A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Művészek és műtermek

Tanulmánykötet és katalógus a Budapest, a művészek városa című kiállításhoz - Ernst Múzeum, Budapest 2002. október 20-december 4.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A modern kor budapesti (magyarországi) köztereit vizsgáló kiállítás-sorozatunk különleges témája a műteremépítészet. Mai tapasztalataink szerint ugyanis a műterem az egyik legelzártabb élettér,... Tovább

Előszó

A modern kor budapesti (magyarországi) köztereit vizsgáló kiállítás-sorozatunk különleges témája a műteremépítészet. Mai tapasztalataink szerint ugyanis a műterem az egyik legelzártabb élettér, noha épp a kortárs művészetben figyelhetjük meg a művészet kontextus vagy közönség iránti igényét akkor, amikor a művész az alkotófolyamatot is feltárja a kitételre kerülő műalkotással-installációval, sőt, esetenként magát a műtermet állítja ki műként. Amikor pedig a műterem tervezői feladattá, építészeti témává vált, a 19. század második felében, a műtermekben folyt képzőművészeti alkotómunka közérdeklődésre tartott számot: kedvelt témája volt az újságok szöveg- és képanyagának, karikatúráinak, s elszórt irodalmi előzmények után a művészregényeknek is (Ambrus Zoltán: Midás király). Úgy is mondhatnánk tehát: a műteremből (építészeti kialakításából, életéből, berendezéséből, műtárgyaiból) megismerhető a művész ars poeticája és műve, vagy fordítva: felfedhető a műalkotásnak, a művészetnek a kor társadalmában játszott szerepe. Feltételezhető, hogy ez állt a Studio című angol folyóirat megindításának hátterében is. A 20. század során e szempontból a műterem többféle változáson ment keresztül: a századelőn műtermek építtetésével büszkélkedtek a városi önkormányzatok, később a hivatalos kultúrpolitika több időszakban is publikussá tette, mi zajlott kedvelt vagy megbízott művészeinek műtermeiben, s ezen műtermek megépítését is támogatta, miközben a szellemi élet központjaivá vagy a művészek közti kapcsolatok színhelyeivé váltak más műtermek. így ezek a privát és közszféra köztes, legendás terei lettek, megörökítve a képzőművészet, olykor a társművészetek alkotásaiban is. Persze azt sem feledhetjük, hogy egy műterem alapvetően több funkciót tölt be: az alkotómunkának, az alkotás megmutatásának, olykor növendékek alkotómunkába történő bevezetésének helye. Műhely, kiállító vagy bemutató tér és iskola - magán és köztér egyszerre. Vissza

Tartalom

I. ELŐSZÓ
Keserű Katalin: Előszó 7
II. NÉHÁNY MŰTEREM A XIX. SZÁZADBAN
Imre Györgyi: Marastoni Jakab Accademiája és a Művészház gondolata 13
Askercz Éva: A Storno-műterem Sopronban 19
Gábor Eszter: Az epreskerti művésztelep 30
A Kernstok-műteremvilla, Veress Ferenc 44
Nagy Ildikó: Stróbl Alajos berendezi az Epreskertet 47
Benedek Katalin: Vágó Pál jászapáti műterme 60
Horváth János: Híres műtermek Somogyban 66
III. MŰTEREMBELSŐK
Bellák Gábor: Benczúr Gyula műtermei 85
Paksi Endre: Műterembelsők 1885-1914 95
IV. MŰTEREMTÍPUSOK A XIX-XX. SZÁZAD FORDULÓJÁN
VILLÁK
Hadik András: Budapesti műtermes villák a századfordulón 109
Anthony Gall: Kós Károly és a Fiatalok 127
MŰVÉSZTELEPEK
Murádin Katalin - Murádin Jenő: A nagybányai festőtelep műtermei 137
Hadik András: A szolnoki művésztelep 144
Keserű Katalin: Műtermek Gödöllőn, a gödöllőiek műtermei 150
Budapest V. Dorottya utca 8., Danyi Orsolya 162
Sümegi György: A kecskeméti művésztelep épületei 164
Nyikos László: A Százados úti művésztelep 170
BÉRHÁZAK
Boros Lili - Rákos Katalin: Műtermes bérházak Budapesten a századfordulón 187
A Harmincad utca 3. szám alatti épület rövid építészeti leírása, Simonyi István 190
Kondor Béla Bécsi utcai műterme, Sebestyén Ágnes - Szilágyi Mária 194
A Dráva utcai műtermes bérház, Papp Tímea - Sós Zsuzsanna 204
A Deák Ferenc tér 3. lakói, Varsányi Réka 207
V. XX. SZÁZADI MŰTERMEK
Hajdú Virág: Pesti műtermek 1922-1942 215
Ritoók Pál: Adalékok a budai műtermek építéséhez 1920-1945 221
Prakfalvi Endre: Kisfaludi Stróbl Zsigmond műteremházának tanulmánytervei 234
Haba Péter: Műteremház a Fiastyúk utcai lakótelepen 238
Haba Péter: Művésztelepek, műtermes villák vidéken és Budapesten 1960-2001 244
VI. FÜGGELÉK
Jegyzetek 265
Névmutató 293
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv