A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Nógrádi történeti évkönyv 1989 (dedikált példány)

Belitzky János emlékének tiszteletére

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

1909. október 25-én született Losoncon. Családja szepességi eredetű. Atyja: Belitzky Gusztáv, tanítóképzőintézeti tanár. Iskoláit Losoncon, Balassagyarmaton, Kőszegen, Budapesten és Karcagon... Tovább

Előszó

1909. október 25-én született Losoncon. Családja szepességi eredetű. Atyja: Belitzky Gusztáv, tanítóképzőintézeti tanár. Iskoláit Losoncon, Balassagyarmaton, Kőszegen, Budapesten és Karcagon végezte.
1920 elején Balassagyarmatra települtek.
1930 Tanulmányúton járt Olaszországban.
1932-ben a budapesti Tudomány Egyetemen művelődéstörténetből doktorált. 1933-ban történelem-földrajz szakos tanári diplomát is szerez. Ezekben az években írja meg A magyar gabonakivitel története 1860-ig c. munkáját, amely máig forrásértékű tanulmány.
1938 végére készült el Sopron vármegye története c. monográfiája, amelyhez Hóman Bálint írt előszót.
1937-1939 között szerkesztette és kiadta Történetírás c. tudományos folyóiratot.
1940-ben Eros címmel lapot indít, amelyből 2-3 szám jelenik meg.
1949-ig dolgozott a Székesfőváros Levéltárában előbb gyakornokként, majd segéd-, később allevéltárosként. Közben, 1943 elején szocialista magatartása miatt távoznia kellett a Levéltárból. 1944 tavaszán kapcsolatba került olasz antifasisztákkal, és emiatt letartóztatták, 1945-ben rehabilitálták.
1951-től Apajpusztán (Dömsöd) tanító, majd Kiskunlacházán iskola igazgató.
1955-ben visszavették a kommunista pártba, (MDP). Közben is folytatta kutató, tudományos munkáját.
1963 nyarán, Kiskunlacházáról érkezik Salgótarjánba, az 1959-ben alapított Munkásmozgalmi Múzeum élére. Az igazgatói irányító és szervező munkája mellett tudományos munkát is végez - természetesen. Kezdeményezője és résztvevője - a szerkesztőbizottság tagjaként - a Nógrád megye története c. monográfiának.
1969-ben nyugdíjazták
1973 - jelent meg a megyei monográfia I. kötete (896-1849), amelynek szerzője is volt.
1983-ban történeti munkásságáért megkapta a Madách-díjat.
1989. október 25-én ünnepelte volna 80. születésnapját.
1989. március 4-én elhunyt. Megyénkhöz már a 30-as évektől kötődik. Dornyay Bélával, Fayl Frigyessel tart szakmai és baráti kapcsolatokat. Az 1986/2. sz. Palócföldben vallja, hogy „...Nógrádot érzem annak a területnek, ahová mindig visszavágytam..." Itt töltötte fiatalságát, ide kötődött tudományos munkásságának jelentős része, és kutatói, szakmai tapasztalatait ebben a megyében kamatoztatta és adta át a fiatal kutatóknak. Élete, munkássága igen gazdag. Gondoljuk meg: óriási sorsfordulókat ólt meg, amelyekhez mindenkor frissen igazodott. Érzékenyen reagált nemcsak a társadalmi változásokra, hanem a tudományos problémákra is. Sokirányú tevékenységét kutatói etika, elkötelezettség jellemezte. A polihisztorságot nem vállalta, de tanulmányainak bibliográfiája bizonyítja széleskörű érdeklődését és műveltségét. Vissza

Tartalom

Czipóné Angyal Erzsébet: Belitzky János műveinek bibliográfiája
Belitzky János: Az 567/568. évi avar honfoglalók hely- személy és egyéb név hagyományainak kérdése
Havassy Péter: Hont és Nógrád vármegye nádori közgyűlései a XIV-XV. században.
Pálmány Béla: Adatok a szécsényi Forgách kastély történetéhez 1335-1765
Hausel Sándor: Orvosok a 18. századi Nógrád megyében
Telek Béla: Adalékok a Nógrád megyei zsidóság történetéhez 1725-1848.
Horváth István: Nógrád megye követutasításai az 1825-i országgyűlésen
Petrikné Vámos Ida: Balassagyarmat mezőváros tanácsa és tisztikara a reformkorban
Gajáry István: A budai gyáripar a reformkorban. Gyárnokok a város társadalmában
Szvircsek Ferenc : Elfelejtett üveghuták
Zólyomi József: Szendehely társadalma a XIX. sz. közepétől a II. világháborúig
Kosján László: Losonc és Balassagyarmat vitája 1890-ben a vármegye székhelyének áthelyezése kérdésében. I. rész.
Kovács Anna: A bojtorjáni Mimosa
Praznovszky Mihály: Egy kisvárosi értelmiségi életmódja és tárgyi világa a századfordulón
Balogh Zoltán: Adatok Salgótarján r. t. város kereskedelmének történetéhez
Valecsik Árpád: Adalékok a Nógrád megyei automobilizmus történetéhez
Bozó Gyula: Tizen
Szomszéd András: Az alsófokú népoktatás története Kisterenyén az első népoktatási törvénytől az általános iskola megalakulásáig 1886-1946.
Leblancné Kelemen Mária: Adalékok a felszabadulás utáni iskolánkívüli nevelés, népművelés, szabadművelődés Nógrád-Hont vármegyei alakulásairól 1946-1950.
Földi István: A „Tereskei Leánynépfőiskola" története 1945-1946.
Lengyel Ágnes: Fejezet egy Nógrád megyei falu (Terény) vallási néprajzából
Limbacher Gábor: Bucsujáróhely a Szentpéter-hegyen
Hir János: Felső miocén aprógerinces leletek az egyházasdengelegi homokbányából.
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv