1.034.828

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Komárom megye régészeti topográfiája

Esztergom és a dorogi járás

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 455 oldal
Sorozatcím: Magyarország régészeti topográfiája
Kötetszám: 5
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 20 cm
ISBN: 963-05-1445-1
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal, térképekkel illusztrálva. Kihajtható és 6 kivehető mellékletet tartalmaz. Német nyelvű összefoglalóval.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Magyarország Régészeti Topográfiája első négy kötetében Veszprém megye régészeti lelőhelyeit adtuk közre. A sorozat 5. és 6. kötetében dolgozzuk fel Komárom megyét. Az 5. kötet Esztergom város és... Tovább

Előszó

A Magyarország Régészeti Topográfiája első négy kötetében Veszprém megye régészeti lelőhelyeit adtuk közre. A sorozat 5. és 6. kötetében dolgozzuk fel Komárom megyét. Az 5. kötet Esztergom város és a dorogi járás lelőhelyeit tartalmazza az őskortól a törökkorig. Munkánk során a Magyarország Régészeti Topográfiájában korábban kialakított elveket és módszereket alkalmaztuk. Ennek értelmében kötetünkben a múzeumokban és a hozzáférhető magángyűjteményekben fellelhető régészeti leletanyagot, a legtágabb értelemben vett irodalmi adatokat (régészeti, történeti és művészettörténeti szakirodalom, múzeumi adattárakban orzott ásatási dokumentációk, feljegyzések, oklevelek, kéziratos hadmérnöki felmérések, térképek stb.) és a terepbejárások eredményeit foglaltuk össze. Esztergom és környékének régészeti és művészettörténeti emlékeire jóval a rendszeres régészeti kutatások megindulása előtt felfigyeltek. Egy római kori őrtorony építési feliratát a XV. sz. végén Antonio Bonfini közölte, II. Rákóczi Ferenc emlékirataiban számolt be a nyergesújfalui sánc építésekor talált római kori leletekről. Amikor az esztergomi új Bazilika építésének előmunkálataiként a XVIII. sz. második felében megkezdték a középkori romok elbontását, Széles György írásban, Klimó György képben, Franz Anton Hillebrandt pedig alaprajzban örökítette meg a Szent Adalbert-székesegyház maradványait. Máthes János 1827-ben illusztrációkkal ellátott könyvben ismertette az építkezés során előkerült római kori feliratos köveket, érmeket, a középkori építészeti és régészeti emlékeket. Egy 1875-ös kísérlet után 1896-ban alakult meg az Esztergom-vidéki Régészeti és Történeti Társulat. Az állandó helyhiánnyal és anyagi gondokkal küzdő Társulat 1934-ben a Főegyházmegyei Könyvtár épületében elhelyezett múzeumi anyagot átadta a hercegprímásnak. A társulat gyűjteményének és a Keresztény Múzeum régészeti és éremgyűjteményének egyesítéséből keletkezett a Régészeti Múzeum, ebbe olvasztották be az esztergomi bencés gimnázium letétjét, ezenkívül megvásárolták Brenner Ferenc helyi gyűjtő jelentős gyűjteményének egy részét. A Régészeti Múzeumot 1949-ben államosították, 1952-től kezdve Balassa Bálint Múzeum néven működik, Esztergom városra és a dorogi járásra kiterjedő kutatási területtel (rövidítése a továbbiakban: EBM, ugyanezt használjuk előzményeinek jelölésére is). A múzeumi ügy ápolása, ásatások és gyűjtések végzése Esztergomban Récsey Viktor, Némethy Lajos, Sinka Ferenc Pál és főleg Balogh Albin, Lepold Antal nevéhez fűződik. A Társulat működésének elsősorban helytörténeti vonatkozású eredményeit az Esztergom-vidéki Régészeti és Történeti Társulat Évkönyvében (1896, 1898, 1900) és az Esztergom Évlapjaiban (1/1925-IX/1938) publikálták. Utóbbi 1960-ban az esztergomi múzeumok évkönyveként jelentkezett újra, a második évfolyama számára készült tanulmányok a Komárom megyei Múzeumok Közleményei 1. (1968) kötetében láttak napvilágot. A különböző származású gyűjteményrészek nem rendelkeztek egységes nyilvántartással, ezek is jórészt megsemmisültek. A régi anyag azonosításánál a Társulat Évkönyvében 1900-ban közzétett leltárra, a későbbi időkre az 1903 - 1931 között megszakításokkal vezetett szerzeményi naplóra és a Társulat töredékekben fennmaradt leltárára, továbbá a bencés gimnázium gyűjteményének átadási jegyzékére vagyunk utalva. Vissza

Tartalom

Bevezetés 7
Jelkulcs 11
Felhasznált forrásanyag és rövidítések 12
1. Bajna 31
2. Bajót 44
3. Csolnok 53
4. Dág 56
5. Dorog 59
6. Dömös 66
7. Epöl 73
8. Esztergom 78
9. Kesztölc 232
10. Lábatlan 241
11. Leányvár 250
12. Máriahalom 253
13. Mogyorósbánya 256
14. Nagysáp 259
15. Nyergesújfalu 264
16. Piliscsév 277
17. Pilismarót 282
18. Pilisszentlélek 297
19. Sárisáp 304
20. Süttő 311
21. Tát 321
22. Tokod 325
23. Úny 347
Mutatók 351
Lelet- és időrendi mutató 351
Középkori települések 355
Múzeumok, gyűjtemények, magángyűjtők 356
A régészeti irodalomban szereplő lelőhelynevek a közigazgatási beosztás szerint 357
Einleitung 359
Zeichenerklärung 362
Verzeichnis der Tafeln und der Abbildungen 363
Inhalt 371
Táblák 373
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv