Gépeskönyv

Tartalom

Előszó 11
1. Számítógéppel támogatott irodalomtörténet-írás: az RPHA adatbázisa 15
1.1. Az RPHA első változata 17
1.2. Az RPHA-terv módosítása 23
1.3. Az RPHA párizsi kiadása 25
1.4. Az RPHA párizsi kiadásának használati útmutatója 27
1.4.1. Bevezető 28
1.4.2. A repertórium felépítése 31
1.4.2.1. Alapfogalmak 31
1.4.2.2. Adatlapok 32
1.4.2.3. A műfajfa 59
1.4.3. Keresés 64
1.4.3.1. Szabad szöveges keresés 65
1.4.3.2. Keresés az inverz fájl használatával 66
1.4.3.3. A SYLL program használata 71
1.4.3.4. Több szempontú keresések 71
1.4.4. Az adatok megjelenítése, rendezése, nyomtatása 73
1.4.4.1. Megjelenítés 73
1.4.4.2. Rendezés 79
1.5. Irodalomtörténeti alkalmazás: a magyar vers 2000-ben 80
1.5.1. Tárgymegjelölés 80
1.5.2. Az egyformaság szabálya (a sor és a szak) 81
1.5.3. A feledékenység szabálya (a versszakhatár) 83
1.5.4. Szabályenyhítés 84
1.5.5. Egy másik kompozíciós elv: a „magyareszk" 87
1.5.6. Zenei párhuzam: a verbunkos 92
1.5.7. Tételek 96
1.5.8. Kérdések 97
1.6. Irodalomtörténeti alkalmazás: a magyar vers 1536-ban 100
1.6.1. A kiválasztott esztendő: 1536 100
1.6.2. Metafora, fikció, irodalom 101
1.6.3. Műfajok 106
1.6.3.1. Pontosítás 107
1.6.3.2. Vallásiak 108
1.6.3.3. Világiak 109
1.6.4. Versformák 111
1.6.4.1. Pontosítás 111
1.6.4.2. A versek személyessé tételének külsődleges formái 112
1.6.4.3. Megkötések 112
1.6.4.4. A szerkezeti minimum: szótagszámlálás 114
1.6.4.5. Nagyobb szerkezeti egységek: izoszabály 115
1.6.4.6. A strófaépítés minimuma: az izoszabály haranggörbéi 116
1.6.4.7. A hierarchikus strófaépítés felé: küzdelem az izoszabály ellen 118
1.6.4.8. Verskompozíció vagy izoszabály 120
2. Képzetessajtó alá rendezés 123
2.1. Textológia szöveg nélkül 125
2.1.1. Az erősítő legendája 126
2.1.2. Mitikus hangszedők 127
2.1.3. Hangkar-história 128
2.1.4. Marathoni futóművek 129
2.1.5. Hangszóró-hőseposz 129
2.1.6. A hifi aranykora? 130
2.1.7. Az a mesés hifi hangzás 131
2.1.8. Özönvíz előtti hanglemezek 132
2.1.9. Volt egyszer egy technika 134
2.1.10. Régmúlt idők koncertjei 135
2.1.11. Ósdi fuvolák, fortepianók 137
2.2. Az internet textológiája 139
2.2.1. Mimészisz: kulturális tárgyak utánzása 140
2.2.2. Mimészisz: a szöveg meghatározása a másolásból 141
2.2.2.1. A kulturális tárgy fenntartásának két módja 141
2.2.2.2. A pontos másolás meghatározása;
a szöveg meghatározása 141
2.2.2.3. Ráillik-e a szövegdefiníció (a pontos másolás követelménye)
más kulturális tárgyakra is, mint a szöveg? 143
2.2.2.4. Ráillik-e a szövegdefiníció (a pontos másolás követelménye) minden szövegre?
Pontosak-e a szövegmásolatok? 144
2.2.3. A hálózati kultúra alapja: a szöveg 144
2.2.3.1. Szöveggé válás 144
2.2.3.2. Szöveggé válás vagy digitálissá? 146
2.2.4. A szöveg szabálya 149
2.2.4.1. A szabály első alakja 149
2.2.4.2. A konzerválás lecsökkenése 150
2.3. Szövegmozaik 151
2.3.1. A szöveg szabálya 152
2.3.2. A névtelen szerző 153
2.3.2.1. Olvasás 153
2.3.2.2. Írás 153
2.3.2.3. Hiperírás 153
2.3.3. Három mozaikkő 154
2.3.3.1. Szabályok 154
2.3.3.2. Meghatározás 155
2.3.3.3. Megjegyzés 155
2.4. Egy egyetemes textológia vázlata 156
2.4.1. A szöveg meghatározása 157
2.4.2. A szövegfogalom egységessége 159
2.4.3. A szövegmeghatározás pontosítása; az olvasó 160
2.4.4. A szövegtörténet szabálya 164
2.4.5. A hálózati szövegkritikai kiadásokhoz való hozzáférés 165
2.4.6. A szövegkiadó halála 165
2.5. Egy műfaj halála 166
2.5.1. A szövegtudomány társadalmi környezete 166
2.5.2, Egy szövegelméleti álláspont összefoglalása 168
2.5.2.1. Egy új strukturalizmus szövegfogalma 168
2.5.2.2. Minden szöveg többes számú 169
2.5.2.3. Véletlenszerű olvasás 170
2.5.2.4. Szöveg az, amit pontosan le lehet másolni 171
2.5.2.5. A szövegekhez való hozzáférés javul, miközben a szöveghordozók tartóssága romlik 172
2.5.2.6. A szövegromlás biológiája:az irodalomtörténet 173
2.5.3. Az Alapelvek az irodalmi szövegek tudományos kiadásához általános bírálata 173
2.5.3.1. A meghatározás 174
2.5.3.2. A betűhűség 174
2.5.3.3. Betűjavítás-e? 175
2.5.3.4. Lachmannizmus 176
2.5.3.5. Genetikus kiadás 177
2.5.3.6. Az úgynevezett digitális kiadás 177
2.5.3.7. A bírálat általánosítása 179
2.5.3.8. Erkölcs 180
2.5.4. Az Alapelvek bírálata a környezethez való alkalmazkodás szempontjából 182
2.5.4.1. Az Alapelvek esete: túl sok megkötés 182
2.5.4.2. A szabályozás elhanyagolása 182
2.5.4.3. Kiadás helyett másolás; kevés megkötés 183
2.5.4.4. Gondos, képzetes utánnyomás; még kevesebb megkötés 184
2.5.4.5 Teljes szabadság: f-book 184
2.6. Irodalomtörténeti alkalmazás: a székely rovásírás és a latin-magyar ábécé 186
2.6.1. A székelv rovásírás keltezésének kérdése 186
2.6.2. Humanista mozgalom a székely rovásírásért 189
2.6.3. A történetírók tanúságának igazságértéke 193
2.6.4. A székely rovásírás nyelvtörténeti helyzete 197
2.6.5. Az ótörök rovásírásból való eredeztetés 198
2.6.6. A kelet-európai rovásírások 202
2.6.7. A székely rovásírásos emlékek forrásértéke 205
2.6.8. Összefoglalás 206
2.6.9. Függelék 207
3. Képzetesköny-kiadás 211
3.1. Ingyenkönyv? 213
3.1.1. Szabványok, jegyzőkönyvek, ajánlások, jogi szabályozás 213
3.1.2. Erkölcsi kódex kidolgozása 214
3.1.3 A minőség védelme 214
3.1.4. A művelődés- és oktatástámogatás korszerűsítése 215
3.1.5. Digitális kötelespéldányok 215
3.1.6. Az „Ingyenkönyv" 216
3.1.6.1. A kiadvány felhasználásának szempontjából 217
3.1.6.2. A társadalmi támogatás szempontjából 217
3.1.6.3. A kiadvány előállításának szempontjából 218
3.1.6.4. Összefoglaló javaslat 220
3.2. F-book, f-content: az ingyenkönyv-javaslat általánosítása 221
3.2.1. Érvek az f-book mellett 221
3.2.1.1. Műszaki érv 222
3.2.1.2. Gazdasági érv 223
3.2.2. Politikai teendők 224
3.2.2.1. Gazdaság-és külpolitika 224
3.2.2.2. Művelődéspolitika 226
3.2.3. Mit nyerünk az f-contenttel? 228
3.2.3.1. Újfajta interaktivitás felé: a „sztochasztikus olvasás" 228
3.2.3.2. A sztochasztikus olvasás általánosítása: a kombinatorikus könyv 230
3.3. Művelődés közpénzen 233
3.4. Kulturális Örökség Gép 237
3.4.1. A találmány tárgya 237
3.4.2. A technika állása 238
3.4.3. A megoldandó feladat 239
3.4.4. A feladat általános megoldása 240
3.4.4.1. Fogalmak 240
3.4.4.2. Kifejtés 241
3.4.4.3. A találmány 244
3.4.4.4. Pedagógiai segédeszköz 246
3.4.4.5. A megvalósíthatóság távlata 247
3.4.5. Szabadalmi igénypontok 248
4. József Attila értekező prózája. A hálózati szövegkritikai kiadás előzményeiből 249
4.1. Névvarázs 251
4.1.1. A költői nyelvteremtés
mint az eredeti nyelvteremtés utánzása 253
4.1.2. A költemény történelmi helyzete 258
4.2. „Költészet az emberiség anyanyelve" 263
4.3. A Hegel, Marx, Freud keltezése és a történetbölcselet 269
4.4. József Attila és a párt 278
4.4.1. Kizáratásáról; a kérdés története 279
4.4.2. A fasizmusok megítélése 283
4.4.3. Egy kéziratos töredék 1934-ből 288
4.4:4. Kizárták? Kilépett? 290
4.4.5. Összefoglalás 303
4.4.6. Utóirat 1989-ben 304
4.5. József Attila kommunizmusa 306
4.5.1. A halál jelentése az életrajzban 307
4.5.2. Az „új világ" kifejezés jelentése a versekben 308
4.5.3. .Az „új világ" és a kommunizmus 310
4.5.4. A kommunizmus mint költői lehetőség 312
4.5.4.1. Bűn, szégyen, jóság 312
4.5.4.2. Természet, halál 314
4.5.4.3. Teleologikus történetfilozófia 314
4.5.5. Függelék: a marxizmus iróniája 315
4.6. Freudomarxista volt-e József Attila? 318
4.7. József Attila értekező prózájának hálózati
kritikai kiadása - és az Eszmélet 326
4.7.1. A jóindulat elnyerése: tekintélyi érv 327
4.7.2. További jóindulat elnyerése: még egy tekintélyi érv 327
4.7.3. A ciklus műfaja 328
4.7.4. A változatosság könnyedsége 329
4.7.5. A mű egységessége 330
4.7.6. Esti Kornél 339
4.7.7. Az irodalom bölcseleti megalapozása a két szerzőnél 340
4.7.8. Az Eszmélet utolsó szavának párhuzama 341
4.7.9. Az utolsó tekintélyi érv 342
4.7.10. A kiadás xml-szerkezetének előnye 343
4.8. Beszélgetés 344
Bibliográfia 353
A fejezetek előzményei 353
Hivatkozások 353

Témakörök