A megigényelt világváros
Budapest hatósága és lakossága a városegyesítés éveiben
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Várospolitikai tézisek és programok
az 1860-as, 1870-es években
A három város 1873-ban történt egyesítését övező egykorú megnyilvánulások és a
későbbi pompás ünnepségek némileg félrevezetőek....
Tovább
Előszó
Várospolitikai tézisek és programok
az 1860-as, 1870-es években
A három város 1873-ban történt egyesítését övező egykorú megnyilvánulások és a
későbbi pompás ünnepségek némileg félrevezetőek. Elfedik ugyanis azt a tényt,
hogy a budapesti történések mind az urbanizációs fejlődés jellemzőit, mind a vá-
rospolitikusok magatartását és megnyilvánulásait tekintve egy általánosabb jelle-
gű várostörténeti vonulatba illeszkednek. Az egyesített főváros létrehozása körüli
egykori diskurzus, az ennek nyomán felmerült szempontok és törekvések koránt-
sem voltak ugyanis egyediek. Ez a történés is csupán egyik epizódja volt annak a
talán „középpolgári városi reneszánsznak" nevezhető transznacionális
jelenségegyüttesnek, amelynek különféle megnyilvánulási formái Európa-szerte
érzékelhetők voltak akkoriban. Maga az egyesítés közjogi aktusa pedig mondhatni
a legkevésbé érdekes.
További sajátszerűsége a városegyesítés körüli időszak történeti értelmezésé-
nek és értékelésének, hogy az 1870-es, '73-as nagy csinnadrattát követően a helyi
várospolitika taglalását mintha egyfajta zavarodottság és az alapvető források „hir-
telen nem találásának" gyakorlata követné. A városi politika aztán majd már nagy-
jából csak Vázsonyi Vilmos jelentkezésétől, illetve a millenniumi ünnepségek
magasságától kezdi újfent izgatni a kedélyeket. A „három Károly ok korának"
várospolitikáját valójában homály, s a megszentelt közhelyek nemes penésze fedi.
Vissza
Tartalom
Várospolitikai tézisek és programok az 1860-as, 1870-es években 9
Nemzeti centrum, mint lokalitás: a megoldhatatlan dilemma.
Szupralokalitás és a főpolgármester szerepe 13
Egy kis kitekintés: európai helyzetkép 24
Városatyák Budapest-önképe, külföldiek Budapest-képe 33
Csoportkép, fővárosi háttérrel - A városatyák 49
Önkormányzati választások: a népképvislet álarcában 49
Külhoni helyzetkép 49
Pest-budai választások - 1867: kísérlet városi alkotmányos
tradíció megteremtésére; rétegjellemzők 51
Pest 52
Buda 60
Óbuda 67
Ünnepélyes mintaadás (1873), majd rutingyakorlatok
(1876., 1879., 1882., 1885., 1888, 1889. évi választások) 67
Várospolitikai érdekcsoportosulások, az 1873-as választás 67
Néhány vonás a választói aktivitás hátteréhez 80
1876 - Választói közöny, értelmiségi preferenciák 86
1879 - Az első teljes ciklus, kibontakozó kerületi
klikk-rendszer 88
1882 - Alkalmi pártalakulatok, felbukkanó származási
tematika 89
1885 - Erőtlen kísérletek kerületközi integrációra 92
1888 - Területi alapú s egyéb parciális társadalmi igények,
közjogi tematizálódás 94
1891 - Nagypolitika kerületi szinten; régi rutin,
hatástalan kritika 96
Társadalmi profil 98
Rétegződés, vagyoni jellemzők 98
A virilisek összessége (1200) és a virilis városatyák 105
Háziurak parlamentje? 114
Nagyrészvényesek, banktőkések 123
Az egyes iparágak képviselői 126
Szellemi elit csoportok 127
Régiek és újak 1873-ban az Újvárosházán 130
A zsidóság képviselői 133
Akik már nem jutottak be az Újvárosházára 136
Kapcsolatok, hálózatok 138
Városrészi érdekérvényesítés 138
Politikai csoportképződés 150
Generációs láncok, attitűd és foglalkozási minták alakváltozatai -
„családi tükör által homályosan" 156
A letűnő hagyomány 158
A továbbélő hagyomány 158
Folytatni a családi tradíciót 158
Klánszerű tömörülések 161
Átalakulás, változtatva megőrzés 162
A mobilitás mintái és példázatai 164
Régi minták - új esetek 166
A társadalmi tevékenység színterei 168
A cselekvés helyi értéke: helyhatósági törekvések és eredmények 173
Nemzeti célok, országos-helyi érdekek és hatáskör-viták kormány
és helyhatóság viszonyában 173
A főváros és a Közmunkatanács viszonya 181
Anyagi feltételek, szervezeti és igazgatási sajátosságok, módosítási
törekvések 190
Költségvetéspolitika, vagyonkezelés 190
Bevételek 201
Adóbevételek 202
Szolgáltatások 209
Városi vagyonból származó bevételek 212
Kölcsönök 214
Kiadások 217
Szervezetrendszer 223
Terméketlen reformmunkálatok 223
Az elöljáróságok és azok előzményei
- Honoratiorenbürgertum budapesti módra 227
A külvárosi bíróságok működési jellemzői a provizórium
időszakában és azt megelőzően 229
Az egyesített főváros városrészi hatósága
- civilek a végeken 236
Közérdek, magánterület: városrendezési célszempontok,
eszközrendszer és konfliktusok 253
A szabályozási terv életbeléptetése, kisajátítások, telekpolitika 257
Presztízsigény és elemi szükséglet a fizikai
infrastruktúra-fejlesztésben 280
Útépítés, karbantartás 280
Csatornázás 290
Vízszolgáltatás 297
Közlekedésügy 308
Közvilágítás 318
Köztisztaság - „a Nagy Márványvizelde" 328
(Tan)erőn felül: a közoktatásügy helyi alakváltozatai 337
Költségvetéspolitika, tárgyi feltételek 337
Az elemi képzés hatékonysága 344
Polgári iskolákat minden kerületbe 347
Háló híján: a „nyílt várossá" alakulásból adódó kihívások
és feladathelyzetek 349
Közegészségügy, fürdők 349
Közellátásügy, ipar- és kereskedelempolitika 358
Árva- és gyámügy 370
Szegényügy 375
Lakásügy 390
Rövid összegzés 403
Levéltári források 406
Hivatkozások, irodalom 409
Mellékletek 439
Summary 463
Személynévmutató 473
