Magyar tudománytár 3.

Növény, állat, élőhely

Szerkesztő

Horváth Gyula

Enyedi György

Glatz Ferenc

'Horváth Gyula: Magyar tudománytár 3. ' összes példány

Kiadó:	MTA Társadalomkutató Központ-Kossuth Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2003
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	590 oldal
Sorozatcím:	Magyar Tudománytár
Kötetszám:	3
Nyelv:	Magyar
Méret:	28 cm x 20 cm
ISBN:	963-09-4359-X
Megjegyzés:	Színes fotókkal, ábrákkal, térképekkel gazdagon illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A Magyar tudománytár harmadik kötet - Növény, állat, élőhely - a maga nemében különleges kiadvány. Elsősorban azért, mert egy könyvben tekinti át Magyarország teljes élővilágát, vagyis a természetes és a természetközeli élőhelyeket, ezek növényeit, állatait, illetve a mező- és erdőgazdálkodás során termesztett növényeket és tenyésztett állatokat. Sőt: mindezeken túl bemutatja a házunk táján élő vagy élősködő állatokat, továbbá a nagygombákat, illetve a hazai természetvédelem helyzetét, a vadgazdálkodást és az ipari mikrobiológiai folyamatokat. Megtaláljuk benne az ország talajainak és termőtájainak leírását, az ott folyó gazdálkodás sajátosságait is. Ilyen átfogó mű ebben a témakörben eleddig még nem jelent meg Magyarországon.
A korszerű gondolkodás és az erre épülő cselekvés egységes nagyrendszerben szemléli a növény- és állatfajokat, az ökoszisztémák belső folyamatait, az őket körülvevő természeti környezetet és a gazdálkodást. A szerzők ezt a szemléletet kívánják erősíteni az... Tovább

Tartalom

Bevezetés	11
A KÁRPÁT-MEDENCE NÖVÉNYEI, ÁLLATAI, ÉLŐHELYEI	17
A biodiverzitás és jelentősége	1
A hazai biodiverzitás	21
A faji sokféleség	24
A fajgazdagság területi eloszlása	24
Ritkaság, veszélyeztetettség, kipusztulás a hazai flórában	25
Sokféleség a vegetáció egységeiben	28
Füves társulások	29
Erdőink	30
Élőhely-diverzitás és fajgazdagság három nemzeti parkunk példáján	34
Az élőhely-diverzitás dinamikája	35
A biodiverzitás monitorozása	36
A Kárpát-medence növényzetének kialakulása	39
A jégkorszakról általában	41
A jégkorszak változatossága	43
A múlt kutatásának főbb módszerei	43
Növényvilág az alsó és középső pleisztocénben	44
Alsó pleisztocén	44
Középső pleisztocén	45
A Kárpát-medence növényzete a felső pleisztocénben	47
Az utolsó interglaciális növényzete	47
Az utolsó eljegesedés növényzete	47
Növényzet az utolsó tízezer évben	56
Preboreális, fenyő-nyír korszak	58
Boreális, mogyoró korszak	58
Atlantikus, tölgy korszak	61
Szubboreális, bükk 1 korszak	62
Szubatlantikus, bükk 2 korszak	62
Az ember megjelenése és hatása a természetes környezetre	63
Magyarország növényföldrajzi képe	66
A magyar flóra származása és elemei	66
Magyarország növényföldrajzi felosztása	72
Az Alföld flóravidéke (Eupannonicum)	72
Az Észak-magyarországi-középhegység flóravidéke (Matricum)	76
A Dunántúli-középhegység flóravidéke (Bakonyicum)	79
A Dél-Dunántúl flóravidéke (Praeillyricum)	80
Nyugat-Dunántúl vagy magyar alpokalji flóravidék (Praenoricum)	82
Életformák, biológiai típusok a magyar flórában	83
Szociális magatartási típusok	86
A Kárpát-medence állatföldrajza	89
A Kárpát-medence életföldrajzi helyzete	89
Faunatípusok és faunaelemek a Kárpát-medencében	89
Bennszülött fajok (endemizmusok)	96
Reliktumfajok	99
A Kárpát-medence faunájának életföldrajzi alkotóelemei	101
Policentrikus elterjedésű palaearktikus és holarktikus fajok	101
Szibériai (boreo-kontinentális) fajok	101
Holomediterrán fajok	103
Atlantomediterrán fajok	105
Pontomediterrán fajok	106
Pontokaszpi fajok	107
Déli-kontinentális (dél-szibériai, mandzsúriai) fajok	109
Nyugat-balkáni (illír) fajok	110
Kelet-balkáni (moesiai) fajok	111
Alpin (arktikus-alpin) fajok	111
Kárpáti fajok	111
Dacikus fajok	111
Xeromontán fajok	113
Eremiális fajok	114
Kozmopolita és adventív fajok	115
A Kárpát-medence posztglaciális benépesedése és a genetikai változatosság	115
A Kárpát-medence területi állatföldrajzi tagolódása	119
A Kárpát-medence emlősfaunájának kialakulása	120
Földrajzi-ősföldrajzi háttér	120
A Kárpát-medence - állatföldrajzi zsákutca	122
Diverzitásváltozás az emlősfaunában	123
A jelenlegi, vadon élő emlősfauna eredete	124
Élőhelytípusok Magyarországon	128
Természetes, illetve természetközeli szárazföldi élőhelyek	130
Erdők	130
Fátlan élőhelyek	161
Féltermészetes, mérsékelt emberi hatás alatt álló fás élőhelyek	197
Hagyományos ártéri gyümölcsösök	197
Dombvidéki szórvány-, illetve felhagyott gyümölcsösök	197
Fás legelők	198
Mesterségesen létrehozott élőhelyek	200
Fás élőhelyek	200
Agrár-élőhelyeink	203
Romtalaj-élőhelyek	204
Vízi élőhelyek	205
Állóvizek	205
Áramló vizek	209
Vízi élőhelyek állattársulásai	212
Városok állatvilága	223
Gerinctelen fajok	223
Kultúrakövető, lakásokban élő ízeltlábúak	223
Parkok ízeltlábúfajai	227
Az élelmiszerekben élő ízeltlábúak	229
Gerinces állatok	230
Kétéltűek és hüllők	230
Utcák lakói: a madarak	231
Emlősök a városokban	236
A nagygombák világa	239
Tudománytörténeti áttekintés	239
Rendszertani jellemzés	241
A nagygombák elterjedése	242
Életmódtípusok	243
Társulástani jellemzés	245
Az élőhelytípusok néhány jellemző nagygombája	246
A nagygombák természetvédelme	248
Természetvédelem Magyarországon	249
Természetmegőrzés - természetvédelem	249
A természetvédelem alapelvei	251
Holisztikus elv	251
A globális szemlélet elve	252
Folyamat-elv	252
Az "elegendő méret" elve	252
A fenntartható természet és a racionális tájhasználat elve	252
Az elővigyázatosság elve	253
A "használó fizet" elv	254
Komplementer-elv	254
A mai természeti kép kialakulásának okai és korszakai	255
Az élővilág közösségeinek (élőhelyek) és fajainak veszélyeztetettsége	256
Földhasználat és természetvédelem	258
A magyar természetvédelem és a természetvédelmi jogalkotás rövid történeti áttekintése	260
Szervezeti felépítés - védetté nyilvánítások	264
Az európai uniós csatlakozás kapujában	266
Natura 2000	266
A biológiai sokféleségről szóló egyezmény ("biodiverzitás-egyezmény")	267
Ramsari egyezmény	270
Washingtoni egyezmény (CITES)	270
Bonni egyezmény	271
Berni egyezmény	271
Emerald Hálózat: a különleges természetvédelmi jelentőségű területek hálózata	272
CORINE program	272
UNESCO MAB (Ember és bioszféra) program	273
Az UNESCO világörökség-egyezménye a világ természeti és kulturális örökségének védelméről	273
Európa Diploma	274
Határon átnyúló védett területek rendszere	274
Magyarország nemzeti parkjai	275
Aggteleki Nemzeti Park	275
Balaton-felvidéki Nemzeti Park	276
Bükki Nemzeti Park	278
Duna-Dráva Nemzeti Park	281
Duna-Ipoly Nemzeti Park	282
Fertő-Hanság Nemzeti Park	284
Hortobágyi Nemzeti Park	285
Kiskunsági Nemzeti Park	288
Körös-Maros Nemzeti Park	289
Őrségi Nemzeti Park	290
Barlangjaink élővilága	292
TERMŐTALAJ, KULTÚRNÖVÉNYEK, HÁZIÁLLATOK ÉS GAZDÁLKODÁS	295
Magyarország talajai	297
A talaj változó szerepe a társadalmi fejlődésben	297
A talajképződés tényezői és folyamatai Magyarországon	298
Talajtípusok, talajtulajdonságok	300
Változatos talajtakaró	301
Talajtermelékenységet gátló tényezők, talajdegradációs folyamatok	313
Szántóföldi növények	316
Búza	318
Árpa	321
Rozs és triticale	322
Zab	323
Rizs	323
Szemescirok és szudánifű	324
Kukorica	324
Napraforgó, csicsóka	326
Repce, olajretek, mustár	328
Borsó, lencse és bab	328
Szója és más hüvelyesek	330
Pillangós szálastakarmánynövények	331
Burgona	333
Cukorrépa	334
Dohány	335
Mák és komló	335
Kender, len, pohánka és tatárka	336
Kertészeti növények	336
Zöldségfélék és zöldségtermelés	336
A burgonyafélék	338
A kabakosok	345
Káposztafélék	350
Gyökérzöldségek	354
Hagymafélék	354
A hüvelyesek	358
Levélzöldségek	359
Évelő zöldségfélék	359
Csemegekukorica	363
Gombafélék	363
Gyűjtött és termelt gyógynövények	370
Hagyományok	370
Gyógynövénytermelő körzetek	371
Gyógynövénygyűjtés	373
Gyógynövénytermelés	374
Dísznövények	375
A dísznövényekről általában	375
A hazai dísznövények	376
Gyümölcsök	379
A gyümölcstermelés múltja, jelene és jövője	379
A hazai gyümölcsfajták szerepe	382
Szőlő és bor	386
A szőlőtermelés jelentősége	387
Termőhelyi feltételek	389
Szőlőfajták	390
Hazai borászat	391
Borvidékek	392
Kis magyar bortörténelem	395
A rendszerváltozástól napjainkig	396
Rét- és legelőgazdálkodás	397
A gyepek sokfélesége	397
Fontosabb növények, fajgazdagság	398
Rétek és legelők a földhasználatban	402
Nemzetgazdasági szerep	403
Gyepek a természetvédelemben	404
Ökológiai adottságok	405
A rét- és legelőgazdálkodás gyakorlatának jellemzői	408
A gyepek és az állattartás kapcsolata	409
Társadalmi-gazdasági összefüggések	410
A közeljövő kilátásai	411
Erdők és erdőgazdálkodás	412
Ökológiai adottságok	412
Az erdőterület alakulása, a telepítések	417
Fakitermelés és -hasznosítás	415
Fafeldolgozás és -kereskedelem	416
Nem anyagi jellegű haszon és jóléti szolgáltatások	427
Feladatok és pénzügyi kérdések	429
Vadgazdálkodás, vadászat	431
Haszonállatok tenyésztése	433
Szarvasmarha-tenyésztés	434
Sertéstenyésztés	437
Baromfitenyésztés	440
Juh- és kecsketenyésztés	444
Lótenyésztés	445
Nyúltenyésztés	446
Prémesállat-tenyésztés	447
Méhészet	447
Haltenyésztés	447
Egyéb haszonállatok	448
Ipari mikrobiológia	449
Mikroorganizmusok és termékeik	449
Biokémiai és genetikai háttér	450
Élelmiszer-ipari mikrobiológia	450
Tejipar	451
Savanyítóipar	452
Húsipar	452
Sütőipar	452
Söripar	452
Borászat	452
Erjedésipari mikrobiológia	454
Izocukorgyártás	454
Lizingyártás	454
Egyéb erjedésipari termékek	454
Vitaminok	455
Poliszacharidok	455
Enzimek	455
Gyógyszeripari mikrobiológia	456
Antibiotikumok	456
Szteroidok	458
Mezőgazdasági mikrobiológia	458
Silózás	458
Komposztálás	458
Agrobiotechnológia	458
Biomassza-hasznosítás	459
Környezetvédelem	460
Biodiverzitás	461
MAGYARORSZÁGI TÁJAK MEZŐGAZDASÁGI SZEMPONTBÓL	463
Nagytájak és a mezőgazdaság	465
Tájak, nagytájak	465
Mi is a táj és a termőhely?	465
A hazai nagytájak	466
Mezőgazdasági jellemzők	467
Növény- és állatvilág	467
Területhasználat	468
Felszíni viszonyok	469
A vetésszerkezet sajátosságai	470
Haszonállatok	472
Erdősültség	473
Nagytájak - más megközelítésben	475
Mezőgazdasági tájak	475
Tervezési-statisztikai régiók	478
A nagytájak zöldfelülete	480
A középtájak természeti adottságai és a mezőgazdaság	482
A fontosabb természeti adottságok megjelenése	483
Mezőgazdasági arculat és gazdálkodás	485
Mezőgazdasági nézőpontú jellemzés	486
A Dunai-Alföld középtájai	486
A Tiszai-Alföld középtájai	487
A Kisalföld középtájai	489
A Nyugat-magyarországi peremvidék középtájai	490
A Dunántúli-dombvidék középtájai	491
A Dunántúli-középhegység középtájai	492
Az Észak-magyarországi-középhegység tájai	493
A középtájak jövőképe	495
A szántóterületek agroökológiai prognózisa	495
A szántóföldi potenciál összehasonlító sorrendje	497
A gyepterület agroökológiai prognózisa	499
Zöldségnövények	500
Gyümölcsök és gyümölcsösök	503
Szőlős tájak, borvidékek	504
Gyógy- és illóolajos növények	506
Kistájak és a mezőgazdaság	507
A kistájak jellemzése	507
Növények	507
Talajjellemzők	508
Adottságok és mezőgazdasági tevékenységek	508
Termőtáj, tájfajták	510
Tájtermelés	510
Termőhely	510
Mikrotermőhely és precíziós gazdálkodás	510
Állattartás és a kistájak	512
Tájtermékek, hungaricumok	512
Kistérségek	513
A fenntartható fejlődés, a biodiverzitás és a tájak kölcsönhatásai	515
A fenntartható szemlélet térnyerése	515
A fenntartható fejlődés/fejlesztés értelmezése	516
Biodiverzitás	517
Mezőgazdasági szerkezetátalakítás	518
A biológiai sokféleséget és a fenntartható fejlesztést segítő földhasználat	519
Gazdálkodási rendszerek	520
A fenntarthatóság és a biodiverzitás esélyeit segítő megoldások	521
FÜGGELÉK	525
Személynévmutató	527
Helységnévmutató	529
Tárgymutató	534
Ábrajegyzék	561
Képjegyzék	564
Táblázatjegyzék	573
Irodalom	575
A kötet szerzői	583
Flora, fauna, biotope	587
Contents	589