Tartalom

SZÉNHIDRÁTOK 17-73
A) Általános jellemzésük 17-25
a) Pentózok 18
b) Hexózok 18
c) Diszacharidok 19
d) Triszacharidok 20
e) Poliszacharidok 21
B) Felismerés, minőségi vizsgálatok 25-30
1. Redukáló cukrok felismerése Fehling-oldattal 25
2. Kismennyiségű cukor kimutatása ószazon-próbával 26
3. Az egyes szénhidrátféleségek felismerése fajlagos forgatási szögük alapján 27
4. A keményítő kimutatása 27
5. Az egyes keményítőféleségek felismerése mikroszkóp segítségével 28
6. Dextrinek felismerése 28
7. Pentózok, pentozánok felismerése 28
8. Dextrinek (keményítőszörp) kimutatása mézben 29
9. Dextrinek (keményítőszörp) kimutatása gyümölcskészítményekben 29
10. Szacharin kimutatása édes élelmiszerekben 29
C) Kísérletek. Ipari készítmények 30-35
1. Vegytiszta d-glükóz előállítása 30
2. Szacharóz invertálása szacharáz (invertáz) segítségével 30
3. Szacharóz invertálása sav segítségével 31
4. Répacukor előállítása 32
5. Keményítőszörp előállítása 32
6. Cukorkakészítés 33
7. Cukor-»couleur« készítése 34
8. Burgonyakeményítő előállítása 34
9. Búzakeményítő előállítása 34
10. Dextrin előállítása 34
11. Ragasztószer készítése keményítőből 35
D) Mennyiségi vizsgálati módszerek 40
Polározással való meghatározások 35-36
1. Glükóz 35
2. Fruktóz 36
3. Szacharóz 36
Redukálóképességen alapuló meghatározások 37-41
4. Glükóz, fruktóz, invert-cukor meghatározása 37
a) Fehling-oldattal való titrálás 37
b) Bertrand szerint való meghatározás 39
5. Glükóz és szacharóz meghatározása egymás mellett
a) Csak rézredukálással 42
b) Polározással és rézredukálással 42
6. Invert-cukor és szacharóz meghatározása egymás mellett 43
7. Cukrok és dextrinek meghatározása egymás mellett 43
8. Keményítő meghatározása 44
a) Reinke szerint 44
Sósavas hidrolízissel 44
c) Lintner szerint 44
(Biológiai úton való cukormeghatározások II. H. 5. i. alatt.)
E) Cukortartalmú nyersanyagok, termékek, élelmiszerek vizsgálata 45-50
1. A répa cukortartalmának meghatározása 45
2. Répacukorszörpök vizsgálata 45
a) Fajsúly 45
b) Brix-, ill. Balling-fok 45
c) Cukor 45
d) Invertcukor 46
3. Nyers- és fogyasztási cukor vizsgálata 48
a) A cukor reakciója. b) Nedvesség. c) Polározás. d) Hamu. e) Invertcukor 48
4. Méz vizsgálata 49
a) Mikroszkópizálás. b) Fajsúly. c) Nedvesség. d) Hamu. e) Acciditás. f) Redukáló cukor.
g) Szacharóz 49
5. Gyümölcsszörpök és ízek vizsgálata 50
a) Redukáló cukor. b) Összes cukor. c) Alkohol. d) Fontosabb konzerváló szerek 50
F) Keményítőtartalmú nyersanyagok, termékek, élelmiszerek és takarmányok
vizsgálata 51-55
1. Burgonya, gabonafélék, gabonaőrlemények, takarmányok 51
a) Keményítőérték. b) Pentozánok. c) Nyersrost. d) Nyerszsír. e) Nyersfehérje, f) Nitrogénmentes extrakt. g) Nedvesség. h) Hamu 51-54
2. Kereskedelmi keményítő 54
a) Nedvesség. b) Hamu. c) Fehérje. d) Zsír. e) Keményítő. f) Savasság. Alkálitás. g) Mikroszkópi vizsgálat. h) Ragasztóképesség 55
G) Növényi enyvek és kereskedelmi dexirin vizsgálata 55-56
a) Nedvesség. b) Hamu. c) Savasság. d) Mikroszkópos vizsgálat. e) Hideg vízben oldható rész. f) Glükóz. g) Dextrin. h) Keményítő 55-56
H) Apretúrák vizsgálata 57-73
1. Apretúrák készítéséhez használatos anyagok 57
2. Elővizsgálat 58
a) Tiszta vizes oldatban 58
b) Alkoholos oldatban 60
c) Szilárd anyagok és paszták vizsgálata 60
Rendszeres vizsgálat 61
a) Tiszta vizes oldatok 61
b) Paszták és szilárd anyagok 62
I. csoport. Vizsgálat: glükózra, glicerinre 62
II. csoport. Vizsgálat: keményítő, dextrin, gumiarabikum, tragant, tragazol, növényi nyálkák, enyv, albuminok, kazein, sikér 64
III. csoport. Vizsgálat: zsírok, olajok, ásványi olajok, viaszok, gyanták 70
II. ALKOHOLOK 74-194
A) Általános jellemzés 74-98
1. Az alkoholok beosztása 74
2. Ipari szempontból fontosabb alkoholok 75
a) Metilalkohol. b) Etilalkohol. c) Butilalkohol. d) Amilalkohol. e) Zsíralkoholok.
f) Glicerin 75
3. Az alkoholos erjedés 79
a) Az alkohol képződése 79
b) Az alkoholos erjedés melléktermékei 82
4. Az erjedési iparokban szereplő mikroorganizmusok
a) Élesztőgombák. Beosztás. Alak, szerkezet. Sarjadzás. Spórázás. Az erjedési iparokban alkalmazott élesztők 84
b) Penészgombák 90
c) Baktériumok 92
B) Felismerés, minőségi vizsgálatok 98-102
1. Etilalkohol kimutatása 98
2. Abszolút alkohol vizsgálata vízre 98
3. Finomított .szesz minőségi vizsgálata 99
a) Iz, szag. b) Szín. c) Szeszfok. d) Vízzel való hígítás. e) Kozmaolajok, f) Savtartalom. g) Furfurol. h) Aldehidek 99
4. Pálinkák és likőrök minőségi vizsgálata 100
a) Iz, szag. b) Szín. c) Kozmaolajok. d) Savtartalom. e) Szabad kénsav. f) Szabad ciánhidrogén. g) Salétromos sav. h) Furfurol. i) Aldehid. j) Denaturáló szerek 100
5. A sör minőségi vizsgálata 101
C) Kísérletek. Ipari készítmények 102-111
1. Penészgombák kitenyésztése a levegőből 102
2. Tej savbaktériumok kitenyésztése 105
3. Vaj savbaktériumok kitenyésztése 105
4. Maláta és diasztázkészítmény előállítása 107
5. Alkoholelőállítás burgonyából 107
6. Borpárlat készítése 108
7. A kenyér kelesztése és sütése 109
D) Szeszgyári édescefrék vizsgálata 111-113
1. A cukrosítás előrehaladása 111
2. A cefre diasztáztartalma 111
3. Balting-fok (szacharométerfok) meghatározása 112
4. Maltózmeghatározás 112
5. Dextrinmeghatározás 112
6. Tisztasági hányados 113
7. Savfok 113
E) Szeszgyári kierjedt cefrék vizsgálata 113-117
1. Diasztáz 114
2. Maltózmeghatározás 114
3. Dextrinmeghatározás 114
4. Szacharométerfok, leerjedési fok 114
5. Savfok 114
6. Alkoholtartalom 114
7. A cefre utóerjesztése 115
8. Mikroszkópos vizsgálat 116
9. Támpontok az erjesztőüzem megítéléséhez 116
F) Szesz, pálinka, likőr vizsgálata 117-128
1. Fajsúly 117
2. Alkohol 118
3. Kozmaolajok 119
4. Aldehidek 121
5. Furfurol 122
6. Metilalkohol 122
7. Savtartalom 124
8. Észterek 124
9. Illóolajok 124
10. Extrakt- és ásványi anyagok 125
11. Cukortartalom 125
12. Denaturáló szerek 126
13. Támpontok a pálinkafélék minőségének megítéléséhez 127
G) Sör vizsgálata 128-135
1. Fajsúly 129
2. Alkoholtartalom 129
3. Az eredeti cefre extrakttartalma 129
4. Leerjedési fok 131
5. Nyers maltózérték 131
6. Dextrin 131
7. Protein 132
8. Szénsav 132
9. Glicerin 132
10. Hamu 133
11. Mikroszkópos vizsgálat 133
12. Támpontok a sör minőségének megítéléséhez 134
H) Az erjedési iparokkal kapcsolatos technikai mikológiái vizsgálatok 135-194
1. Mikológiái laboratórium berendezése 135
2. Tápanyagok, laboratóriumi eszközök sterilizálása 138
I. Fizikai módszerek 139
a) Sterilizálás száraz meleggel 139
b) Sterilizálás nedves meleggel 139
- Sterilizálás nyomás alatt 139
- Ismételt (frakcionált) sterilizálás 139
c) Baktériumszűrők 140
II. Kémiai módszerek 140
d) Etilalkohol. e) Szublimátoldat. f) Formaldehid. g) Mosószódaoldat. h) Erős savak. i) Egyéb vegyi anyagok 141
3. Laboratóriumi tápanyagok készítése 141
a) Malátalé 142
b) Élesztőfőzet 143
c) Mayer-féle tápoldat 143
d) Malátalézselatin 143
e) Malátaléágár 144
4. Mikroszkópos vizsgálatok 144
a) Egyszerű mikroszkópos készítmények 144
- Sörgyári élesztő mikroszkópos vizsgálata 145
- Szeszgyári anyaélesztő mikroszkópos vizsgálata 147
- Laboratóriumi tenyészetek vizsgálata 148
b) Festett mikroszkópos készítmények 149
- Egyszerű festett készítmények 149
- Állandóra festett készítmények 150
- Spórafestés 151
- Ostorfestés 152
- Sejtszámlálás 153
- Sejtmérés 156
5. Mikrobiológiai vizsgálatok 156
a) Tápanyagok steril beoltása és átvitele más tápanyagokba 156
- Beoltás folyadékból folyadékba 158
- Beoltás szilárd anyagból folyadékba 158
- Beoltás folyadékból szilárd anyagba 158
- Beoltás szilárd anyagból szilárd anyagba 159
b) A sejtek növekedésének mikroszkópos megfigyelése Lindner szerint 160
c) Erjedési jelenségek megfigyelése 162
- Egyszerű erjesztési kísérlet 163
- Sajátos erjesztőhatás vizsgálata 164
d) A felületi hártyák jellemző sajátságai 165
e) Az óriás kolóniák jellemző sajátságai 166
f) Az élesztő spóraképződésének megfigyelése 168
g) A végső leerjedési fok meghatározása 169
h) Az erjedési energia meghatározása 170
i) Cukrok mennyiségi meghatározása biológiai módszerrel 172
6. Élesztőkeverék mikológiái elemzése 174
a) Az élesztőkeverék mikroszkópos vizsgálata 174
b) A keveréket alkotó fajok szétválasztása 177
c) A szétválasztott fajok felismerése 182
d) Példa a mikológiái elemzés munkanaplójának vezetésére 183
7. Abszolút tiszta fajok kitenyésztése 188
III. NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI ZSÍROK, OLAJOK, VIASZOK ÉS
TERMÉSZETESGYANTÁK 195-284
A) Általános jellemzésük 195-204
1. Elszappanosítható anyagok 197
a) A zsírok és viaszok telített zsírsavai 197
Laurinsav, mirisztinsav, palmitinsav, stearinsav, karnaubasav, cerotinsav, montánsav, melisszinsav, japánsav 197
b) Az olajok telítetlen zsírsavai 198
Olaj sav, erukasav, linolsav, linolénsav, ricinolsav, lenolajzsírsavak, repceolajzsírsavak, ricinusolajzsírsavak, gyapotmagolajzsírsavak 198
c) A természetes gyanták gyantasavai 199
Kolofóniumgyantasavak, sellakgyantasavak, montángyantasavak 199
d) Zsírok, olajok 199
Faggyú, kókuszzsír, pálmamagolaj, japánviasz, lenolaj, repceolaj, olívaolaj, ricinusolaj, földidióolaj, gyapotmagolaj, halzsír 200
e) Viaszok 201
Méhviasz, kínai viasz, sellakkviasz, nyers gyapjúzsír, tisztított gyapjúzsir, cetvelő, karnaubaviasz, kandelillaviasz, montánviasz 201
f) Gyanták 203
Kolofónium, sellakk, szandarak, masztix, dammár, manila-kopál, kumarongyanta 203
2. El nem szappanosítható anyagok 203
a) Szénhidrogének 203
b) Alkoholok 203
Mirisztin-, cetil-, karnaubil-, ceril-, miricilalkohol, koleszterin, fitoszterin 204
c) Ketonok 204
B) Felismerés, elkülönítés, minőségi vizsgálatok 204-212
1. Állati és növényi zsírok megkülönböztetése keverékben 204
a) Böhmer szerint 204
b) Serger szerint 205
2. Szilárd zsírok és olajok egymástól való elválasztása és felismerése 206
3. Földidióolaj elismerése olajkeverékben Holdé sz. 206
4. Ricinusolaj felismerése; hamisításának kimutatása 207
5. Kókuszzsír kimutatása keverékben 207
6. Gyapotmagolaj kimutatása 207
a) Salétromsavpróba 207
b) Milliau-reakció 208
7. Szézámolaj kimutatása Baudouin szerint 208
8. Repceolaj kimutatása 208
9. Faolajfelismerése 209
10. Hexabromid-próba 209
11. Halzsírok kimutatása 210
a) Foszforsavval 210
b) Törtein és Jaffe szerint 210
c) Dekabromid-próba 210
12. Faggyú kimutatása Amberger szerint 211
13. Elaidin-próba 211
14. A gyapjúzsír kimutatása 211
a) Hager-Salkowsky szerint 211
b) Lifschütz szerint 211
15. Gyanták kimutatása zsírokban Storch-Morawski sz. 212
16. Arachinsav kimutatása olajokban Kreis sz. 212
C) Kísérletek. Ipari készítmények 212-222
1. Repcemag extrahálása 212
2. Nyers repceolaj tisztítása 213
3. Zsírbontás autoklávban 214
4. Zsírbontás zsírbontóval 215
5. Szappanfőzés 215
6. Főzött lenolaj készítése 217
7. Kencék előállítása 217
8. Szikkativok készítése 218
9. Kísérlet az olajok, kencék, olajfestékek száradóképességének megállapítására 220
10. Törökvörösolaj készítése 220
11. Padló- és cipőfényesítő anyagok készítése 221
D) Mennyiségi vizsgálati módszerek 222-237
I. Fizikai módszerek 222
1. Fajsúly 222
2. Refrakció 223
3. Olvadáspont 223
4. Cseppenéspont 224
5. Dermedéspont 225
II. Kémiai módszerek 225
1. Savszám 225
2. Szappanosítási szám 226
3. Észterszám 227
4. El nem szappanosítható rész 228
5. Összes zsír 229
6. A zsírsavak közepes molekulasúlya 229
7. A szabadzsírsav, összes zsírsav és neutrálzsír százalékos mennyiségének kiszámítása 230
8. Reichert-Meissl és Polenske szám 231
9. Jódszám 232
10. Acetil-szám 234
11. Hexabromid-szám 235
12. Hidroxil-szám 237
E) Étkezési zsírok és olajok vizsgálata 237-241
1. A vaj vizsgálata 237
a) Víztartalom 237
b) Nem zsír 238
c) Zsír 238
d) Fajsúly 238
e) Olvadási pont 238
f) Dermedési pont 238
g) Refrakció 238
h) Szabad zsírsavak 238
i) Reichert-Meissl-szám 238
j) Crismer-szám 238
k) Szappanosítási szám 239
l) Jódszám 239
m) El nem szappanosítható rész 239
n) Mesterséges festés 239
o) Idegen zsírok 239
p) Fontosabb konzerváló szerek. (Bórsav, szalicilsav, formaldehid, benzoésav.) 239
2. Margarin, ételzsírok, ételolajok vizsgálata 240
Bellier-, Allen-reakciók, kristályosítási próba, arachinsav kimutatása, ásványi olaj kimutatása 240
F) Viasz-, gyanta-, zsírtartalmú ipari készítmények vizsgálata 241-267
1. A vizsgálandó anyag előkészítése 243
a) Ásványi anyagok eltávolítása 243
b) Szerves festékek eltávolítása 244
c) Kőszén- és fakátrány eltávolítása 245
2. Elővizsgálat 245
a) K szénhidrogének kimutatása 246
b) Zsírok és olajok kimutatása 247
c) Viaszok kimutatása 248
d) Gyanta kimutatása 249
e) Kátrányok, szurkok kimutatása 249
f) Glicerin kimutatása 249
3. El nem szappanosítható rész vizsgálata 250
Ecetsavanhidrides eljárás 251
a) A szilárd és folyékony szénhidrogének elkülönítése 251
b) A szilárd szénhidrogének elkülönítése és meghatározása 252
c) A montanon elkülönítése és meghatározása 254
d) A zsíralkoholok elkülönítése és meghatározása 254
e) A szterinek elkülönítése és meghatározása 256
Leys-féle eljárás 257
4. Az elszappanosítható rész vizsgálata 259
a) Az összes zsír- és gyantasavak meghatározása 259
b) A gyantasavak elkülönítése és meghatározása 260
c) Az összes zsírsavak meghatározása 261
d) A fakátrány meghatározása 261
e) Szilárd zsírsavak elkülönítése a folyékonyaktól 262
f) Az egyes folyékony zsírsavak elkülönítése 263
5. Néhány fontosabb zsírsav quantitatív elválasztása 263
a) Palmitin- és stearinsav meghatározása egymás mellett 263
b) Cerotinsav meghatározása palmitinsav mellett 265
c) Montánsav meghatározása palmitinsav mellett 266
6. Néhány fontosabb ipari készítmény minőségi összetétele 266
a) Az egyes kimutatott anyagokból következtetés az ipari készítmény összetételére 266
b) Fontosabb ipari készítmények alkotórészei 266
G) Szappan és mosószerek vizsgálata 268-283
1. Nedvességmeghatározás 268
2. Összes zsírtartalom meghatározása 269
3. Összes alkáli meghatározása 270
4. Kötött alkáli meghatározása 270
5. Szabad alkáli meghatározása 271
6. Alkálikarbonátok meghatározása 272
7. Szabad zsírsavak meghatározása 274
8. Az el nem szappanosított neutrálzsír meghatározása 275
9. Az el nem szappanosítható rész meghatározása 275
10. Gyantasavak meghatározása 276
11. Glicerinmeghatározás 276
12. Fontosabb járulékos alkotórészek meghatározása 281
a) Az összes szervetlen és szerves anyag 281
b) Az összes szervetlen anyag 281
c) A vízüveg 281
d) A perborát 282
13. A szappan mennyiségének kiszámítása 282
14. A szín- és enyvzsírok mennyiségének kiszámítása 283
H) Szulfurált olajok vizsgálata 283
1. Összes zsírsav meghatározása 283
2. Összes kénsav meghatározása 284
3. Szervetlenül kötött kénsav meghatározása 284
4. Szervesen kötött kénsav mennyisége 284

Horváth Endre

Horváth Endre műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Horváth Endre könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv