Decentralizáció és regionalizmus Európában
Fülszöveg
Az iskola 1996-ban alakult. A multidiszciplináris tudományos képzés a regionális tudomány, a közgazdaságtan és más társadalomtudományok térhez kapcsolódó elméleti és módszertani ismeretei alapján az európai és a hazai területi folyamatok kutatására készíti fel a hallgatókat. A doktori fokozatot szerzett szakemberek képesek az európai gazdaság regionális hatásait feltárni és értékelni, a tapasztalatokat hazai viszonyok között alkalmazni, stratégiákká és megvalósítási programokká alakítani, komplex területi politikai döntéseket megalapozni, a regionális tudomány elméletét továbbfejleszteni.
Az iskola specializációs irányai a következők:
- Európai regionális politika
- Településfejlesztés
- Vidék- és környezetfejlesztés
A doktori iskola kutatási témakörei az alábbiak:
- Az európai gazdasági tér fejlődését befolyásoló tényezők
- A magyar településhálózat átalakulási tendenciái és fejlesztési eszközei
- A környezeti elemek regionális és települési megnyilvánulásai
- Az...
Tovább Fülszöveg
Az iskola 1996-ban alakult. A multidiszciplináris tudományos képzés a regionális tudomány, a közgazdaságtan és más társadalomtudományok térhez kapcsolódó elméleti és módszertani ismeretei alapján az európai és a hazai területi folyamatok kutatására készíti fel a hallgatókat. A doktori fokozatot szerzett szakemberek képesek az európai gazdaság regionális hatásait feltárni és értékelni, a tapasztalatokat hazai viszonyok között alkalmazni, stratégiákká és megvalósítási programokká alakítani, komplex területi politikai döntéseket megalapozni, a regionális tudomány elméletét továbbfejleszteni.
Az iskola specializációs irányai a következők:
- Európai regionális politika
- Településfejlesztés
- Vidék- és környezetfejlesztés
A doktori iskola kutatási témakörei az alábbiak:
- Az európai gazdasági tér fejlődését befolyásoló tényezők
- A magyar településhálózat átalakulási tendenciái és fejlesztési eszközei
- A környezeti elemek regionális és települési megnyilvánulásai
- Az agrárgazdaság szerepe a regionális fejlődésben
Vissza
Tartalom
1. Az európai gazdasági tér kohéziója és differenciálódása 7
1.1. A hosszú távú térformáló folyamatok 11
1.2. Az európai transznacionális makrorégiók fejlődési perspektívái 19
1.3. A regionális politika új súlypontjai 23
2. A régiók Európában 28
2.1. Az etnikai-kulturális regionalizmus 28
2.2. Az új társadalomirányítási funkciók hatása 30
2.3. A regionális érdekek képviselete 33
2.4. Az európai integráció regionális politikájának kiteljesedése 34
2.5. A régiók szerepe Kelet-Közép-Európában 37
3. A magyar területi szerkezet modernizálása 44
3.1. Erőtlen decentralizáció a 20. században 44
3.2. Az új századelő kihívásai: decentralizáció és integráció 47
Zárómegjegyzések 55
Irodalom 56
Angol nyelvű összefoglaló 59
A szerző 63
Ábrák
1. ábra: Az európai országok államtípusai 26
2. ábra: A föderalizált és decentralizált országok népességének aránya
Európában 27
3. ábra: A szubnacionális kormányzatok kapcsolatrendszerének átalakulása 36
Táblázatok
1. táblázat: A gazdaság, az állam és a társadalom kapcsolatának változása
a 20. század második felében 9
2. táblázat: Versenyelőnyök a rurális fejlesztésben 15
3. táblázat: Az európai makrorégiók főbb mutatói 20
4. táblázat: A regionális GDP szélső értékei közti különbségek változása
Európában 24
5. táblázat: Néhány mutató fővárosi koncentrációjának mértéke 46
6. táblázat: Európai trendek, magyar feladatok a regionális fejlesztési
politikában 50
